A kassai Thália Színház szeptember 14-én tartotta első bemutatóját. A kérdőmondat egy zenés útikalauzt jelöl, mely kül- és belföldieknek egyaránt szól. A darab a 2016/17-es évad utolsó előadása, melynek bemutatója technikai és kegyeleti okokból – Kolár Péter, volt igazgató halála miatt – átcsúszott a színház jelenlegi évadába, viszont a tavalyi "Negatív identitás"-témakeretbe illik. A múlt szezont záró színpadi mű a nagysikerű Kassa, a szerelem városa elnevezésű sanzonestre kötődik, a közönség szórakoztatásának ott megkezdett hagyományát folytatja. Az előadás Lackfi János költő, műfordító, drámaíró két nagysikerű kötetéből, a Milyenek a magyarok? és a Milyenek még a magyarok? című karcolatgyűjteményekből készült. A könnyed, játékos, groteszk humorú magyar jeleneteket szigorúan magyaros dallamok keretezik. Az előző sanzonest egy várost, Kassát vette górcső alá, a Milyenek a magyarok egy egész országot jár be, ez előző egy zenés séta volt, ez a mostani pedig egy zenés utazás. Korábban Kassa terei, utcái, épületei meséltek, most Magyarország települései és annak lakói vallanak.
- A kutatás rávilágít arra, hogy az elzárkózó, befelé forduló Magyarországról mutatott külföldi kép nem felel meg a valóságnak. Valójában a magyarok az európai nagy nemzetekhez képest sokkal nyitottabbak - emelték ki a kutatásban. Fotók: Getty Images Mit hiányolunk a rendszerváltás előttről? A Nagy Retró Kutatásból kiderül, miért mondjuk sokszor, hogy régen jobb volt, és mit hiányolunk a leginkább a múltból.
- Óriási a változás ebből a szempontból. Aki már volt Magyarországon, főleg Budapesten, az sokkal pozitívabb képpel távozik. Gyönyörű a város, izgalmasak a romkocsmák, a panoráma, és barátságosak az emberek. Természetesen ez is általánosítás, mert vannak másmilyen vélemények is, átverésekről, túlszámlázásokról. Az összkép azért szerencsére pozitív. - Sztereotípiákban gondolkodnak rólunk, magyarokról, vagy vannak olyan vélemények, melyek konkrétan ránk illenek? - Azt hiszem, hogy minden illik ránk, hiszen nincs abszolút igazság. Különféle látásmódok igazságai vannak. Mi azt gondoljuk magunkról, hogy széthúzó nép vagyunk, a németek közül sokan összetartónak látnak minket. Magunkat gyávának tartjuk, a legtöbb idegen szerint pedig bátor nép a magyar. Mindez visszafelé is igaz. Azt gondoljuk sokszor, hogy bizonyos dolgokban igazunk van, egy külföldi pedig nem érti, hogy miért lehet vele összeveszni. Nézőpontok vannak, amiket ez a könyv igyekszik érdekes formában bemutatni. - Vannak olyanok, akiknek semmit nem mond az, hogy valaki magyar?
Amit akkor közvetlenül nem ismertem, az a társadalom számszerűen jóval kisebb, felsőbb része volt. Hallani viszont halottam róla, mert társadalmi közvetítések révén a mindennapi beszéd tárgya volt, hogy a doktor úr, az igazgató úr, a mérnök úr mit, mikor, hogyan tesz, vagy nem tesz. De hol van már a tavalyi hó? Ma néhány tucat értelmiségi család szokásait, motivációit talán ismerem, de fogalmam sincs arról, hogy a nagy változások után részleteiben milyen társadalmunk mindennapi élete. Nem így volt ez még az 1970-es években sem. S ha közvetlenül kevesebb tapasztalattal rendelkeztem is a társadalom többségének hétköznapi életéről, az egyre kvalifikáltabbá váló hazai szociológia sok mindenre fényt derített. De ami még fontosabb, a két háború közötti kezdetek után újra áradó szociográfia és a felvirágzó szociofilm minduntalan szembesített bennünket azzal, hogy milyenek is vagyunk. A Magyarország felfedezésének új folyama nem egyszerűen egy könyvsorozat volt. Körülöttem ezt mindenkinek illett ismerni.
Mivel elég sok időt töltöttem Magyarországon jobban megismertem őket és arra a megállapításra jutottam, hogy a magyar nők mindent megtesznek pénzért, vagy, hogy külföldre kijuthassanak... " (brit férfi) Milyennek látja a világ a magyar férfiakat? A magyar férfiak okosak, jó a humorérzékük, de több barátnőjük illetve szeretőjük van párhuzamosan. "Egy magyar férfival járok. Nagyon jól iskolázott és sikeres. Még csak most kezdem jobban megismerni, de eddig szimpatikus. " (holland lány) "Egyszer volt egy magyar barátom és ha egy boltban pár másodpercig már a kezemben tartottam valamit, akkor egyből megvette nekem…aztán szakítottam vele és még négy évig követett és kémkedett utánam, aztán egy nap a semmiből elém lépett és megkérte a kezem. " (belga nő) "A magyar férfiak nagy része jóképű, okos, melegszívű, és - a német férfiakkal ellentétben - nagyon jó humorérzékük van. Viszont sokkal macsóbbak és túl régimódi felfogásuk van a párkapcsolatokról a nyugat-európai férfiakhoz képest. A nyugat-európai lányok sokkal liberálisabb felfogásúak és ez sokkolná a férfiakat. "
A sarki újságos előtt álldogáló nyugdíjasok ugyanúgy felhatalmazva érzik magukat, mint a félévente látott szomszédok, hogy a gyerek testhőmérsékletéről, öltözetéről kifejtsék véleményüket, majd betegségek vizionálása után hagyományos és alternatív gyógymódok özönével indítsanak utamra. 2. Prűdek nem vagyunk, az biztos A kacér dekoltázsok, a vállakon hanyagul lecsusszanó pulóverek, a pólóból kikandikáló köldökök vagy a villamoson csókban összefonódó párok száma magasan felülmúlja e jelenség amerikai vagy kínai megfelelőjét – no, és korban is jóval szélesebb skálát mutat. De a reptéri bevezető utakon kitett szexshop-hirdetések nemzetközi versenyében is élen jár a Ferihegy és az Astoria közötti szakasz. 3. Nagyon szigorúak vagyunk önmagunkkal szemben...... már, ami a testünket illeti (a férfiak szigorúsága is a női testre vonatkozik). Malek Andrea említette egy műsorban, hogy a magyar és az osztrák nők közötti egyik óriási különbség: Ausztriában akkor is jó nőnek számít valaki, ha egy picit nagyobb a feneke.
Hallott már az Ön elfoglaltságaihoz igazított rugalmas fogászati rendelésről? Hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig! Hétvégén is! Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése katolikus gyászszertartás szerint 2021. július 16-án, pénteken, 13 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BODÓ LÁSZLÓ szekszárdi Főposta volt rovatolója szekszárdi lakos 79 éves korában váratlanul elhunyt. Pásztor istván állatorvos pécs. július 16-án, pénteken, 15 órakor lesz a tamási temetőben. Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GARABÁS JÓZSEFNÉ szül. : Denk Margit szekszárdi lakos 80 éves korában elhunyt. július 16-án, pénteken, 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÁTRAI FERENC cikói lakos 81 éves korában elhunyt. Temetése 2021. július 15-én, csütörtökön, 13 órakor lesz a cikói temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítást mellőzni.
"Ilyen szempontból a mi számunkra csak akkor lesz sikeres a következő év, hogyha az összes választáson sikeresek leszünk, ha bármi ezek közül kiesik, nem fogjuk tudni pótolni, vagyis az olyan hosszú távú veszteségeket fog jelenteni, amelyeket negatív következmények nélkül nem tudunk kezelni" – húzta alá. Végül kifejtette, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen átalakult a VMSZ struktúrája, és sok olyan fiatal jelent meg a párt vezetésében, akik energikusak, ambiciózusok és tenni akarnak, így nem félelemmel, hanem bizakodóan áll a következő év elé.
Az egykori ipolysági gettó bejáratánál helyezték el a gettóból elhurcoltak emlékére állított emléktáblát április 13-án. Mint az átadón hangsúlyozták: az emlékezés és a bűnvallás jelképe a leleplezett emlékmű. Pásztor istván állatorvos kecskemét. Az átadón elhangzott: "Emlékezzünk Ipolyság és környékének mártírjaira, akiket kegyetlenül elhurcoltak az otthonaikból, gettóba zárták, majd bevagonírozták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították őket. " A négynyelvű emléktábla (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) Idézték Singer Fülöp, a város utolsó rabbijának halála előtti szavait 1989-ből: "Az áldott mártírjaink erejük megfeszítésével arra törekedtek, hogy szeretett szülőföldjük a hazájukká váljon, ennek öregbítése érdekében mindent elkövettek. Abban reménykedtek, ha veszély leselkedik a zsidó közösségre, a szülőföld oltalmazó karja megvédi őket, azonban mindez csak illúzió volt. " A bevezető szavak után a város történelmi egyházainak vezetői mondták el gondolataikat, az alkalomhoz illő üzeneteiket. Hlédik László katolikus esperes (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) Elsőként Hlédik László római katolikus esperes szólalt fel.
Tavaly óta ugyanis, az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák tíz évre vehetik bérbe az állami földeket, kedvező áron. "Azáltal, hogy egy gazda tíz éven keresztül használja a földet, érdekében áll az, hogy ennek a földnek a kondícióját feljavítsa. Gondolok itt arra, hogy aki állattenyésztéssel foglalkozik, annak van istállótrágyája. És ezek a földek igenis ki vannak éhezve, ki vannak égve. " Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának önkormányzati frakcióvezetője a Palicsi Állatkert alapszabálya módosításáról szóló vitában megkérdőjelezte, hogy valaki jogászdiplomával lássa el az intézmény igazgatói tisztségét. Szerinte oda egy tapasztalt állatorvos, vagy biológus kell. Sövény Ferenc, a mozgalom önkormányzati képviselője, az elpusztult oroszlánkölykök kapcsán vetett fel kérdést. "Az állatkert alapszabály módosítása egyértelműen egy eltusolási kísérlet része volt. Tehát azután, hogy a négy kis oroszlán ismeretlen körülmények között eltűnt a Palicsi Állatkertből, és ezekben a kérdésekben, az oroszlánok eltűnését felmerülő kérdésekben sem a városvezetés, sem az igazgató nem volt hajlandó érdemben válaszolni a felmerülő pletykákra és kérdésekre a média részéről, az igazgató hirtelen lemondott. Állatorvosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Arany Oldalak - 3. oldal. "