Eger 11-es járat; Felnémet, Béke u. - Lajosváros - YouTube
Tűz ütött ki Egerben, a Béke utcában péntek délután, két családi ház tetőszerkezete kapott lángra – adta hírül a megyei katasztrófavédelem. A város hivatásos tűzoltói vonultak ki a lángokat eloltani, és egy-egy hivatásos egység Mezőkövesdről és Füzesabonyból is elindult a helyszínre, ahova megérkezett a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is. Eger béke utca 8. Az Agria TV Facebook-oldala több helyszíni fotót is közzétett, ezek az alábbi galériában lapozgathatók: #GALLERY_180# Frissítés: Az EgerInfo cikke szerint további épületekre is átterjedt a tűz, összesen négy ingatlan fogott tüzet. A négy ingatlanban összesen 4 család, 12 személy lakott, és úgy néz ki, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell mindnnyiuk elhelyezését. Frissítés2: A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint este 6 órára eloltották a lángokat. Közleményükben azt írták, a négyből három háznak a tetőszerkezete gyulladt ki, a negyedik épületbe belekapott a tűz, amit hét vízsugárral fékeztek meg az egri, a mezőkövesdi és a füzesabony hivatásos tűzoltók, akik négy gázpalackot és egy kutyát is kihoztak az égő házakból.
Első "ruha raktárunkat" 1989-ben nyitottuk meg Egerben. Azóta - több helyszínen, az egri önkormányzattól használatra kapott ingatlanokban - folyamatos szolgáltatásunk, amellyel számos egri és Eger környéki rászoruló embert, családot érünk el. A közelmúltban Hevesen és Egerbaktán is nyitottunk adománypontot. Célunk, hogy lakossági adományokat, cégek, vállalkozók természetbeni felajánlásait továbbítsuk elsősorban a szegénységben élők, a rászorulók felé, de az adománypontok - ruhaneműkkel, kiegészítőkkel, cipőkkel, játékokkal, könyvekkel, konyhai felszerelésekkel, bútorokkal - mindenki előtt nyitva állnak. Az adománypontok folyamatosan várják a felajánlásokat, amelyeket ezúton is köszönünk! Tűz ütött ki Egerben, a Béke utcában – FOTÓK a helyszínről. Az adománypontokban történő jelképes (50, 100, 200 Ft-os) "vásárlással" hátrányos helyzetű, telepi körülmények között élő gyerekek tanulását, iskolai előmenetelét támogatja. Adományával hozzájárul ahhoz, hogy az egri és Eger környéki, hátrányos helyzetű gyerekek tanulást segítő foglalkozásokon, kulturális és szabadidős programokon vegyenek részt, és ezáltal jelentősen javuljanak iskolai, később munkavállalási esélyeik.
Bővebb ismertető Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. 2012 óta publikál, novellái és versei többek között az Alföld, a Bárka, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Szemle, a Műút, a Palócföld, a Prae, a Tiszatáj, valamint az Új Forrás folyóiratokban jelentek meg. Első verseskötete 2015-ben látott napvilágot Ez nem az a környék címmel. A szerző első prózakötete, a Salgó blues önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregény. Juhász tibor salgó blues.jpg. A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait. A 10 legjobb elsőkönyves. Október 18-án, csütörtökön délután 16 órakor adják át a Várkert Bazárban a negyedik Margó-díjat, mellyel minden évben a legjobb első prózakötetet jutalmazzák. A díj kuratóriuma az utolsó pillanatban, tegnap hozta nyilvánosságra a díj rövidlistáját.
A Salgó blues című kötetben kötetben a szerző néhol mint szorgos és kíváncsi, háttérbe húzódó riporter jelenik meg, türelmesen gyűjtve megírni való anyagait forrásaitól, akik jórészt kisemmizett, kiégett, perspektívátlan salgótarjániak, néhol pedig egészen expliciten tárja fel magát és disszonanciáit – ez legkonkrétabban a kötetzáró novellában jelenik meg, ahol maga az írás aktusa is megrázó önreflexió tárgyává válik. Juhász Tibor művészete egyedülálló, első kötetében, a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában megjelent Ez nem az a környék ben már egyértelművé vált ez az unikalitás: a kortárs magyar lírában szokatlannak tűnő, és ezzel együtt egyedinek ható költői állásfoglalással találkozunk. Elsősorban nem a saját, "magánéleti" problémáit manifesztálja szövegeibe (persze ezek is megjelennek), hanem a szubjektum által tapasztalt – sajátosan kelet-magyarországi – nyomor megrázó képeit villantja fel, mindezt hihetetlen empátiával és emberséggel. Juhász Tibor: Salgó blues | könyv | bookline. Pedig ez a társadalmi felelősségvállalás nem tekinthető hagyománytalannak a magyar líratörténetben; a József Attila-i örökség evidenciaként adja magát.
Próbáltam visszaírni a kötetbe, de nem ment, nem engedte a szöveg. Az alkotófolyamatban ez volt a legmeglepőbb, látni, ahogy a már célzatos terepmunka dacára öntudatra kelnek a szereplőim, ahogy önállóan kezd szerveződni a tér, függetlenül tőlem, elszakadva a munkatervemtől. Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? A szikrát talán a Salgótarjántól való eltávolodásom adta. A Debreceni Egyetem hallgatójaként rengeteg változás történt bennem, olvasmányélményeim és tanulmányaim alapjaiban változtatták meg az irodalom- és nyelvszemléletemet, az új környezet pedig az identitásomat. Kádártangó / Juhász Tibor: Salgó Blues. SCOLAR L!VE, Scolar kiadó, 2018. / PRAE.HU - a művészeti portál. Korábban, azaz egyetemi tanulmányaim előtt nem nagyon mozdultam ki Salgótarjánból. Sosem volt miért. Egy dohányboltban dolgoztam éppen, amikor felnéztem az internetre, és láttam, hogy az Ez nem az a környék című verseskötetem kézirata megnyerte az Apokrif folyóirat induló könyvsorozatának pályázatát. Ezért jelentkeztem egyetemre, ha már verseskötetem lesz, gondoltam, megpróbálok diplomát szerezni hozzá.