A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére irányuló munkáltatói igény fizetési felszólítás útján történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára. A munkáltató nem köteles ezzel a lehetőséggel élni, a visszafizetésre irányuló igényét közvetlenül keresettel is érvényesítheti, különösen olyan esetben, amikor a körülmények alapján látható, hogy a munkavállaló a visszafizetési kötelezettségét vitatja. Ahogy az előzőekben írtam, még a munkabérből sem vonhatta volna le a jogalap nélkül kifizetett munkabér összegét a munkáltató, nemhogy a teljesen más célt szolgáló, más jogviszony alapján folyósított és más által fizetett táppénz összegéből egy, a munkáltatótól eltérő jogi személy! A munkabért (illetményt) a munkáltató mint munkáltató fizeti a munkaszerződés (közalkalmazotti jogviszony) alapján, az egészségbiztosítási ellátásként az OEP által folyósított táppénzt pedig - mint társadalombiztosítási kifizetőhely - csupán elszámolja. Egyet értek tehát Önnel abban, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér táppénzbe való "beszámításához" semmiképpen nem volt joga a MÁK-nak, ez az eljárás minden jogi alapot nélkülözött.
A munkabér védelméről maga a Munka Törvénykönyv (Mt. ) rendelkezik, ahol egyértelműen rögzíti a 161. §-ban, hogy a munkáltató levonhatja a munkavállalóval szemben fennálló saját követelését, de kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján [Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont]. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül csak a munkavállaló részére kifizetett bérelőleget (amit egyébként szintén írásban rögzíteni kell) lehet levonni. Ugyanezen fejezet rendelkezik egyébként a jogalap nélkül kifizetett munkabérről is. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy nagyon méltányosan -véleményem szerint- a törvény nem levonás, hanem visszakövetelés lehetőségét biztosítja csak a munkáltatónak. A követelés érvényesítése pedig a Ptk. szabályai szerint egy egyoldalú jognyilatkozattal történik, amely – ha végrehajthatóvá válik-, akkor kerülhet sor a levonásra. A törvényben rögzített hatvan napos jogvesztő határidő is a követelés érvényesítésére vonatkozik, nem magára a levonásra. Harmadrészt az Mt. a jognyilatkozatok című fejezetében egyértelműen rögzíti, hogy a Ptk.
emzsé85 # 2016. 09. 08. 18:02 Tisztelt Szakértő! 2016. augusztus 1-jén, postai úton felszólítást kaptam a munkahelyemről (közigazgatásban dolgozom), 39. 729 Ft jogalap nélkül kifizetett illetményről, mely a februári béremben keletkezett ( február 15-óta keresőképtelen vagyok, fel sem tűnt a többlet, mert így is kevesebbet utaltak). A MÁK a jogalap nélkül kifizetett összegről a felszólítás tanúsága szerint már júniusba tájékoztatta a Hivatalt, ennek ellenére a munkahelyem engem csak augusztusban. A felszólításra reagáltam, kértem, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől hivatkoztam a 2011. évi CXCIX. törvény 149. § (7) bekezdésére, mivel 60 napon túl történt a visszakövetelés (augusztusban), nem én idéztem elő, és fel sem ismerhettem volna hiszen kevesebbet kaptam, és a februári bérpapíromat is áprilisban kaptam meg külön kérésre, valamint a munkahelyem egy hónapot "ült" a MÁK-os tájékoztatáson. A Hivatal indokolás és jogszabályhelyi hivatkozás nélkül azt a választ adta, hogy nem tekint el és fizessem vissza.
Ha ennek következtében a táppénzben részesülőnek vissza kell fizetnie az ellátást vagy annak egy részét, akkor ez esetben nem érvényesül sem a fenti időkorlát, sem a felróhatóság szabálya. Vagyis felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt az ellátásban részesülő visszafizetni. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Bármely munkahelyen előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba vagy egyéb ok folytán több munkabért (illetményt) folyósít a dolgozónak, mint amennyi őt törvényesen megilletné. De hogyan rendezhetik a túlfizetett munkabért? A Munka törvénykönyve rögzíti, hogy a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. Fontos, hogy a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően olyan ok következne be, amely miatt az elszámolás módosítása szükséges (például a hónap utolsó napjaiban keresőképtelen lett a dolgozó, amire a teljes bére helyett a betegszabadságra járó díjazás illeti meg), a munkabér-elszámolást a munkáltató módosítja, és erről legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatnia kell a dolgozót.
155. § (2)-(3) bek. ]. Ez a kötelezettség nemcsak alapbér, hanem bármely jogcímen kifizetett munkabér tekintetében fennáll. Ilyen elszámolás hiányában a bónusz alaptalanságát csak akkor ismerhette volna fel a munkavállaló, ha nyilvánvalóan aránytalan mértékű összegről volt szó. Összességében, a konkrét esetben a hatvannapos határidő eltelte […]
2017 novemberében 10 000 forintos Erzsébet-utalványt kaptak a nyugdíjasok. 2017 novemberében átlagosan 12 000 forint nyugdíjprémiumot is kaptak a nyugdíjasok, ez is tovább növelte az emelés éves mértékét, így elmondható, hogy az emelés infláció feletti volt. 2018 januárjában 3 százalékkal emelték a nyugdíjakat. A 2018-as infláció 2, 8 százalék volt, tehát az emelés infláció feletti lett. 2018 márciusában 10 000 forint értékű Erzsébet-utalványt kapott minden nyugdíjas 2018 novemberében 2019 januárjában 2, 7 százalékkal nőttek a nyugdíjak. 2019 novemberében további 0, 7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjprémiumot is fizettek (átlagosan 22 ezer forint). Minimum Öregségi Nyugdíj 2019 / Minimum Öregségi Nyugdíj 2012 Relatif. Az éves infláció 3, 4 százalék volt, így a prémiummal és a rezsiutalvánnyal összességében infláció feletti volt az éves emelés. 9000 forintos rezsiutalványt kapott minden nyugdíjas 2019 őszén. 2, 8 százalékkal nőttek a nyugdíjak 2020 januárjában. 2020 novemberében jött a kiegészítő nyugdíjemelés, 1, 2 százalék visszamenőleg egész évre, ezzel a 2020-as emelés 4 százalék lett, ami több, mint az éves infláció (3, 4 százalék), 2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. chevron_right öregségi nyugdíjminimum cimke (3 találat) Öregségi nyugdíjminimum: megint nem lesz emelés? Cikk Nincs a kormány előtt olyan javaslat, amely szerint jövőre emelkedne az öregségi nyugdíjminimum összege – írja a Privátbanká Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza alapján. 2019. 05. Minimum öregségi nyugdíj 2010 relatif. Letiltás Kérdés Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Ha dolgozónak több letiltása van, a nettó bér 50 százaléka vonható le maximum, vagy a nettó bér összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis akár 50 százalék felett is lehet letiltás címen vonni a dolgozó munkabéréből? Köszönettel a választ. 2014. 12. 22. Gyermektartásdíj levonásánál függetlenül attól, hogy a levonás után a nettó bér nem éri el az öregségi nyugdíjminimumot, érvényesíthető az 50 százalékos levonás?