A ház valós lakóinak (Hatvany Lajos, Szép Ernő, Heltai Jenő) vagy képzeletbeli tulajdonosainak sorsa révén a fiction és a non-fiction észrevétlenül elegyedik Vámos Miklós könyvében. – Mennyire volt számodra fontos, egyáltalán számított-e bármikor a zsidóságod? – Furcsa a kérdés, hiszen nincs olyan, hogy ne számítson. – Sokan mondják, az életükben eljött egy pillanat, amikor egyszerre felfedezték és fontos lett számukra. Kapcsolat - Kollektív Egészségügyi Információs Központ. – Rendben, ha így teszed fel a kérdést, akkor el kell mondanom, 14 éves koromig nem tudtam arról, hogy zsidó vagyok. Ám az, hogy honnan származunk, egy rendkívül alapvető hatás. Persze, lehet tagadni, lehet ellene küzdeni, de előbb-utóbb úgyis győz. Mindig úgy gondoltam, sok emberi minőségem fontos számomra: fontos, hogy magyar vagyok, de az is, hogy közép-európai, hogy értelmiségi, hogy író, hogy a világban jártas ember, aki több nyelven beszél. Ilyen alapon természetesen a zsidóságom is fontos, de a családomban szlávok is vannak és sok mindenki más, akiről nem tudhatok.
Olvassátok el, mert garantáltan a szívetekig fog hatolni! <3 Ha nem is mindegyik novella nyújt végül maradandó élményt, a többség sokáig az emlékezeted horizontján fogja hagyni nyomát, stílszerűen úgy, mint egy tovatűnő rakéta fénycsóvája, amelynek fénye még percek után is a szaruhártyádon vibrál. Az amúgy rendkívül irodalmian és szépen megírt, változatos témák között azok az olvasók is garantáltan találnak majd nekik tetsző történetet, akik amúgy nem igazán science fiction rajongók. Tökéletes választás hát a műfajjal ismerkedőknek és azoknak is, akik valami gyors, de mégis elgondolkodtató olvasmányra vágynak. Koronavírus: 6,412 millió a beoltottak, 8036 az új fertőzöttek száma, a múlt héten elhunyt 35 beteg hazánkban. Olvassátok, élvezzétek és írjátok meg a véleményeteket! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ti milyennek gondoljátok! Kedvenc idézetek: "Amikor az élet véget ér, olyan, akár a filmszalag fényes villanása, egy pillanat a vásznon: az összes előítélet és szenvedély összesűrűsödve felviláglik egy pillanatra, és mielőtt felkiálthatnánk, hogy "Az boldog nap volt, az rossz nap volt, az gonosz arc, az jó", a film hamuvá ég, és a vászon elsötétül. "
A napokban jelent meg Vámos Miklós új regénye, a Dunapest. Az Athenaeum kiadó nem a szokványos sajtótájékoztatót választotta a regény bemutatására: az újságírók egy hét állomásból álló újlipótvárosi sétán vehettek részt, melynek végén természetesen Vámos Miklóssal találkoztunk, aki nem csupán bemutatta a házat, ahol 41 éve maga is élt, de válaszolt kérdéseinkre. Vámos Miklós a lépcsőházban (A szerző felvétele) Linda, az Angliában élő negyvenes francia nő magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal, húsz év körüli lánnyal, Tóth Julival és két harmincas fiatalemberrel. A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, az 1938-ban épült Pozsonyi út 38–40-be. Az épület múltja és jelene köti össze a cselekmény szálait. A Pozsonyi 38. 1944-ben csillagos ház volt, míg a vele egybeépített 40. pedig svájci védettségű is. Történelmi alakok, Carl Lutz, a svájci alkonzul és Raoul Wallenberg, a svéd követségi titkár is felbukkannak a regény lapjain.
A negyedik szál pedig maga, az imént már említett, két egybeépült Pozsonyi úti ház. Valóban jelezni akartam, hogy négyesekben haladunk előre. Van egy-egy hosszabb fejezete Lindának, a fiúknak és háznak. Ezt a szerkezetet szerettem volna a betűkkel és tartalomjegyzékkel kifejezni. – Mi volt meg elsőként a történetből? – Az, hogy 1979-ben beköltöztem egy házba, ahol valaha ki volt írva a márvánnyal borított lépcsőházban, hogy tervezte Hofstätter Béla és társa. Bár a betűk már leestek, de sötétlő árnyékukat még el tudtam olvasni a falon. Elkezdtem utána kérdezni, akkor derült ki, hogy itt lőtték a Dunába 36 éves feleségével együtt. Akkor úgy éreztem, hogy egyszer ebből kellene írni egy regényt. Másfél, két év alatt készültem el. Írni azt jelenti, hogy előbb gondolkozol és hagyod, hogy a téma megérlelődjön benned. És ennek most jött el az ideje.
1889-ben házát emléktáblával jelölték, megsokasodtak a Mátyással kapcsolatos előadások, színielőadások, majd 1893-ban pályázatot írtak ki a város központi terén felállítandó Mátyás-szobor ügyében. A monumentális szoborcsoportot 1902-ben leplezték le. N em szabad megfeledkezni arról sem, hogy Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól című műve, amely a Mátyás-kultusz elterjedésében kulcsfontosságú volt, a kolozsvári miliőben született és itt is nyomtatták ki. Tehát ha leginkább látens formában is, de Mátyás emlékezete mindig élt a kolozsváriak körében. A Mátyás király szülőháza című monográfia természetesen sokkal alaposabb, színesebb, szerteágazóbb munka az épület puszta történeténél. Kolozsvár legrégebbi emeletes házában született Mátyás király | Sokszínű vidék. Az építéstörténeten túl Kolozsvár, s Magyarország csaknem hatszáz évére is kitekint. A kötetet kortárs és archív fotóanyag, a felmérések dokumentációja teszi teljessé.
Az oktatási intézmény elköltöztetéséről azért nem tárgyalhatott, mert ez nem az ő hatásköre. Mátyás király szülőháza kolozsváron. Mátyás király szülőháza jelenleg nem látogatható. A miniszter kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a tárca finanszírozásával épül fel a Kolozsvári Zeneakadémia új épülete, mely Románia legkorszerűbb koncerttermét is magában foglalja majd. Arra is kitért, hogy a tárca nekilátott a romániai építési szabályozások újrafogalmazásának, hiszen a legtöbb szabályozás a kilencvenes években készült és elavult. Nyitókép: Wikipédia/Istvánka
Kolozsváron megnyitották a látogatók előtt Mátyás király szülőházának kapuit - közölte a helyi sajtó. Az épület jelenleg a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem könyvtárának és egyes tantermeinek ad otthont. Az egyetem egyelőre a nyári tanítási szünet idejére tette látogathatóvá a történelmi épületet. A Mátyás-ház belépti díj ellenében naponta 12 és 18 óra között fogadja a látogatókat. Gaal György kolozsvári helytörténész a város látványosságait bemutató könyvében azt írja, hogy a ma látható épület két vagy három épület összeépítéséből alakult ki, a középső, gótikus stílusú egység állt már Mátyás-király születésekor is, a többi rész körülbelül száz évvel később, reneszánsz stílusban épült. MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLŐHÁZA - Sumida Magazin. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú polgár és szőlősgazda tulajdonában volt. Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet rendszerint nála szállt meg, ha Kolozsvárra látogatott. Képek!
Ebben a házban szállt meg valahányszor Kolozsváron járt Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet. Itt hozta világra 1443. február 23-án kisfiát, Mátyást is, akit 17 évvel később Magyarország királyának választottak. Ez a város legrégebbi lakóháza. Azóta természetesen több átalakításon is átment a gótikus épület. Mára csupán az utca felőli rész őrzi az eredeti kinézetét. Falai között működött az Erdélyi Kárpát Egyesület Múzeuma, az Országos Történelmi és Ereklyemúzeum, a Móricz Zsigmond Kollégium, a magyar Képzőművészeti Főiskola, jelenleg pedig a Ioan Andreescu nevét viselő Képzőművészeti Főiskolának ad otthont. A ház nem látogatható, csupán a hall, 10. 00-16. 00 óra között
E munkálatok eredményei a ma ismert legrégebbi gótikus faragványok a házon. A következő átépítési periódus a 16. sz. második felében következett be, amikor a mai nyugati traktust egybeépítették a házzal. 1740-ben maga a város vásárolta meg az adómentes, így spekulációkra mindig lehetőséget adó házat és katonai kórház céljára engedte azt át. Minden bizonnyal e finkcióváltáshoz köthetőek a ház udvari oldalának barokk kori bővítményei. Az 1830-as években többször rabokat helyeztek el itt, 1848-49-ben pedig hadikórházat rendeztek be falai között - erősen lelakva és átalakítva az öreg épületet. A 19. második felében aztán - történészek kezdeményezésére - lábra kapó Mátyás-kultusz eredményeképp sikerült újra egyértelműen beazonosítani a szülőházat. I. Ferenc József király 1887-es kolozsvári látogatása alkalmával nehezményezte a ház állapotát és kezdeményezte annak táblával való megjelölését. Ennek eredményeképp került sor 1889-ben a ma is látható bronz tábla - Zala György szobrászművész korvinákból másolt motívumokat felmutató alkotása - kihelyezésére.