Magyarország megannyi természeti csodában bővelkedik, így a fővárosban és a nagyvárosokban is éppúgy találhatunk kirándulásra alkalmas helyeket, mint vidéken. Az utazás hangulatával egybekötött kikapcsolódás eléréséhez azonban mi egy páratlan vidéki úti célt javaslunk felkeresésre, amely nem más, mint a Tolna megyében található Bikács község. Ez, a kevésbé ismert, ám annál szebb kis ékszerdoboz a kirándulók paradicsoma! A kis tavakkal teleékelt község erdeje is elbűvölő látvány, amelyet a csend és a nyugalom jellemez. Ráadásul Bikács a fővárostól mindössze másfél órányi autóútra található. A kirándulási előkészületek másik fontos eleme a megfelelő felszerelés. Nem csupán az alkalmas öltözetet értjük ez alatt, hanem a hátizsák tartalmát is. Alábbi tanácsainkat megfogadva, téged és családodat sem fogja semmilyen kellemetlen meglepetés érni a kirándulás alkalmával. Mit is vigyünk magunkkal hát a kirándulásra? Az ősz a tavaszhoz hasonlóan elég szeszélyes tud lenni, így hiába készülünk napos időre, könnyen előfordulhat, hogy a nap közepén mégis elered az eső.
A csatos hordozóban vagy kendőben a legkisebbek sem maradnak ki a kirándulásból. Ez utóbbiak kis helyen is elférnek, ha épp nincsenek használatban. Ha nagy kerekű a babakocsi az is megfelel a célnak. Ha olyan helyre mentek, ahol vizes területekkel is meg kell küzdeni (pl. Cuha völgye), érdemes gumicsizmában menni és a túra végére egy váltócipőt vinni a gyerekeknek. Elsősegélynyújtó készlet: olló, ragtapasz, fertőtlenítő szer, csipesz kis helyen elférnek. Ide kerülhet a fényvédő krém is és a Wc papír. Térkép vagy útvonalleírás, iránytű, gps, kinek melyik a praktikusabb, kényelmesebb Enni, innivaló. Mennyisége és típusa az egyéni igényektől függ. Arra ügyeljünk, hogy gyorsan romlandó élelmiszert ilyenkor ne vigyünk magunkkal, se csokoládét, mert a melegben hamar tönkremennek. Részesítsük előnyben a kevésbé maszatoló élelmiszereket, zöldségeket, gyümölcsöket. Készítsük el otthon előre a szendvicseket. A folyadék esetében a víz a legjobb választás, de természetesen a kedvenc innivalót is vihetjük magunkkal.
A vidéki érettségizetteknek azt is jól meg kell fontolniuk, érdemes-e budapesti képzésre jelentkezniük, hiszen ott nagy a tolongás. Pedig a bolognainak nevezett rendszerben az első három évben nincs különbség abban, hol végzi valaki a szakot. Legkonnyebb egyetemi szakok. Ha a munkaerőpiacon nem veszik figyelembe a képzés helyét, akkor ugyanannyit ér például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja, mint a Közgázé. Különösen így van ez a magas pontszámú diákok esetében, egyes budapesti intézmények szinte már külön kasztot képviselnek. A második legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment szak, ahová például több mint harminc karra vettek fel diákokat, ehhez egy vidéki mellett csak három budapesti intézménynél kellett több mint 400 pontot szerezni. A Budapesti Corvinus Egyetem e szakán 454 pont volt a minimumfeltétel – tehát legalább 54 többletpont volt szükséges a bejutáshoz –, de ez így is 219 diáknak sikerült. E szakon a második legtöbb diák ment a Közgázra, a legtöbben a Budapesti Gazdasági Főiskola 388 pontot követelő Pénzügyi és Számviteli Karára.
Pedig a bolognainak nevezett rendszerben az első három évben nincs különbség abban, hol végzi valaki a szakot. Ha a munkaerőpiacon nem veszik figyelembe a képzés helyét, akkor ugyanannyit ér például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja, mint a Közgázé. Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit. Ezekben a hetekben kell eldönteniük a továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak, hová adják be a jelentkezési lapjukat. Ma már korántsem olyan nagy a harc egy-egy hely megszerzéséért, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Aki mindenáron magasabb szinten szeretne tovább tanulni, az jó eséllyel bejut a felsőoktatásba. Milyen pályák vannak a Sergio Arboleda Egyetemen? - Mindent a diákságról. 2008-ban – a pótfelvételivel együtt – a jelentkezők majdnem mindegyike, és még 2009-ben is a 85 százalékuk, egyetemi vagy főiskolai diák lett. Az idei évben kicsit nehezedhet a bejutás, a felvételi alsó ponthatára ugyanis 160-ról 200-ra emelkedik.
A 18. Educatio kiállítást január 18-20. között tartják Budapesten. A diákok itt tájékozódhatnak arról, mekkora kezdőbérre számíthatnak az adott szakokon. Az Origo utánajárt annak, hogy a legnépszerűbb szakok közül melyik kecsegtet a legnagyobb fizetéssel. Melyik a legkönnyebb egyetem/főiskola?! Melyek a legkönnyebben elvégezhető.... Kiderül az is, hogy a diákok a korábbi évekkel ellentétben, egyre reálisabban látják, mennyi pénzre számíthatnak frissdiplomásként. Február 15-e fontos időpont a középiskolásoknak, ugyanis ez a jelentkezési határideje az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzéseknek. A határidő előtt általában egy hónappal tartják az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, ahol az érdeklődő diákok körbejárhatják az oktatási intézmények pultjait. Érdeklődők a 18. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon a fővárosi Hungexpón 2018. január 18-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán A diákok által feltett legnépszerűbb kérdések között szerepel, hogy milyen nehéz elvégezni az iskolát, milyen könnyű/nehéz elhelyezkedni a diplomával, és hogy mekkora fizetésre lehet számítani az adott papírral.
Nem az intézmények, a szakok száma magas 1990 óta a hallgatói létszám háromszorosára növekedett, miközben az oktatói létszám gyakorlatilag változatlan maradt. MTI | 2012. november 12. | A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint nem magas a felsőoktatási intézmények száma Magyarországon, ami probléma, az a szakok túlburjánzása. Mezey Barna ezért a politikát tette felelőssé az Antall József Alapítvány szombati fővárosi konferenciáján tartott előadásában, amelyben arra is kitért, hogy az önfenntartó felsőoktatás nem kifejezetten európai, hanem inkább amerikai modell. A rektori konferencia vezetője a Felsőoktatás másként?! mottóval tartott tanácskozáson kifejtette: ma 66 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amiből 28 az állami – 19 egyetem és 9 főiskola. Ez egyáltalán nem sok – szögezte le, hozzátéve: ami probléma, az a szakok magas száma. Erről a politika tehet – vélte az ELTE rektora, kiemelve: szinte minden kulturális kormányzat arra sarkallta az intézményeket, hogy minél több hallgatót "hozzanak be".