Deák Ferenc 1803-tól 1876-ig élt. Politikus, jogász, táblabíró, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi, máig "a haza bölcse"-ként és "a nemzet prókátora"-ként tiszteljük. Deák Ferenc gondolatai: Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést. Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad. Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges. Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni. Nyelv és nemzetiség, ezek a nemzet legszentebb tulajdonai s legféltőbb kincsei. Neveljük a népet, ébresszük és tápláljuk keblében az emberiség szelid méltóságának nemesebb érzeteit, javítsunk erkölcsein, fejtsük ki lelki tehetségeit s terjesszük a közértelmességet.
"Boldogságunk nem csekély részben önmagunktól függ, s boldogtalanságunkat többször okozzák önhibáink, mint mások gonoszsága. " Deák Ferenc államférfi, a XIX. századi magyar politikai és jogi gondolkodás egyik legjelentősebb alakja, "a haza bölcse" 210 éve született. "Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is. Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot. " Ritka, keresni kell az olyan politikust és jogtudóst, akit szinte mindenki tisztel és kedvel. Nem véletlenül nevezték már kortársai a haza bölcsének Deák Ferencet: rokonszenves egyénisége szinte egyedülálló erkölcsi tisztasággal és kivételes politikai realitásérzékkel párosult. Deákról már halála évében megjelent az első biográfia és emlékalbum, majd az ő aktív közreműködésével létrejött dualista állam fennállása alatt további majd tucatnyi mű foglalkozott a haza bölcse híresen puritán életével. Deák Ferenc 1803. október 17-én született. A Zala megyei Söjtörön született középbirtokos nemesi családban, de az ő édesapja a kehidai kúriában látta meg a napvilágot, és oda is tért vissza a gyermek születése után nem sokkal.
Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el, érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el és előírta, hogy emlékére országos adakozásból szobrot állítsanak fel. A címlapfotó illusztráció.
Sz. : – Hihetetlen, hogy az asszony halálának nincs nyoma. Átnéztük a számításba jöhető anyakönyveket, sőt kutatók is keresték, de sehol nem találták. Mivel halála körülményeiről semmit sem tudunk, így csak találgatni lehet. Bár az is előfordulhat, hogy ármánykodás áll a halála mögött. – Netán politikai megrendelésére tüntették el? D. : – Nem elképzelhetetlen, hogy politikai okok álltak a háttérben. Talán Deák Ferencet így akarták "kivonni" a közéletből. Ez sikerült is, mert nem ment el az 1843-as országgyűlésre, holott követté választották. : – Nem történhetett minden ok nélkül, hogy egy erős, határozott politikus egyszer csak összeomlik és depressziós lesz. Kezembe került Horánszky Nándor ideg- és elmegyógyász könyve, aki elemzi Deák lelkiállapotát és annak befolyását politikai pályájára. Különös figyelmet szentel a kritikus 1843-as évnek, amikor is Deák depressziója kezdődhetett. Anélkül, hogy ismerte volna a történetet, így fogalmaz arról az időszakról: "általunk nem ismert lelki megrázkódtatás érhette".
Itt debütál a mobilnyomda, melyen a Múzeumok éjszakájára érkezők a Káldi-biblia első oldalát nyomtathatják ki a korhű Gutenberg sajtón, és a betűszedés mesterségét sajátíthatják el a korábban plakátkészítéshez használt óriás fabetűkkel. A gyerekeket Gergely János régi idők játékaival fogja elkápráztatni, úgymint a gólyaláb s az ingatorony. A Kacagó Kúria sem maradhat el a programok sorából. A helyi amatőr színészekből álló társulat a haza bölcséről szóló vidám anekdotákat visz színre. A vendéglátásról a helyi és környékbeli termelők ínycsiklandó kínálatukkal gondoskodnak. Az estét a Balázs Band zenés produkciója zárja.
A zalai politikus lett a passzív nemzeti ellenállás személyes megtestesítője. 1854-ben aztán Pestre költözött, az Angol királynő szállóba, ahol szobát bérelt. A szálloda rövidesen politikusi találkák színhelyévé vált. Az 1861-ben megnyílt országgyűlésen pártja a Felirati Párt kisebbségben volt a Teleki László vezette Határozati Párttal szemben. A két párt közötti különbség abban állt, hogy Deákék tényként fogadták el Ferenc József uralkodását, és ennek megfelelően nem határozatban, hanem feliratban kívánta tájékoztatni az országgyűlés álláspontjáról. A június 5-i szavazáson – mindössze három szótöbbséggel – Deák javaslata győzött, igaz, az uralkodó visszautasította a feliratban foglaltakat. 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban a "húsvéti cikk" néven emlegetett írása, amely az osztrák–magyar kiegyezés előfutára lett. Deák arról írt érzékletesen, hogy miközben az udvar tanácsosai Magyarország elnyomásán mesterkedtek, éppen az uralkodó volt az, aki mindig igyekezett visszaállítani az alkotmányt. "
Amikor nem jár sikerrel, zalai birtokára vonul, a szabadságharcban nem vesz részt. A szabadságharc után a passzív ellenállás vezetője, semmiféle együttműködésre nem hajlandó az általa törvénytelennek tartott rendszerrel. 1854-ben Pestre költözik, ahol a politikai ellenzék példaképe és szellemi vezetője. Ragaszkodik az áprilisi törvények érvényességéhez, ugyanakkor realista politikusként belátja, hogy Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen az Ausztriával történő megegyezés. 1865-ben híres húsvéti cikke indította meg azt a tárgyalássorozatot, amely az 1867-es kiegyezéshez vezetett. Az új kormányban nem vállal miniszterséget, de a kormánypárt vezető politikusa marad, nem véletlenül kapta a párt a Deák-párt elnevezést. A kiegyezést később többen kritizálták, de tény az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában Magyarország gazdasága soha nem látott fejlődésnek indult. Teljességgel történelmietlen az a megállapítás, hogy a kiegyezés vezetett Trianonhoz. Jelleme, határozottsága és becsületessége miatt még politikai ellenfelei is tisztelték.
Gyakorlatilag ilyenkor ugyanis az adott bérpótlék átlagos összegével már megemelt alapbérre rakódnak az alapbérbe nem beépített további pótlékok. Biztosan ilyen lesz a rendkívüli munkavégzés pótléka, ez ugyanis nem alapbéresíthető. A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat érdemes alaposan ismerni, hiszen a munkavállaló keresetének jelentős részét tehetik ki. Munkavállalói szempontból fontos, hogy a munkabér iránti követelések három évig nem évülnek el. Így ha valaki hibát talál a munkáltató eddig követett elszámolási gyakorlatában, akkor akár három évre visszamenőleg kérheti annak korrekcióját, és az elmaradt munkabére megtérítését. Vasárnapi pótlék 2019 A vasárnapi munkavégzés a munkavállaló pihenőnapjának elvételét jelenti, hiszen a Munkatörvénykönyve szerint a vasárnap pihenőnapnak minősül. A vasárnapi munkavégzés kompenzálására a törvény vasárnapi bérpótlékot határoz meg, mely a jelenleg hatályos törvény szerint 50%-os mértékű. A jogszabály meghatározza azt, hogy mely munkáltatónál ki osztható be vasárnapra és azt is, hogy mikor jár vasárnapi pótlék.
Nincsen akadálya annak sem, hogy 21. 20-kor kezdődjön az egyik műszak. Amennyiben a munkáltató 22-22-ig tekinti munkanapnak a napot, abban az esetben 40 percre jár vasárnapi pótlék. A szabály ugyanis csupán annyit mond, hogy "7-22 óráig nem lehet hétfő". Vasárnapi pótlék egyebekben csak akkor jár, ha az Mt. 140. §-ban nevesített feltételek fennállnak, azaz, ha a vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el más jogcímen is (megszakítás nélküli működés, rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltató vagy munkakör stb). Ezt is kísérjék figyelemmel! Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Kérdések és válaszok Kiválás Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A Munka törvénykönyve lehetővé teszi a lakosság vásárlási szokásainak figyelembevételével, hogy a munkáltató vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzésre ossza be a munkavállalót, de a törvényben meghatározott pótlékot meg kell fizetnie a munkavállalónak. A kérdés, hogy jár-e a vasárnapi pótlék, ha a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak is minősül. Az ügy (Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 33. K. 28. 151/2019/6. ) apropójául a munkaügyi hatóság ellenőrzése szolgált, amely megállapította, hogy egy cipőüzletben három munkavállalónak több alkalommal nem fizették meg a vasárnapi munkavégzésért járó ötven százalékos bérpótlékot (vasárnapi pótlék). A munkáltató elismerte, hogy nem fizette meg a pótlékot, ennek okaként azt jelölte meg, hogy ismeretei szerint – a Kúria egyik ítélete alapján – a vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontban üzemelő egységek dolgozóinak nem kötelező vasárnapi pótlékot fizetni. A munkaügyi hatóság erre reflektálva rögzítette, hogy a Munka törvénykönyve 101.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3632 […] kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónáltörténő foglalkoztatása miatt osztható be vasárnapi munkavégzésre [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén pedig akkor jár a vasárnapi pótlék, ha a munkavállaló- rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is jogosult lenne rá, vagy- vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzésre be sem osztható [Mt. b) pont]. Ebből következően az ügyfélszolgálaton dolgozóknak - mivel a kérdés szerinti esetben a több műszakos foglalkoztatás [Mt. 90. § b) pont] fennáll - akkor nem jár vasárnapi pótlék, ha az Mt. 101. §-ában meghatározott […]