Kategória: vállalkozás indítása | Cimkék: adózás, cégalapítás, KATA Közzétéve: 2021. 05. 20. A kialakult járványhelyzet ugyan egyes vállalkozásokat meglehetősen nehéz helyzetbe hozott az elmúlt év során, azonban még mindig adódhatnak olyan üzleti lehetőségek, amelyek sikerrel megvalósíthatóak lehetnek. Az egyéni vállalkozók számára továbbra is a kedvezőnek tekinthető KATA vállalkozás indítása lehet a legjobb döntés. Jelen cikkben áttekintésre kerülnek a KATÁS vállalkozás indításának 2021-ben érvényes alapvető szabályai. A KATA vállalkozás feltételei közül a legfontosabb továbbra is az, hogy ez a fajta adózási módozat elsősorban az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek számára érhető el. A korábbi szabályokkal összhangban ugyancsak átalányadózásról van szó, amelynek keretében az adózó minden hónapban egy fix összeget köteles befizetni, amely az adott konstrukció függvényében 25. 000 Ft., 50. 000 Ft., vagy pedig 75. 000 Ft. összeget tehet ki. Ki kell emelnünk ugyanakkor azt a szabályt, hogy a fenti adózási konstrukció, csak évi 12 millió forint bevételig választható.
Abban az esetben ugyanis, ha a vállalkozó éves bevétele a 12 millió forintot meghaladja, akkor a meghaladó bevételre már más adókulcs érvényes. A 12 millió forint feletti bevételre vonatkozóan a hatályos szabályok szerint 40 százalékos adót köteles a kisvállalkozó megfizetni. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha 12 millió forintot meghaladná a tervezett éves bevétel, akkor már lehet, hogy nem a KATA adózási forma választása lesz a legmegfelelőbb. Mindenesetre számolni kell ezzel a szabállyal az éves költségvetés megtervezése és az üzleti terv kialakítása során. A KATA vállalkozás indítása 2021-ben is még mindig kedvező konstrukciónak számít a kisadózók körében, azonban a fenti szabályt érdemes szem előtt tartani, valamint ajánlatos naprakésznek lenni az adózási nemet érintő változások terén is. A közelmúltban a KATA adózást illetően az egyik leglényegesebb változtatást az a módosítási csomag jelentette, amellyel a Kormány a burkolt foglalkoztatás ellen kíván fellépni, és ennek kapcsán számos pontban szigorította a KATA adózási szabályait az alábbiak szerint.
Ha nem vagy biztos magadban vagy nem szeretnél vele bajlódni, akkor szívesen segítünk neked a létrehozás folyamatában, így biztos lehetsz benne, hogy minden be lesz adva és semmi sem lesz félrekattintva.
Az első lépésben egy ügyfélkapus regisztrációra lesz szükséged, melyet Kormányablakban vagy Okmányirodában tudsz igényelni. Ezt követően akár online is el tudod indítani az egyéni vállalkozást, de akár a korábban említett hivatalokban is segítenek a létrehozásban. Fontos, hogy itt csak a nyilvántartásba vétel történik meg, ezen felül még több dolgot is meg kell tenned, de rendszerint ezekről nem igazán kapsz tájékoztatást, így magadnak kell utánajárnod. Természetesen itt azért megpróbálunk segíteni neked és röviden összefoglalni a teendőidet. Tehát, ha nyilvántartásba került a vállalkozás, akkor erről kapsz egy visszaigazolást ahol már fel van tüntetve az adószámod és a nyilvántartási számod. Innentől kezdve a vállalkozásod él, vagyis számlaképes vagy, így már hivatalosan dolgozhatsz benne. Ezt követően be kell jelentkezni a helyi önkormányzathoz az iparűzési adó miatt, valamint regisztrálni kell a iparkamarához és bejelentési kötelezettség van a NAV felé is. Amennyiben ezeket nem teszed meg, később jelentős összeget bukhatsz, így érdemes minden lépést az induláskor megtenned.
Tavaszi szél vizet áraszt? Nem csak a dalból tudjuk; az utóbbi időben többször a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, milyen viharosan érkezik és múlik a jó idő. A népi időjárási megfigyelések külön elnevezéssel is illetik a tavasszal gyakran viharossá fokozódó légmozgást: az úgynevezett böjti szelek nem spórolnak az erejükkel, és idén bőven maradt még a légmozgásból májusra is. De mi okozza egyáltalán a szelet, és miért pont mostanában fúj ilyen ádázul? A negyedikes, ötödikes köriórákon biztos volt róla szó, a felnőttek nagyobb része mégsem tudná kapásból megmondani, miért fúj a szél. Rövid szélkisokosunkkal nekik szeretnénk segíteni. Miért fúj a szél? Alapvetően két oka van a légmozgásnak: azt részben a Nap melegítő hatása, részben pedig a Föld tengely körüli forgása okozza. Szél ugyanis akkor keletkezik, ha magas és alacsony nyomású (meleg, illetve hideg) légtömegek találkoznak. A levegő ilyenkor a magasabb nyomású terület felől az alacsonyabb nyomású felé áramlik addig, míg a nyomás ki nem egyenlítődik (nagyjából úgy, mint amikor egy feszesre fújt lufi száját elengedjük: a túlnyomás felől az alacsonyabb nyomás felé száguld ki a levegő).
Nem anomália, hanem megszokott jelenség, hogy itthon tavasszal (és egyébként elsősorban március-áprilisban) jellemzően többet fúj a szél, mint az év többi hónapjában, és még csak nem is Erzsébet a felelős. De szép tavaszi időnk van! Michael Blann / Getty Images Hungary Hanem? Azt már tudjuk, hogy a szél a hideg és meleg légtömegek találkozásakor alakul ki. Tavasszal a hideg légtömegek hőmérséklete néhol nagyon alacsony lehet, miközben az egyre erősödő napsütés és nappali felmelegedés meleg és felfelé vándorló légtömegeket hoz létre – hopp, már kész is a szél. Mindemellett ez a légköri instabilitás nemcsak szelek keletkezéséért felelős, de azért is, hogy a magasabb területekről "leszív" intenzívebben mozgó légtömegeket is. Szóval, ha unod is a szelet, légy egy kicsit türelemmel, és örülj, a szelek azt jelzik, hogy hamarosan tényleg jóra fordul minden!
Ha elképzeljük, hogy a levegő délről észak felé mozog, miközben a Föld elfordul a leírt légtömegek alatt, azt is el tudjuk képzelni, hogy ez az emberi érzékek számára a szelek irányváltoztatását, elfordulását jelenti. Az északi féltekén a szelek mindig jobbra, a délin mindig balra fordulnak el. Az elfordulás olykor körkörös mozgást is létrehozhat: ebből lesznek a ciklonok. A szél sebességét m/s-ban vagy km/órában adják meg. A szél irányát pedig aszerint határozzák meg, hogy merről érkezik. A nyugati szél tehát nyugatról kelet felé fúj, a déli délről északra, és így tovább. Erősségére a meteorológiában a Beaufort-skálát (ejtsd: Bófor) használják, ami ugyancsak kapcsolódik a hajózáshoz. Ezt ugyanis egy brit admirálisról, Francis Beaufort-ról nevezték el, mivel ő alkotta meg a rendszerét, 1806-ban. A kettes Baufort-fokozat például azt jelenti, hogy óránként 5-11 kilométeres szél fúj, amelynek hatására a szárazföldön a füst épp, hogy lengedez. Az ötös fokozat már a 26-36 kilométeres szelet jelzi: a vízen közepes méretűek a hullámok, a tarajuk fehéren habzik, s a szárazföldön a fák vastagabb ágai is erősebben mozognak.
A látótávolság gyakorlatilag megszűnik A szél épületeket, tetőket rombol, súlyos pusztítást végez. 12 33 - 36 116 - 130 Orkán 13 37 - 40 131 - 144
50-60 km/órás szélben a fák vékonyabb gallyai letörnek, a 75-85 km/órás légáramlás pedig már gyengébb fákat is kidönt, épülteket rongál meg. Azokat a szeleket, amik meghaladják a 100 km/órás légáramlást, orkán erejű szélként emlegetjük és súlyos pusztításokat végez. Tornádó (forgószél) Szélből energiát Energiát sokféle módon nyerhetünk a természet erőiből. A szélenergia nem más, mint a szél mozgási energiájának hasznosítása. Mivel a légáramlás állandóan jelen van a Földön, így kimeríthetetlen forrásként szolgál az energiaiparnak. Kezdetben olyan gépezeteket építettek, amik a szél energiáját mechanikai erővé konvertálták át. Ehhez nem kellett más, mint néhány tengelyre szerelt lapát. Ezek a gépek a szélmalmok. Legtöbbször gabonát őröltek a malomban, de másra, például víz szivattyúzására is alkalmazták. Ezt a kezdetleges technológiát váltotta fel a mai modern szélturbina, amely elektromos áram termelésére képes. Mivel a szél sebessége a magassággal nő, így a torony mérete akár 100 méter is lehet (vagy még magasabb), aminek a tetején 45 méteres forgólapátok segítik az energiatermelést.