Az iskolaigazgatók megbecsülését fogja jelezni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint, hogy jövőre már a minisztertől kapják kinevezésüket. Az iskolaigazgatói posztokért jelenleg nem kapkodnak a pedagógusok, és az [origo] által megkeresett iskolákban attól tartanak, hogy az új kinevezési rendszer még ronthat is a vezetők helyzetén. Az oktatásban nagy változásokat hozó 2011-2012-es tanévtől már nem az önkormányzatok, hanem az oktatásért felelős miniszter fogja kinevezni az iskolaigazgatókat - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hétfőn egy salgótarjáni évnyitón. A változást az indokolja, hogy a jövőben az állam fogja működtetni és finanszírozni a közoktatást, és így Hoffmann szerint "evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben". A miniszteri kinevezés az iskolaigazgatói pozíció megbecsülését is jelzi - mondta Hoffmann Rózsa. Az államtitkárság közoktatási koncepciója szerint az iskola fenntartója tesz majd javaslatot az igazgató személyére, és a döntést az államot képviselő illetékes kormányhivatalok hozzák majd meg.
). Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban tanulmányi és szakmai eredményeik magas színvonalának megtartása céljából a felsőoktatási intézmények azon hallgatói részesülhetnek, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá szakmai területen kimagasló munkát végeztek (pl. : TDK tanulmányi versenyeken való részvétel, közéleti, szakkollégium, sport tevékenység, stb. ) a 2021/2022-es tanévben. A Hallgatói Követelményrendszer (továbbiakban: HKR) 91. §-a részletesen szabályozza a pályázati feltételeket, és a meghirdetést, az elbírálás részleteit a pályázati kiírás tartalmazza. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat – a felsőoktatási intézmény által javasolt rangsor figyelembe vételével – az oktatásért felelős miniszter személyre szólóan adományozza. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj folyósítása a pályázást követő tanévet meghaladóan nem ütemezhető át! A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj havi összege az Nftv. 114/D § (1) bekezdés c) pontja alapján 40. 000. -Ft/fő/hó. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj max.
Az oktatásért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tekintetében. Az oktatásért és kultúráért felelős miniszter alá tartozó szakképesítések esetén a vizsgaelnöki névjegyzék az alábbi oldalon érhető el: Névjegyzékbe kerülés Az Oktatási Hivatalhoz beérkezett szakmai vizsgaelnöki pályázatokat az Oktatási Hivatal ügyintézője formailag áttekinti, majd az évente legalább három alkalommal összeülő szakmai vizsgaelnöki bírálóbizottság elbírálja és javaslatot tesz. Az Oktatási Hivatal elnöke a szakmai vizsgaelnöki bírálóbizottság javaslatát továbbítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére. A szakképesítésért felelős miniszter elkészíti, és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal továbbiakban: NSZFH) részére megküldi az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a vizsgaelnöknek javasoltak listáját. Az NSZFH gondoskodik az igazolások elkészítéséről a jegyzék összeállításáról, vezetéséről és annak frissítéséről.
2011. január 5. Változás az Oktatási Hivatal élén Kerpen Gábor 2010 szeptemberében december 31-ig szóló, határozott idejű szerződéssel vállalta az elnöki megbízatással járó feladatokat, amelyeket megbízatásának lejártáig kifogástalanul látott el. 12:10 Hivatalos látogatásra érkezett Budapestre Anila Statovci-Demaj, a Koszovói Köztársaság oktatási, tudományos és technológiai miniszterhelyettese 2016. január 29-én. A miniszterhelyettes és Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár aláírták a 2016 és 2018 közötti időszakra szóló kétoldalú tudományos és oktatási megállapodást. Lezárult a képzési és kimeneti követelmények áttekintésének első szakasza Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, 2016. január 28. 17:04 Lezárult a felsőoktatási szakok képzési és kimeneti követelményei (kkk) áttekintésének első szakasza, a vonatkozó miniszteri rendeletet várhatóan tavasszal adják ki - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A közlönyben minden feladatkörhöz további részletes leírás tartozik, ezek itt olvashatók. A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a kormány 1. általános politikai koordinációért, 2. kormányzati kommunikációért, 3. turizmusért, 4. vendéglátásért, 5. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős tagja. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a kormány 1. anyakönyvi ügyekért, 2. állampolgársági ügyekért, 3.
Amelynek új vezetője lesz. © Fülöp Máté A Figyelő információira hivatkozva a Magyar Idők azt írja, miniszter lesz az oktatási államtitkár, Palkovics László, innovációs és felsőoktatási miniszterként fog dolgozni - vagyis két külön minisztériumba kerül a köz- és a felsőoktatás. A szakképzés eddig is külön tárcához tartozott, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Palkovics László eredetileg csak a felsőoktatásért felelt államtitkárként, 2016 februárjában jelentették be, hogy átveszi a köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit feladatait is. Az új pozíció alighanem jobban passzol majd az eddigi oktatási államtitkárhoz, egyetemi emberként - fogalmazott korábban az Eduline-nak több intézményvezető - "a felsőoktatást sokkal jobban ismeri, mint a közoktatást", ráadásul 2016 decembere óta ő a "vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és a gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos".
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt. ) 21. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében az Oktatási Hivatal vezeti az állami felsőoktatási intézmények, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartását. Az Nkt. 21.
Ismertetése szerint az 1848-49-es forradalom, a Tanácsköztársaság leverése és a második világháború utáni megtorlások során összesen nem végeztek ki annyi embert, mint az 56-os forradalmat követően. A gyilkosságok több lépcsőben zajlottak. Első lépésben az utcán nyitottak sortüzet - tette hozzá. Mint mondta, válogatás nélkül lőtték le orvlövészek az utcán lévő embereket, és volt, hogy odaterelték valahová az embereket, ahol lemészárolták őket, példaként említve a salgótarjáni és a Kossuth téri sortüzeket, amelyekben több százan haltak meg. Hozzátette: a legbrutálisabb a tiszakécskei sortűz volt, amikor vadászrepülőről tüzeltek a tömegre. Horváth Attila elmondta: ezután a pufajkások ölték halomra az embereket. Hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni, hiszen ekkortájt csaknem kétszázezren el is hagyták az országot. Hány gyermeket gyilkoltak meg az 56-os megtorlások során?. Végül leegyszerűsített, népbírósági eljárások során ítélték halálra "a vélt vagy valós forradalmárokat". A halálos ítéletek száma hivatalosan mintegy 300, arról azonban nincs adat, hogy hányan haltak bele a kihallgatások során a kínzásokba, és hányan szenvedtek maradandó sérülést.
Kassai Ildikó elmondta azt is, hogy az 1956-os forradalom legnagyobb vesztese az erdélyi magyarság volt, "1956 után 10 évig tartott a megtorlás, 60 embert végeztek ki, 12 ezer embert tartóztattak le, tízezrek életét tették tönkre, lényegében lefejezték az erdélyi magyar értelmiséget. " Belföld Az 1956-os megtorlások idejéhez hasonlította nyílt levelében a Szegedi Tudományegyetem 12 dékánjának levelét Török Márk, akit távozásra szólítottak fel, mert tíz éve a hallgatói önkormányzat elnöke, és a felsőoktatási törvény módosítása szerint csak négy évig tölthet be egy személy ilyen tisztséget. Nyílt levelet tett közzé Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, aki tíz éve tölti be ezt a posztot, és 13 éve jár az egyetem különböző szakaira. Arra reagál, hogy korábban az egyetem 12 karának dékánja a posztjáról való távozásra szólította őt fel, mivel a felsőoktatási törvény módosítása nyomán egy személy csak négy évig tölthet be ilyen tisztséget. Okostankönyv. Az ehök korábban azt üzente: Törökre csak úgy vonatkozik a törvény, hogy a négy év a legutolsó megválasztásától, 2015. szeptember 24-étől kezdődik.
Pesti srácként vett részt a forradalomban. Fiatalkorúként nem végezhették ki, ezért vártak az ítélet végrehajtásával: 18. születésnapja után 11 nappal gyilkolták meg. Alakja a forradalom szimbólumává vált. Nagy Imre és társainak bíróság elé állítását Kádárék Moszkvában döntötték el. Az 1958 februárjában kezdődött perben a vád a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" volt. Ezt a koncepciós pert nemcsak a hazug tartalma jellemzi. Az is, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalásra, a legfontosabb tanúkat, Kádár Jánost, Münich Ferencet, Dobi István, Apró Antalt "elfelejtették" megidézni. Az első bíró, Radó Zoltán próbált függetlenül bíráskodni, azonban szívinfarktust kapott. Az új bíró, Vida Ferenc pervezetéséből már sugárzott a párt által meghatározott koncepció szigorú követése. Soha annyi nőt és fiatalkorút nem végeztek ki hazánkban, mint az '56-os megtorlások idején » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A halálos ítéletet Nagy Imrén, Maléter Pálon és Gimes Miklóson 1958. június 16-án hajtották végre. Ezen a napon jelentették be a Szilágyi József és Losonczy Géza halálát is. Szilágyit már áprilisban kivégezték, Losonczy pedig a börtönben vesztette életét.
Magyarország szovjet hatalom alá került a kommunisták által manipulált 1947-es választások után. A zsarnoki rendszer alatt az emberek a kommunista kormány gazdasági megvonásaitól, tömeges letartóztatásaitól, és annak módszeres és kegyetlen elnyomásától szenvedtek. 1953-ban, Sztálin halálát követõen, megjelentek a gazdasági krízis elsõ tünetei, amit egy végzetesen félreirányított, államilag vezetett agrárpolitika okozott. A magyar kommunista, keményvonalas Rákosi Mátyást hirtelen a szintén kommunista, de reformpolitikus Nagy Imre váltotta posztján, aki az "emberarcú kommunizmusban" hitt. A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit elõször újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerõ Ernõ elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsov 1956-os Pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, melyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák elõtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Növekedett az elégedetlenség a magyar vezetõkkel szemben: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvetõ változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges demonstrációvá fejlõdött, mellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetõk támogatni.. Október 23-án egy spontán tüntetés keretében körülbelül 200.
Október 31. Befejezõdik a szovjet csapatok kivonása Budapestrõl. A szovjet vezetõség titkos döntést hoz a lázadás katonai beavatkozással való elfojtásáról. November 1. Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, melyre nem érkezik válasz. Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülõtereket. November 2. Országszerte megindul a munka, megkezdõdik a helyreállítás. Hruscsov, Malenkov szovjet vezetõk Bukarestben romániai, csehszlovák és bulgár vezetõkkel találkoznak, hogy elõkészítsék a magyarországi szovjet katonai beavatkozást. November 3. A fogságból kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz. Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk ígérete ellenére, Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik, és Romániába hurcolják, ahol késõbb kivégzik õket. November 4. Hajnalban körülbelül 5. 000 tank gördül Romániából Budapestre, hogy leverje a forradalmat.
Emellett jelentős volt a jogon kívüli megtorlás is, különösen vidéken voltak jellemzőek a pufajkások által elkövetett kegyetlenkedések. A történész a Viharsarkot, Miskolcot, a tatabányai szénmedence környékét, valamint a balatonkenesei "halálüdülőt" említette borzalmas események helyszíneként, hozzátéve, hogy a karhatalmisták nagyrészt büntetlenül megúszták. Kiemelt kép: István
A holttesteket a kivégzés helyszínén, a mai Kisfogház Múzeumban elföldelték. Csak 1961-ben, kátránypapírba csavarva, szöges dróttal átkötve, titokban szállították ki az Újköztemető 301-es parcellájába, ahol jeltelen sírokba rakták őket, megalázva még azzal is, hogy nem hagyományosan, hanem arccal a föld felé temették el őket. A temetői nyilvántartásba más neveket jegyeztek be. A sírokat még a családtagok sem látogathatták. 56 neve is tabuvá vált. Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003 Rainer M. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, 2010 M. Kiss Sándor – Kahler Frigyes: Kinek a forradalma?, Püski, 1997