2012. április. 06. 18:33 MTI Elutasította a munkaügyi bíróság a Malév üzemi tanácsának kérelmét Megalapozatlannak találta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Malév üzemi tanácsának beadványát, amelyben a testület a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos konzultációs joga megsértésének megállapítását kérte. A Fővárosi Törvényszék honlapján megjelent pénteki tájékoztató szerint a nemperes eljárásban hozott végzés nem jogerős. 2011. július. 15. 14:07 Király Dávid Jogerős: nem sztrájkolhatnak a BKV-sok a korkedvezményes nyugdíjakért Nem sztrájkolhatnak a BKV kötöttpályás dolgozói a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak esetleges eltörlése miatt, a másodfokon döntő Fővárosi Bíróság szerint ugyanis a sztrájkjog ilyen kérdésekre nem vonatkozik. A végzés jogerős. 2011. június. 28. Fővárosi Munkaügyi Bíróság: jogellenes VDSZSZ sztrájk - Jogi Fórum. 14:12 Már biztos: a vasutasok sem sztrájkolnak szerdán A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) sztrájkbizottsága úgy döntött, hogy a sztrájkkal kapcsolatos, nem jogerős bírósági döntések miatt nem tartják meg a június 29-re meghirdetett munkabeszüntetést, a július 7-i munkabeszüntetésre pedig igyekeznek a még bizonytalan körülményeket tisztázni - közölte a szakszervezet kedden.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzésében megállapította, hogy a VDSZSZ Szolidaritás által 2008. február 1. napján 03 órától 12 óráig megtartott, valamint a 2008. február 4. napján 03 órától megkezdett és határozatlan időre tervezett sztrájk a 10%-os többlet személyi alapbér megfizetésére irányuló sztrájkkövetelés tekintetében jogellenes. Ugyanebben a végzésben a privatizációból eredő egyszeri juttatás megfizetésére irányuló sztrájkkövetelés tekintetében a jogellenesség megállapítására irányuló kérelmet elutasította a bíróság. A VDSZSZ Szolidaritás 2007. július 1. napjától követelt 10%-os béremelést és a MÁV CARGO Rt. Privatizációból származó bevételből igényelt egyszeri 2, 5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatást. A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Fővárosi munkaügyi bíróság. arra hivatkozva kérte a sztrájk jogellenességének a megállapítását, hogy e követelések a sztrájk törvény 3. § (1) bekezdés d. ) pontjába ütköznek, nevezetesen a sztrájkot Kolletktív Szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a Kollektív Szerződés idejének hatálya alatt indították.
Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól. Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. ORIGO CÍMKÉK - Fővárosi Munkaügyi Bíróság. Ezekben az ügyekben az interneten – hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül – lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz eljuttatni. Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.
Az Európai Bíróság következetesen hangsúlyozza az anyaság miatti hátrányos megkülönböztetés kapcsán, hogy " a várandósságot teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni a munkavállaló alkalmazása, szerződésének meghosszabbítása vagy munkára történő jelentkezése során, és erre tekintettel nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni ". 1: Mt. 90. § (1) 2: Legf. 3: 19. Átalakultak a munkaügyi bíróságok - Adó Online. § (1) és (2) bekezdések 4: Maria Luisa Jiménez Melgar v. Ayuntamiento de Los Barrios
Amennyiben azonban a munkavállaló az Mt. § rendelkezéseit jelöli meg, abban az esetben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv. ) rendelkezései szerint 3 a bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy hátrányos megkülönböztetés alkalmazása nélkül szüntette meg a munkaviszonyt próbaidő alatt. A bizonyítási kötelezettség ilyen esetekben tehát a munkáltatóra hárul, azonban a sikeres keresetindításhoz ebben az esetben is valószínűsítenie kell a hátrányos megkülönböztetést. Az Egyenlő Bánásmód hatóság következetes gyakorlata is figyelmet érdemel e tekintetben. A hatóság az egyes ügyek elbírálásakor rendszerint európai példákra hivatkozik, így különösen az Európai Bíróság C-438/99 sz. ügyére 4. A hivatkozott ügyben a bíróság azt állapította meg, hogy várandós nő határozott idejű munkaszerződésének meg nem hosszabbítása azonos megítélés alá esik azzal, mintha az ilyen munkavállalót elbocsátanák, vagy állapota miatt nem kötnének vele munkaszerződést.
(Forrás: kormá) Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához. A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról. 2022. július 5. A MASZSZ kemény minimálbér tárgyalásra készül Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni. Ez veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség, olvasható az Adó Online-nak küldött közleményben.
Egy klasszikusunk után szabadon. "Még el sem készült, ki rontotta el? " Hát ismételten sikerült megmozgatni a szakma fantáziáját. Hogy melyiket, azt mindenkinek a saját mentalitására bízzuk. Eredetileg arról volt szó, hogy május közepén már készen lesz a jogszabály. Tudják, az, ami a 2012. évi I. törvény (Mt. 135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. ) hatályba lépéséhez szükséges, illetve egyes szabályainak átmeneti alkalmazását írja elő. Ehhez képest a mai napon reggel 6 órakor még nincs kihirdetve a törvény. Komoly dilemma. Ma június 28-a van. Július 1-jétől már az Mt-t kell alkalmazni. Amennyiben nem jelenne meg a már elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabály, úgy a 2012. törvényt az eredetileg elfogadott szöveggel kellene alkalmazni. Ez csak azért kellemetlen, mert a mostani – nagyon várt – jogszabály-tervezet, mely a honlapon 7415-ös számon megtalálható kb. 19 átmeneti rendelkezést tartalmaz és az eredeti törtvényt 40 ponton módosítja. Ami viszont jó dolognak tűnik, hogy a kényesebb rendelkezéseket, melyek évközi alkalmazása káoszhoz vezethetett volna, csak 2013. január 1-jétől lépteti hatályba.
FEJEZET: A büntetések A szabadságvesztés A határozott ideig tartó szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből Az életfogytig tartó szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből Az elzárás A közérdekű munka A pénzbüntetés A foglalkozástól eltiltás A járművezetéstől eltiltás A kitiltás A sportrendezvények látogatásától való eltiltás A kiutasítás A közügyektől eltiltás VIII. FEJEZET: AZ INTÉZKEDÉSEK A megrovás A próbára bocsátás A jóvátételi munka A pártfogó felügyelet Az elkobzás A vagyonelkobzás Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, A kényszergyógykezelés A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések. IX.
A hatályos magyar Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerkezete számos helyen eltér a törvény által hatályon kívül helyezett korábbi Btk. szerkezetétől. A hatályos 2012. törvény szerkezete a következő: Tartalomjegyzék 1 Általános rész 2 Különös Rész 3 Források 4 Kapcsolódó szócikkek Általános rész Szerkesztés I. 2012 évi c törvény. FEJEZET: Alapvető rendelkezések A törvényesség elve II. FEJEZET: A magyar büntető joghatóság Időbeli hatály Területi és személyi hatály III. FEJEZET: A büntetőjogi felelősség A bűncselekmény A bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény A szándékosság A gondatlanság Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért A kísérlet Az előkészület Az elkövető IV. FEJEZET: A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó ok A gyermekkor A kényszer és a fenyegetés A tévedés A jogos védelem A végszükség A jogszabály engedélye A törvényben meghatározott egyéb ok. V. FEJEZET: A büntethetőséget kizáró okok A büntethetőség elévülése A tevékeny megbánás VI. FEJEZET: A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai A magánindítvány hiánya A feljelentés hiánya VII.
Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Jellemző tevékenység például, amikor egy üzletben a nyitás előtt vagy a zárás után ki kell takarítani, illetőleg fel kell mosni a boltban. Ezt nem célszerű akkor végezni, amikor már a vevők a boltban járkálnak. Ilyen lehet az is, például egy húsboltban, amikor a húsárút a nyitás előtt ki kell pakolni a hűtőkből a vevőtérben lévő pultba, illetőleg a zárást követően azt el kell pakolni. 2012.évi I. törvény - a munka törvénykönyvéről. Nem munkaidő a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és …
fejezet: A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények XX. fejezet: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények XXI. fejezet: Az emberi méltóság és egyes alapvető emberi jogok elleni bűncselekmények XXII. fejezet: A közlekedési bűncselekmények XXIII. fejezet: A környezet és a természet elleni bűncselekmények XXIV. fejezet: Az állam elleni bűncselekmények XXV. fejezet: A minősített adat és a nemzeti vagyon elleni bűncselekmények XXVI. fejezet: Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények XXVII. 2012 évi i törvény 3. fejezet: A korrupciós bűncselekmények XXVIII. fejezet: A hivatali bűncselekmények XXIX. fejezet: A hivatalos személy elleni bűncselekmények XXX. fejezet: A közbiztonság elleni bűncselekmények XXXI. fejezet: A nemzetközi kötelezettségen alapuló közbiztonsági célú gazdasági előírások elleni bűncselekmények XXXII. fejezet: A köznyugalom elleni bűncselekmények XXXIII. fejezet: A közbizalom elleni bűncselekmények XXXIV. fejezet: A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények XXXV.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! 2012 évi i törvény o. Előfizetési csomagajánlataink {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} A folytatáshoz előfizetés szükséges! A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet. A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését. exit_to_app Belépés library_books Előfizetés Keresés az oldal szövegében
rendelet módosítása 12. § 13 13. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. rendelet módosítása 13. § 14 14. § 15 15. A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2. rendelet módosítása 15. § (1)–(2) 16 (4) 17 16. § 18 17. § 19 18. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. rendelet módosítása 18. § 20 19. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. rendelet módosítása 19. § 21 20. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. rendelet módosítása 20. § 22 21. § 23 22. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. július 1. napján lép hatályba és ez a rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.