Körös-Maros Nemzeti Park - Magyarország Nemzeti Parkok Cím: 5540 Szarvas, Anna-liget 1. Fax: (+36- 66) 311-658 A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Körös Maros Nemzeti Park Címere, Programok, Események, Rendezvények | Körös-Maros Nemzeti Park. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése. A más és más adottságú és sajátosságú tájakon változatos, természeti értékekben gazdag területek maradtak fent. A Körös-Maros közén fekvő Csanádi- és Békési-hát, kedvező talajadottságú területeit. A mezőgazdaság fejlődése következtében napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a megmaradt természetes növénytársulások, elsősorban a löszgyepek védelme.
Szabadon látogatható.
A Körös-völgy élővilága többnyire olyan, mint a folyamszabályozások előtt volt. Az ártér bizonyos részeit megközelíthetetlenné teszik a ligeti szőlővel és komlóval sűrűn benőtt fák. Legszebb és legértékesebb része az Aranyos, mely körül valóságos trópusi esőerdő alakult ki. A Maros-völgy már régebb óta védett részén, a makó-landori erdőben 18 csigafaj él, közöttük a nálunk ritka erdélyi és bánáti csiga. Körös-Maros Nemzeti Park. Az ártéren lévő megbontott kunhalmok homokfalában gyurgyalagok fészkelnek. A környék kultúrtörténeti értékei közé tartozik a több ezer éven át emberi településnek otthont adó Mágorhalom, a Szarvasi Történelmi Emlékhely, továbbá Szabadkígyóson az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kastély. Kapcsolódó témakörök: Elérhetőségek | Csanádi puszták | A vízjárta puszták vidékén | Részletek | Wikipédia | Zsibongó
A gyepterületek erőltetett művelésbe vonása, vagy a folyómenti ligeterdők idegenhonos fajokkal történő lecserélése szintén kedvezőtlenül hatottak. Ezért az elmúlt két és fél évtizedben mindvégig kiemelt figyelem kísérte e terültek helyreállítását. A jellemzően európai uniós pályázatok keretében, több milliárd forint értékben megvalósult élőhely-rehabilitációs beavatkozások révén számottevően javult a Körös-Maros Nemzeti Park állapota. A felszámolt árkok és csatornák hossza megközelíti a 200 kilométert, míg az őshonos fafajokkal történt erdőfelújítások és erdőtelepítések több, mint 600 hektárt tesznek ki. A Körös-Maros Nemzeti Park létrejötte nem volt előzmény nélküli: első területe 1966-ban került védelem alá, egy itteni nemzeti park megalapításának terve pedig már az 1980-as évek elején felmerült. Szerencsére a rendszerváltást követően a nemzeti parkok kijelölésének folyamata új lendületet kapott. Index - Belföld - Hermelint láttak a Körös–Maros Nemzeti Parkban. A nemzeti park elsősorban helyi, ehhez a tájhoz erősen kötődő szakemberek, hivatásos és civil természetvédők, kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, muzeológusok kitartó és lelkiismeretes munkájának eredményeképp jöhetett létre 1997. január 16-án.
A tó és a környező mély fekvésű laposok fészkelő madárfajai között meg kell említeni a fokozottan védett gulipánt, gólyatöcsöt és az egész Kárpát-medencében veszélyben lévő széki lilét. A bíbic, a piroslábú cankó és a nagy goda a környező gyepek tavaszi képétől elválaszthatatlan, a sáska, szöcske után kutató kék vércsével pedig gyakran találkozni a legelőkön. A Fehértó számára nemzetközi figyelmet jelent a tavaszi és őszi vonulások alkalmával megjelenő vízimadarak százezres tömege. A füves pusztán és a környező mezőgazdasági táblákon táplálkozó, és a tavon pihenő, illetve éjszakázó madárcsapatok felejthetetlen látványt nyújtanak a nemzeti parkba érkezők számára. A pihenő madarak nyugalmának megőrzése érdekében a Fehértóhoz csak a Pusztaközpont engedélyével, szakvezető kíséretében lehet eljutni. Körös maros nemzeti park atlas géographique. A Körös-Maros Nemzeti Park a racka és a cigája juh, valamint a magyar szürkemarha állományát a Fehértó szomszédságában található Sóstói-telepen helyezte el. A fontos génmegőrzés mellett a környező gyepek természetvédelmében is alapvető szerepet töltenek be a legelésző állatok.
Láthatósági mellény A láthatósági mellény a KRESZ szerint nem kötelező tartozék, de lakott területen kívül kötelező használni a gépkocsiból kiszállóknak, és ezért a rend éber őrei bírságolhatnak is! Nézze át mit kötelező és mit érdemes az autóban tartani ha nem akarunk bajba kerülni: 10 dolog amit érdemes az autóban tartani
Tisztelt Autójogász! Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a gépjárműben sárga láthatósági mellényt tartanom, vagy nem? Mert nem kötelező tartozék, akkor autópályán miért kértek tőlem a rendőrök annyi mellényt, amennyien ültünk az autóban? Vagy autópályára már kötelező? És mi van a busszal autópályán annyi mellény kellene, amennyi utas? És lakott területen kívül kerékpárosnak kötelező, akkor motorosoknak nem? Előre is köszönöm válaszát! Levélíró Tisztelt Levélíró! A KRESZ a következőt írja elő: "A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. " Ebből szerintem az következik, hogy a ha a jármű az említett helyeken tartózkodik pl. Láthatósági Mellény Kötelező Autóban. műszaki hiba miatt, és az utas vagy a vezető kiszáll abból, akkor a mellényt használnia kell. Arra, hogy valamilyen okból ki kell szállni a járműből lakott területen kívül mindenképpen számítani kell, ezért láthatósági mellényt az autósnak, motorosnak is célszerű tartania.
Kötelező felszerelések Technikailag csupán kettő, KRESZ által előírt felszerelésnek kell kötelezően az autóban lennie: elsősegélydoboznak és elakadásjelző háromszögnek. Az elakadásjelző háromszög nem szorul hosszú magyarázatra, az autó mögött kell elhelyezni, ha az lerobbanna. Láthatósági mellény kötelező autóban autoban login. Lakott területen belül is lehet használni, lakott területen kívül viszont már egyenesen kötelező: autópályán 150-200 méterre, autóúton 100 méterre a kocsi mögött kell kirakni, így jelezve a többi közlekedő számára a veszélyt. Hiánya kisebb-nagyobb bírsággal büntetendő, akár rutinellenőrzés során is. Az elsősegélydoboz tulajdonképpen azért kötelező, mert önmagában a segítségnyújtás is kötelező, emiatt mindig kéznél kell lennie. A büntetés is ehhez mérten lett kitalálva, a rendőr csak azért nem büntethet meg, mert nincs nálunk, viszont ha az elsősegélydoboz hiánya miatt mulasztjuk el a segítségnyújtást, vagy nem tudjuk megfelelően ellátni a sérültet, akkor súlyos büntetésekre számíthatunk. Néhány évente érdemes cserélni az elévülő tartalmát, vagy akár az egész dobozt.