Mi volt a kedvencetek a disznóvágáson, ki miért szerette? Kávé helyett bátorítóval, vagyis pálinkával indult a nap. A disznó régi haszonállat nálunk, magyaroknál: már honfoglaló őseink is szerették, de húsának felhasználásához sokáig sáfrányt, zsályát, rozmaringot, borsikafüvet, majoránnát, köményt, borsot és fokhagymát használtunk. A paprika csak körülbelül 200 évvel ezelőtt vált nélkülözhetetlen fűszerré a disznótorokon. A disznóvágások ideje november 30-tól, disznóölő Szent András napjától kezdődtek és februárig tartottak, mivel ebben az időszakban kellő képen hideg volt, így a hús könnyebben elállt. A disznóvágásra összegyűlt az egész család, a rokonok és a szomszédok, igazi közösségi esemény volt. A II. világháború után, az '50-es években engedély kellett a házi disznóvágáshoz, és be kellett szolgáltatni egy meghatározott mennyiségű húst, zsírt, hogy szétoszthassák. Az éhség miatt azonban sokan titokban, engedély nélkül vetettek véget a sertés életének. A fekete vágást Dezsővel filmre is vitte Bacsó Péter A tanú című örök klasszikusban: A hiedelem szerint kedden, pénteken és vasárnap nem öltek disznót, és újholdkor sem rendeztek disznóölést, nehogy megromoljon a hús.
A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetét a disznóvágás hagyományának szenteli. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szerepelnek. A Kossuth Rádió "Hajnali"- Népzenei összeállítás korán kelőknek című adása a tél kezdetén a késő őszi és téli hónapok egyik legfontosabb közösségi eseményéhez, a disznóvágáshoz kapcsolódó szokásokat mutatja be. Régen a disznó hizlalásának kezdetét meghatározott időponthoz, Egyed napjához kötötték a falusi gazdálkodók, hiszen a szeptember elejétől Disznóölő Szent András napjáig, azaz november harmincadikáig eltelt időtartam elegendő volt ahhoz, hogy az állat elérje a vágósúlyt. Ezután indult meg a disznóvágások sora, amely egészen a farsangot lezáró torkos csütörtökig, a lakodalmi, báli időszak végéig tartott. A disznó levágása, feldolgozása tapasztalatot és változatos munkát igénylő feladatot jelentett, ezért a rokonok és a közeli ismerősök közösen, kalákában dolgoztak. Napfelkelte előtt egy áldomással vette kezdetét a vágás.
Volt, ahol a pörzsölést követte a forrázás, azonban a végső mozzanat mindenhol megegyezett: a bőrt tisztára, fehérre dörzsölték, majd megbontották. Némely helyeken hasra fordítva, a gerincénél kezdték el bontani, máshol egy állványra akasztva, a hasánál bontották meg, és ha ilyenkor hangos kacarászásba kezdtek, a mondás szerint vastag lett a szalonna. A férfiak bontották a disznót, feldolgozták, töltötték a kolbászt és a disznósajtot, valamint sózták a szalonnát – de utóbbit csak szótlanul, nehogy megromoljon a hús. Közben az asszonyok fokhagymát pucoltak, belet mostak, rizst főztek a hurkához, majd meg is töltötték, abálták a húst, kisütötték a tepertőt, és a szalonnából a zsírt, amit egész évben használhattak a sütéshez, főzéshez. A lányok, asszonyok készítették az ételeket is a vendégeknek. Ebédre orjaleves, frissen sült pecsenye, paprikás hús és hájas tészta illatozott az asztalon. Ha volt eladósorba került lány a háznál, ő készítette a hájas tésztát, amiről úgy tartották, hogy ha szépen megemelkedett, nem volt messze a menyegzője.
A 21. század első évtizedében Magyarország sertésállomány a piaci folyamatokra is reagálva három és ötmillió darab között változott. A jelenlegi, alig több mint hárommilliós állománnyal hazánk veszített korábbi, előkelőnek számító pozíciójából. 2011-ben Magyarország deklarálta az EU-ban és a Nemzetközi Járványügyi Hivatalnál a sertés Aujeszky-betegségtől való mentességét. Ezt követően Magyarországra már csak külön garanciák teljesítése mellett hozható be élősertés. Orjára bontás A Kárpát-medencében a sertés bontásának kétféle módja is akad. A paraszti udvarokban ma is elterjedt szokás szerint a sertést a szúrás, szalmával perzselés, mosás után bontóasztalon orjára bontják. E hagyományos bontás során a hátára fektetett állat lábait lemetszik, majd a disznót hasára fordítják, a gerincoszlop két oldalán a bőrt és szalonnát hosszában átvágják, lefejtik egészen a hasig, s kétoldalt kiterítik. A gerincet elválasztják a bordáktól és az orjának nevezett gerincoszlopot teljes hosszában kiemelik.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. Az oldal használatával hozzájárul az adatok elemzéséhez, használatához.
2011. november 16. 12. 09 Esemény ideje: Szombat, 2011. November 26. 09. 00 - 20. 00 Betyáros disznólkodás a Szeri Csárdában! November 26-án hagyományos paraszti disznótorra invitáljuk Látogatóinkat az Emlékpark szomszédságában található Szeri Csárdába. András napja "zárja a hegedűszót", kezdődik az advent, az év legsötétebb időszaka, egyben a szerelmi varázslások ideje. Ezen az éjszakán álmodhatták meg a lányok, ki lehet majd a jövendőbeli párjuk. A hidegek beálltával megkezdődtek a disznótorok is. Az időszakhoz kapcsolódó hagyományokat elevenítjük fel ezen a napon a betyárvilágot idéző csárdánkban. Programok: 9 órától pálinkás jó reggelt kívánunk hurka-kolbászos, sült véres kóstolóval! - a tekerős pörzsölés, hastöltés bemutatása, kipróbálása - koccintás "körmös" pálinkával - töltelékkóstolás - "padkaporos" tánc és muzsika a Nyenyere Egylet közreműködésével Ceremóniamester: Törőcsik István Időpont, helyszín: 2011. november 26. (szombat), Szeri Csárda (Az Emlékpark szomszédságában) Rendezvénybelépő: 900 Ft/fő.
Költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség három férfi ellen, aki a gyanú szerint fiktív fémipari munkákkal 800 millió forint forgalmi adót csalt el. A tatai gazdasági társaság valójában külföldről beszerzett gumiabroncsokat értékesített Magyarországon. A költségvetésnek befizetendő forgalmi adót úgy akarták csökkenteni, hogy papíron fémkereskedelemmel kezdtek foglalkozni – írta a főügyészség közleményében. Belföldi termékbeszerzés után fiktív számlákat fogadtak be, majd a termékeket papíron az Európai Unió területére értékesítették. Komárom esztergom megyei főügyészség. Az elkövetők a fiktív számlák áfatartalmának jogosulatlan levonásával nyolcszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek. A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg a három férfit. (MTI)
2021. május 10. Napi Vádat emeltek egy 2015-ös áfacsalás miatt Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfival szemben, aki nem vallotta be az általa vezetett tatai gazdasági társaság termékértékesítéséből eredő bevételét és csaknem százmillió forint áfát nem fizetett meg. 2020. október 27. Börtönbüntetést kapott egy szír embercsempész Jogerősen két év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélt kedden a Komáromi Járásbíróság egy szír állampolgárságú, Svédországban élő férfit, aki öt illegális bevándorlót próbált Magyarországon keresztül Ausztriába juttatni. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség - - Jogászvilág. 2020. október 9. Viccelődésre halálos ütéssel felelt egy részeg Tatabányán Halált okozó testi bűntette miatt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség azzal a letartóztatásban lévő férfival szemben, aki Tatabányán, az egyik benzinkúton ököllel úgy megütötte a sértettet, hogy az a földre esve beverte a fejét, majd a kórházban meghalt.
Mi lesz az ukránok támogatával vörös Boris távozása után? A csallóköznádasdi származású Sátor Balázs nemzetközi fejlesztési szakértővel beszélgettünk. Tovább... Percről percre Legolvasottabb 6 óra 24 óra 3 nap 2022. 07. 12 2022. 11 2022. 08 2022. 09 Partnerek Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín
A Tatabányai Járási Ügyészség vádat emelt halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a sofőr ellen.