Andrzej Nowak lengyel történész a mai lengyel történettudomány alapművében, a Lengyelország történelme (Dzieje Polski) című nagy munkájában a kereszténység felvételénél a hit jelentőségét hangsúlyozza. Megállapítja, hogy Mieszko megkeresztelkedése nemcsak egy politikai irány, kultúra vagy identitás választása volt, hanem a következő nemzedékek sorsát meghatározó keresztény hité. Véleménye szerint a lengyel történelem - minthogy a kereszténység felvétele a lengyel államiság kezdetén történt - abban különbözik például más szláv népektől vagy a skandinávoktól, hogy a lengyeleknél nem alakult ki és rögzült a pogány identitás, "nem létezett egy kereszténység előtti Lengyelország". A történészprofesszor szavait a vallásoságra vonatkozó szociológiai felmérések igazolják. Erdély legjei – Hargita megye: a csíksomlyói búcsú. A lengyelek a világ 20 legvallásosabb nemzete közé tartoznak, több mint 94 százalékuk vallja magát kereszténynek. A kereszténység lengyelországi felvételéről korabeli leírások nem maradtak fenn, a 11. században alapított krakkói káptalan kalendáriumában a korábbi egyházi évkönyvek alapján a 966-os évre vonatkozóan utólag egy rövid bejegyzést tettek: Mesco dux Polonie baptizatur (Mieszko, Lengyelország fejedelme megkeresztelkedett).
Az idei karácsony különleges volt abból a szempontból, hogy most pénteken kivételesen egybeesett a keresztények által ünnepelt szenteste és a zsidók szombatfogadása. Békésen lezajlott mind a kettő, de a történelemben ez nem volt mindig így – s ennek máig érezhetők a nyomai. Az újbudai Bét Sálom zsinagógában egy átlagos szombatfogadásra általában pénteken késő délután kezdenek érkezni a hívek, hogy együtt köszöntsék a "Királynőt", azaz a szombat szent napját. [origo] Hírmondó. A múlt pénteken azonban már délelőtt nyitva volt a zsinagóga, ugyanis ez alkalommal közös kalács- és süteménysütést szervezett a közösség. Ebből persze elsősorban a nők vették ki a részüket, a barheszkészítés nagymesterei (barhesznek nevezik azt a foszlós, édes kalácsot, amire a péntek esti kiddus során a borral együtt áldást mondanak), de ezen a délelőttön ott volt Radnóti Zoltán főrabbi is, a Mazsihisz budapesti rabbiságának vezetője, aki a Bét Sálom zsinagóga rabbija hosszú évek óta. Ő volt az, aki a mostani december 24-re készülve azt javasolta: a pénteki szombatfogadást a közösség kezdje pár órával korábban, hogy este, a kiddus után legyen elegendő idő társasjátékozni, kártyázni vagy sakkozni.
Úgy tűnik, ez nem okoz gondot számukra. Angliában tanít, de sűrűn jár haza, most is Magyarországon nyaral. Vissza a barlangba. Tapasztalhatja, hogy az emberek többségének augusztus 20-a főleg a munkaszüneti napról, a fesztiválokról, a tűzijátékról szól. Milyen tétje lehet az István királyról folyó szakmai vitának? Az emberek egy részét valószínűleg tényleg nem érdekli a történészi megítélés, azokat pedig, akik próbálják kisajátítani és politikai céljaikra felhasználni Szent Istvánt, aligha lehet bármilyen érvvel meggyőzni. Azok számára lehet jelentősége egy ilyen vitának, akik fontosnak tartják, hogy hiteles ismeretekkel rendelkezzenek a történelemről, és nem eredeti összefüggéseiből kiragadott, önkényesen értelmezett áltörténetekre vágynak.
Nem, az Intelmek korabeli és hiteles forrás. Más kérdés, hogy biztosan nem István írta. Ebben szerepel az a gyakran idézett szöveg, hogy "az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő", ezért "megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak". A toleranciát és befogadást hirdető intelem hogyan fér össze a kemény kezű uralkodó képével? Nem akárkikről van szó, hanem a királyi udvarba érkező, a királyt szolgáló jövevényekről. Persze, hogy rájuk úgy tekintettek, mint a királyi hatalom támaszára. Nem tudjuk, hogy ki a szerző, de nagy valószínűséggel maga is bevándorló, idegen, egyházi ember volt. Az illető tehát pontosan ehhez a réteghez tartozott. Ha nem is István műve az Intelmek, legalább tudott róla? Jóváhagyta? Fantáziálhatunk arról, hogy felolvasták neki, és ő megértette, vagy lefordították neki. Az Intelmek latinul íródott, de azt sem tudjuk, hogy István értett-e latinul. A sok-sok mítoszt lehántva mi marad, amit biztosan tudunk?
Az amerikai dátumot nem egy istenszülő szent anya, hanem Jarvis saját édesanyja ihlette, aki éppen május második vasárnapján távozott az élők sorából. Így leánya akarata szerint az elnök ezt a mozgódátumot jelölte ki. Az anyák napja nem egy nemzetközi ünnep, sok helyen máskor ünneplik. Mivel azonban maga a mozgalom Amerikából indult, sokan egyszerűen csak átvették az amerikai dátumot. Ám hozzánk hasonlóan olyanok is akadnak, akik egy héttel előbb ünnepelnek, többen közülük ugyanazért az első vasárnapon, mint mi. Termékenységi anyaistennők, az Istenszülő Szűzanya, dicsőséges mozgalmiság, néhány bátor nő és pár jeles vezető: az út, mely elvezetett az egyik legszerethetőbb ünnepünkhoz, az anyák napjához. Ezek szellemében kívánunk boldog anyák napját minden édesanyának! Vissza a kezdőlapra
Szörnyetegek családja
Orgonán közreműködött: Kovács Márk, a művészeti csoportokat Balogh Lázár orgonaművész kísérte. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon a teljes iskolai közösséggel tartottunk iskolai karácsonyi ünnepséget, melyen részt vett Urbán Gábor plébános is, mely alkalommal két osztály adott műsort. A 8. osztály Szőke István osztályfőnök vezetésével a betlehemi eseményeket jelenítette meg, ill. a 3. XVI. kerület | Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola. osztály újra előadta Andersen: A kis gyufaárus lány című meséjének átdolgozott változatát. Urbán Gábor ünnepi jókívánsága zárta a közösségi karácsonyi ünnepségünket, és áldással bocsátotta el a tanárokat és diákokat a téli szünetre. Forrás: Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola Fotó: Busai Anna, Mészáros Tibor, Ritzl Hanga Laura, Szigeti Mátyás, Tyukász Mihály Tamás Magyar Kurír
Három éve a gimnázium által szervezett mesemondó versenyen találkoztunk Horváth Krisztián tanár úrral és kértük tiszteljenek meg minket, hogy akár néhány zeneszám/dal erejéig fellépnek nálunk! Akkor az élet közbeszólt Covid képében, mindannyiunk életét átrendezve. Az idő előre haladtával azonban a mi repertoárunk is sokat gazdagodott, így a versek, mesék előadói mellett a tánc, ének került előtérbe Schäffer Niki kolléganőnk áldozatos munkájának köszönhetően. A mai oktatásban fontos szerepet tölt be az "élményalapú oktatás". Cigány nemzetiségi iskolaként igyekszünk értéket közvetíteni gyerekeink felé, kibontakoztatni tehetségüket, így az elméleti/ tanulmányi versenyeken, mesemondó versenyeken kívül más területeken is megmutatni tudásukat. Niki szakköreiben végzett munkája teljesen kiegészíti az én cigány népismeret órákon tanított elméleti anyagomat. Ha a cigányságról, a cigány kultúráról beszélünk legtöbbünknek elsőként a zenéjük, táncuk, dalaik jutnak eszünkbe. Néri szent fülöp katolikus általános iskola. Kolléganőm az alsótagozatosok zömét, de sok felsőtagozatost is megnyert csapatába, lendületes munkájával, személyes varázsával.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Még december elején Luca napi játékház keretében a tanulók szabadon válaszható témákban, különböző kézműves foglalkozásokon ajándékokat készítettek, és a délutáni, szülők és az iskola által közösen rendezett vásárban jótékonysági célra értékesíthették azokat. December 18-án, hétfőn két helyszínen is szolgáltak a diákjaink. Délelőtt az Esztergom-Budapesti Érseki Palotában a nyugdíjas papok karácsonyi ünnepségén Erdő Péter bíboros, prímás jelenlétében szerepeltek a Néris diákok. Elsőként Tóthné Mózer Annamária vezetésével a 6. b. osztályosok Csengő muzsika előadásában Corelli: Menüett és Bach: Chorale hangzott el. A másodikként Mezei Csilla rendezésében a 3. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola - Az iskolák listája - az iskolák legnagyobb adatbázisa. osztály részletet adott elő Victor Hugó Nyomorultak című regényéből, majd betlehemi jelenet következett, melyhez a népdalokat Bennő Katalin tanította be. Ugyanezen a napon délután a XVI. kerületi Idősek Klubjának karácsonyi ünnepségét színesítette Kánnaimé Ivony Anna tanítónő vezetésével a 3. a. osztály tizenhat tanulója, akik Andersen: A kis gyufaárus lány című meséjének átdolgozott változatát jelenítették meg, amit a vendégek meghatódva néztek végig, majd vastapssal jutalmaztak.