A Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma és az Anyanyelvápolók Szövetsége idén is meghirdeti közös játékos anyanyelvi versenyét. Jelentkezni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely Kazinczy utca 275. címen a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével lehet. A verseny további részleteiről Brézai Zoltántól kaphatnak tájékoztatást a +36-20-917-5859-es telefonszámon. Jelentkezési határidő 2022. 03. 31. Versenyfelhívás Verseny tematika és menetrend Könyvlista Jelentlezési lap Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma| 3988 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275. Telefon: +36 47 521 236 | E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. | FaceBook: | GPS koordináták: 48. 436420, 21. 622054 Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap | Nyári nyitvatartás: április 1-től, 9-től 17-ig | Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig.
Eseménynaptár 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31 Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma - Sátoraljaújhely - Széphalom Cím: 3988, Sátoraljaújhely - Széphalom Kazinczy u. 275. Telefonszám: (47) 521-236 Nyitva tartás: K-V 9-17 Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt. A kiállítás célja, hogy az iskolai oktatásban egyre kisebb népszerűségnek örvendő és sokszor a pedagógusok által az irodalom javára háttérbe szorított magyar nyelvi oktatást vonzóbbá tegye, közérthető módon mutassa be a nyelvészet hagyományos területeit és aktuális problémáit. A múzeum 2009-ben megnyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét fogja bemutatni.
A függőlegestől 3 fokos szöggel eltérő palást szigorú szabályok szerint, Mád és Bodrogkeresztúr kőbányáiból származó tufa kőburkolattal épült, négyzetes mélyedéseibe jellegzetes hazai és a nagyvilág különleges köveiből kerültek apró bélletek. Szimbólumrendszere nyelvünk egyediségére, különállóságára utal. Rendeltetése kiselőadó, időszaki kiállítások tere. Az előcsarnokból nyílik. Kapuja nyitott és zárt állapotban egyaránt határozott helyzetet foglal el. Az előcsarnok és a rendezvényi tér egybeolvad: előadások, vetítések, konferenciák, koncertek, nyelvi versenyek helyszíne. A tervezési program talán legnehezebb feladata. Megoldást kellett találni arra, hogy naponta néhány látogató és a kisebb-nagyobb csoportok, továbbá a heti rendezvények mellett évi néhány alkalommal otthont adjon nagy látogatottságú eseményeknek, ünnepségeknek. A rendezvényi tér bővületei, interaktív állomásokkal felszerelt pontjai a megszokott múzeumi sétára szánt időn túli tartózkodásra várják a látogatókat. A Mauzóleum felőli oldalon könyvesház, folyóiratolvasó, kávézó kapcsolódik a rendezvényi térhez, ahonnan különösen szép kilátás nyílik a nagy üveg felületeken át a múzeumkertre.
2019. jún 21. 3:40 Horváth Ádám és Csűrös Karola 53 esztendőn át éltek szeretetben /Fotó: Isza Ferenc Budapest — Évekig küzdött a betegségével a Szomszédok című telenovella atyja, Horváth Ádám (†89). A Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész szenvedéséről felesége, Csűrös Karola (82) színésznő a tragédia másnapján nyílt meg, először mesélt arról, hogy min mentek keresztül, s hogyan győzte le a gyilkos kór szeretett férjét. – Most nagyon nehéz, de legalább nem vagyok egyedül. A menyem és a két unokám mindenben támogatnak, ami nagyon sokat jelent – mondta a Blikknek megtört, mégis kedves hangon a sorozat egykori Etusa, aki 53 évig volt a rendező felesége. A rendező az elmúlt néhány évben szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Kollégáitól, barátaitól is türelmet kért, hosszú ideig próbálta legyőzni a betegségét, amelyről sem ő, sem Karola nem akart beszélni korábban. – Ádám a Kék Golyó utcai Országos Onkológiai Intézetben hunyt el. Tüdőrákja volt, agyi áttéttel, amely miatt már hallucinált is.
89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas tévérendező, a Szomszédok rendezője – írja az Inforádió honlapja, az Infostart. A hírt az MTI-nek a család megerősítette. Cikkünk frissül. Horváth Ádám már régóta beteg volt, májusban kórházba is került, azóta folyamatosan kórházban volt. Horváth Ádám rendező a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 7-es stúdiójában Forrás: MTI/Zih Zsolt 1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író. ) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki. Teázgatás a panelben Forrás: M3 Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött.
Tökéletes lenyomatát adja azoknak az eseményeknek, amelyek abban a 13 évben történtek Magyarországon. Horváth Ádám négy szilveszteri kabarét rendezett, illetve 1971 és 1994 között nyolc műsort készített Hofi Géza előadásaiból. Ismert volt a komolyzene iránti rajongásáról, elkészítette többek közt Kodály, Bartók, Donizetti és Verdi műveinek tévés adaptációját. Tévésorozatot készített Jókai Mire megvénülünk című regényéből (1978-79), Széchenyi István és Petőfi életéből, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Görgey Gábor, Fejes Endre műveiből. Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben ő volt a Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséről tudósító élő közvetítés vezetőrendezője. Karrierje során szinte az összes fontos magyar művészeti díjat begyűjtötte a Balázs Béla-díjtól a Kiváló művész-díjon át a Kossuth-díjig, amelyet 2007-ben ítéltek neki oda. Horváthról legutoljára akkor cikkezett a sajtó, amikor komoly egészségügyi gondok miatt kórházba került idén májusban. A Bors megkeresésére akkor azt nyilatkozta: Tudomásul veszem, hogy az idő rohamosan múlik, de nem foglalkoztat különösebben az elmúlás.
89 éves korában, 2019. június 19-én elhunyt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora, a XIII. kerület díszpolgára. 1930. június 4-én született Budapesten. Felmenői ismert értelmiségiek: dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, édesapja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője, édesanyja Sárközi Márta író, műfordító. Agrobiológusnak készült, egy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója. 1952-től a Honvéd Művészegyüttesben énekkari tag, majd karvezető lett. 1957-ben került Magyar Televízióhoz, ahol 42 éven át dolgozott segédrendezőként, rendezőként, vezető- majd főrendezőként. 1990-ben elnökségi tag, 1994-1995. között a Magyar Televízió elnöke volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben televízió-rendezői oklevelet szerzett. 1968-ben kezdett ugyanitt televíziós rendezést tanítani. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő – műsorvezető – riporter szak vezetője, 1994-2002. között rektorhelyettes.
Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést. 1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt. A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott. Talán a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok, amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek.