A három műnem elemei keverednek benne: versben íródik, történetet mesél el, párbeszédeket tartalmaz, és sokszor tragikus. Előadásmódja szaggatott, jellemzi a balladai homály. Mély lélektani elemzés jelenik meg benne. A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre; a dán, a skót, és a székely népballadákat tekintette mintaként. Arany jános születésnap. Több versében a bűn és bűnhődés problematikáját állítja középpontba. Ezek a balladák arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a büntetés kegyetlenebb a földi bíráskodás minden ítéleténél. Lélektani ballada az Ágnes asszony is. 1853-ban íródott, Nagykőrösön. Az első 4 strófában – a "balladai homálynak" megfelelően – még csak sejthető valamiféle bűn, erre utalnak a következő sorok: "Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. " "Jön a hajdu: Ágnes asszony, A tömlöcbe gyere mostan. " Shakes and fidget privát szerver Motivációs levél felvételihez mesterképzésre minta Omron e3 használati utasítás
Arany János költő évforduló
Nagykőrösre költözött, ahol tanárként dolgozhatott, ezek az évek a továbbművelődés és a költészet jegyében folytak, élete legtermékenyebb korszakaként maradt fent, noha ő mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta magát, pedig ő elsősorban forradalom utáni költő volt, mégpedig a bizonytalanság költője. A forradalom előtt minden egyszerűnek, érhetőnek, elrendezettnek látszott, de ennek elbukása után Arany bizonytalan lett a szerepben, amit vállalt s bizonytalan a korban, amely ezt a szerepet kínálta neki. Ezen problémáira mintegy válaszképp írta "nagykőrösi évek balladái" néven is emlegetett műveit, melyek leginkább a zsarnokság, az elnyomás, a hazához és az eszmékhez való hűség kérdésköreit járják körül. Arany János : Családi kör – a születése napján -. A ballada műfaja végigkísérte Arany egész életművét, annak legfontosabb pontjain jelent meg, ugyanis Arany mindig is rejtőzködő alkat volt, személyiségét elrejthette a ballada epikuma mögé. Később ismét Pestre került: a Kisfaludy Társaság ügyvezető igazgatójaként majd az Akadémia titkáraként.
Az itt eltöltött egy év tette lehetővé továbbtanulását, és közben ismereteit is gyarapíthatta. A kisújszállási iskola rektora Török Pál, a későbbi dunamelléki református püspök volt, aki nagy hatást gyakorolt Arany lelkivilágának kialakulására, és könyvtárát is rendelkezésére bocsátotta. Arany ekkor tanult meg németül és belefogott a francia nyelv tanulásába is. Lefordított pár éneket az Aeneis ből és megismerkedett az újabb magyar költészettel. 1835 tavaszán ismét Debrecenben találjuk, ahol folytatta és befejezte filozófiai tanulmányainak első évfolyamát, és beiratkozott a második évfolyamra is, de azt már nem fejezte be. Tanulmányai félbeszakadtak, pedig anyagi helyzete javult, egyik tanára kislányának tanításáért ebédet kapott, elismerték értékeit, osztályelső lett. Arany jános születési helye. Csakhogy lelkében ekkor már jelentkezett a művészi elhivatottság, most még homályosan, de annyira mindenképp, hogy az iskolai munkát sivárnak érezte, kilátásait nem találta kielégítőknek. Érdeklődése a művészetek (festészet, szobrászat, zene) felé fordult.
Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. Arany jános szuletese. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
Veszprém megye képzőművészeti színvonalának emelése, hírnevének gyarapítása, kiemelkedő festőművészeti munkássága elismeréseként adta át a művésznek a Pro Comitatu rangos elismerést Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke, Bakonykoppányban, 2009. szeptember 8-án. Nyugdíjazása után 1981-ben vásárolt egy kis bakonyi községben, Bakonykoppányban egy falusi házat. Azt rendbe téve ideális környezetben szeretett volna dolgozni, de közben sokat betegeskedett. 2009 decemberében hunyt el. Díjak, elismerések [ szerkesztés] Pro Comitatu-díj (2009) [1] Emlékkiállítás [ szerkesztés] Legutóbb a gyöngyösi Fő Tér Galériában volt a művész festményeiből kiállítás, mely 2010 május 4. és június 1. Hellebrand Béla ötvösművész. között volt megtekinthető. A kiállítást a művész egykori tanítványa Goda Gertrúd művészettörténész nyitotta meg. Legújabb kiállítását 2013-án Sárváron nyitotta meg Dabóczi Dénes művészettörténész. Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2000. Nagy Béla lásd 871. p. ISBN 963-8477-45-8 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Nagy Béla élete, munkássága,
Jelentős alkotásai közé tartozik még: a váci székesegyház és a budapesti Thököly úti Domonkos-templom díszítése valamint a székesfehérvári városháza dísztermének Az Aranybulla kihirdetése c. freskója. 1940 -ben a Székesfőváros díjat kapta Jairus lányának feltámasztása c. festményéért. 1939 -től 1947 -ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. 1945 után főleg freskókat restaurált egyházi megbízásból és templomok számára készített falképeket. 1974 -ben Tokióban műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett, ez volt egyben az utolsó kiállítása. Egyéni kiállítások [ szerkesztés] 1975 • Gekkoso Galéria, Tokió (kat. Kontuly Béla, az alsóvárosi freskók festője Bálint Sándor barátja volt - Hírnavigátor. ) Válogatott csoportos kiállítások [ szerkesztés] 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1967 • Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1996 • László Károly-gyűjtemény, Műcsarnok, Budapest Köztéri művei [ szerkesztés] Szt. Ferenc látomása (freskó, 1948, Budapest, Törökvész úti Kapisztrán Szent János-templom) Szűz Mária hét öröme, Szűz Mária hét fájdalma, Mózes vizet fakaszt, Krisztus keresztelése, A ferencesek missziós tevékenysége (freskók, 1948, Szeged, Alsóvárosi Ferences templom) Angyali üdvözlet (freskó, 1949, Jászberény, Ferences templom) főoltár (1951, Harságy-puszta, Plébániatemplom) Assisi Szt.
A templom alapkövét 1941-ben rakták le, a háború vége után nem sokkal be is fejezték az építkezést, illetve csak majdnem: a torony megépítésére majdnem hét évtizedet kellett várni. Ha már ott jártunk, megnéztük az épületet kívül-belül. A templom terveit a korszak népszerű és tehetséges építésze, Rimanóczy Gyula készítette. Neki köszönhetjük egyébként - többek között - a pasaréti római katolikus templomot, rendházat és az autóbusz-állomást, a Műegyetem "R" épületét, a Dob utcai posta épületét. A középületeken kívül számos budapesti villa építése is a nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy a zuglói templom alapkövet 1941-ben az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán helyezte el, akiről az általunk is bemutatott kelenföldi templom kapta nevét. A zuglói épület 1944-ra majdnem készen állt, de a háború miatt némileg elhúzódott a kivitelezés. Mindszenthy József hercegprímás 1946-ban áldotta meg, majd használatba vették a nagyjából 3000 fő befogadására képes templomot, de a torony megépítésére majdnem hét évtizedet kellett várni.