KÉRJÜK VEGYE FIGYELEMBE TANÁCSUNKAT! Bár a piacon a legnagyobb raktárkészlettel rendelkezünk, a globális logisztikai válság miatt a várható szállítási időpontok sajnos módosulhatnak és jelentős időbeli csúszások is előfordulhatnak, melyeket nem tudunk befolyásolni. Ezen kívül az alapanyagok hiánya és az energiaárak emelkedése egyre magasabbra tolja a beszerzési árakat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a hatások alapvetően ne érintsék az Ön megrendelését és projektjét. Fürdőszoba csempe ▷▷ Merkury Market webáruház / Merkury Market webáruház. Amennyiben sürgős az Ön számára a megrendelni kívánt áru, vagy ha nem, akkor is, kérem válasszon olyan terméket, amely megtalálható raktárkészletünkön. Szíves megértésüket köszönjük!
*350 000 Forint feletti vásárlás esetén ingyenes házhozszállítás az egész ország területén! Minimum vásárlási összeg 30 000 Ft (bruttó kosárérték, szállítási költség nélkül) Jó vásárlást kívánunk!
Hisz milyen jó, ha ilyenkor nem kell keresgélni majd, hogy vajon melyik is volt az a modell, nem kell újracsempézni az egész fürdőszobát csak azért, mert már nem gyártják az általunk anno felhasznált modellt – hiszen a csempedivat gyorsan változik, a gyártók fokozatosan felhagynak egy-egy korábbi modell gyártásával, hogy helyet adjanak az új trendek, új irányok szerinti kollekcióknak. Így pedig könnyen megeshet, hogy a mi korábbi csempénk, padlólapunk már pont nem lesz kapható sehol sem, mire a krach, vagy az esetleges újítási igény bekövetkezik. Így, ha van tartalék csempe, egy sor felesleges bosszúságtól kíméljük meg magunkat – javasolják az Óceán Fürdőszobaszalon munkatársai.
A magyar tanárok közül pedig említést érdemel Krizsán János és Mikola András. A nemzeti érzelmű Kolozsváry Moldován István mindössze egy esztendőt tanult Kolozsvárott, mert 1931-ben átköltözött Budapestre, ahol beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. A székesfővárosi művészeti tanintézetnek azokban az időkben olyan tekintélyes tanárai voltak, mint az iskolát teremtő művészettörténész Lyka Károly, vagy az alkotó festőművész Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Ferenczy Károly és Réti István, akiktől az ifjú erdélyi megtanulta a modern nyugatos alkotásmódot. Budapesten különösen sokat tanult a nagybányai születésű, az ottani művészeti iskola neves tanárától és szervezőjétől, Réti Istvántól, majd később a festészetet Nagybányán tanuló, ám utána az anyaországi Zebegényben élő és alkotó Szőnyi Istvántól. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. Művészek Archive - Missionart. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el.
Magyar-Román festőművész, mozaik-, grafikus művész Kolozsvár, 1911. szeptember 11. - Budapest, 2000. szeptember 8. (Kolozsváry) Moldován István [Felvett művészi előneve a Kolozsváry] (Kolozsvár, 1911. – Budapest, 2000. szeptember 8. ) magyar festőművész, mozaik-, grafikus művész. Tanulmányait 1930-ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Iskolában. 1931: Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. 1940 -től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybányán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ban állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. MTVA Archívum | Kultúra - Moldován István festőművész. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző.
S ettől kezdve járt vissza rendszeresen, vagy gyakran a művésztelepre több debreceni alkotó – Szilágyi Imre, Fátyol Zoltán, Madarász Gyula, Cs. Uhrin Tibor és Burai István -, továbbá a dunántúli Lakatos József és Horváth János, a budapesti Kurucz D. István és Bod László, az erdélyi Gaál András és Simon Endre, a kárpátaljai Földessy Péter, az ungvári születésű, Kassán élő Duncsák Attila, valamint a vajdasági Torok Sándor és Gyurkovics Hunor. A művésztelep 1982-től 1992-ig a záró kiállításait a Hortobágyi Patkós Fogadóban rendezte, majd Debrecenben, a Medgyessy teremben, az Elan Galériában és az Arany Bika Szállóban is bemutatkozott. 1989-től kezdődően a tábornyitást is kiállítással kötötték egybe, melyeket a debreceni Aranybika Szálló Szép Ernő Termében, Hajdúszoboszlón, Karcagon, 1987-ben Hajdúböszörményen, a Művelődési Házban, 1988-ban a Pataky Galériában, majd a debreceni Kossuth Lajos Egyetemen rendeztek meg. E második hortobágyi művésztelep kezdett el gyűjteményt fejleszteni, melynek válogatott darabjait gyűjteményes és tematikus tárlatokon mutatta be, pl.
Íme egy újabb ok, hogy egy hétvégi sétán miért éri meg néha a fejünk fölé pillantani. Budapest világvárossá válása után sorra bukkantak fel az építészcsaládok, így a Wellischek, a Vadászok, vagy épp a Rimanóczyk, a Paulheimekről azonban érdemtelenül kevés szó esik, pedig a család számos tagja játszott fontos szerepet a város fejlődésében. Paulheim József (1848-1921) a Belváros számos bérháza mellett több mátyásföldi épület – így a nemrég felújított, a magyar szecesszió egyik legfényesebb lapjára kívánkozó, a szalámigyáros Dozzi József számára épült Dozzi-villa – terveit is jegyzi, sőt, három férfirokona, János, István és Ferenc (1867-1937) is, sőt, fia, az egy időre Budapest főépítészi székét is elfoglaló ifj. Paulheim Ferenc (1898-1974) az építészetet választotta hivatásául. A várost járva közülük talán a politikusként is aktív Ferenc (1867-1937), valamint a Városligeti Műjégpálya mai alakjának megszületésében oroszlánrészt vállaló, és a Kerepesi úti Nemzeti Lovardát is megalkotó fia épületeivel találkozhatunk, hiszen az apró épületektől a villákon át az óriási bérházakig minden lehetséges téren kipróbálták magukat.