Figyelt kérdés Valaki le tudná írni hogy adószámos magánszemélyként milyen tevékenységeket folytathatok? Vagy egy konkrétabb kérdés. Adószámos magánszemélyként arulhatok cdt illetve dvdt? És mivan akkor ha egy boltot bízok meg azzal hogy arulja a lemezeket. Abban az esetben is lehetek adószámos magánszemély vagy már kell vállalkozás? Kérlek csak olyanok válaszoljanak akik értenek ehhez vagy már csináltak ilyet. Köszi a válaszokat! Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Adószámos magánszemélyként nem érné el a minimálbér 30 százalékát a jövedelem, számlát szeretne adni az ügyfeleknek. Irásos szerződés minden esetben szükséges? A legfőbb gondunk annak a teljes körű tisztázása, hogy ilyen formában mehet-e az ügylet, illetve az adóhatósági bejelentés formája. Válaszukat tisztelettel köszönöm! Bényi Józsefné A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Tisztelt Hölgyem/Uram, Ismerősöm adószámos magánszemély, aki egy üzlethelyiséget adott bérbe 2018. 07. hónapjától egy egyéni vállalkozónak, aki KATA-s. 10%-os költséghányadot határoztak meg. Az ismerősöm a bérleti díj alapján a költséghányad levonása után 3 havonta SZJA-t fizetett a NAV felé. A SZJA bevallás kapcsán a könyvelője viszont azt mondta az ismerősnek, hogy nem kellett volna SZJA-t fizetniük, hanem a bérbe vevőnek kellett volna egy igazolást kiállítania év végén, hogy a bérbe vevő megfizette a járulékokat. Most nagy kavarodás van, mert az ismerős szeretné a könyvelő javaslatára visszaigényelni az SZJA-t, illetve a bérbe vevő is zavarodott és fél hogy bírságot kap, amiért nem fizettek járulékokat. Kérnék segítséget, hogy mi a helyes eljárás. Kinek, mikor, mit kellett volna fizetnie, bevallania? Előre is köszönöm szépen a válaszokat! Üdvözlettel: Nagy Dóra
Jelentési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak, ha adószámos magánszemélytől kap számlát Az önkormányzatok előadó művészeti tevékenységek felkérésére az előadóktól általában 7-el kezdődő adószámmal rendelkező számlákat kapnak. Tisztázni szükséges, hogy az adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók között az adózás és lejelentési kötelezettség szempontjából különbségek vannak még akkor is, ha mindkét adóalany adószáma 7-el kezdődő. Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítani és levonni, ha egyéni vállalkozó nak teljesít kifizetést feltéve, hogy az egyéni vállalkozó erről a bevételéről kiállított bizonylatán (számla) feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Mezőgazdasági őstermelő k részére történő kifizetés esetén abban az esetben nem keletkezik adóelőleg megállapítási és levonási kötelezettsége a kifizetőnek, ha az őstermelő legkésőbb a kifizetés időpontjában az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját bemutatja.
Ezzel összefüggésben az Szja-tv. 29. §-a kimondja, hogy amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett […]
Előfizetőink e-mailben is kérhetnek emlékeztetőt. Aktuálisabb témáink Kategóriáink mintegy rovatként gyűjtik magukba szakmai cikkeinket, egyéb tartalmainkat. A jobb szélső linkre kattintva megtalálja további kategóriáink listáját is. Mi történt, amióta legutóbb nálunk járt... Rendszeres látogatóként ezekre az ikonokra kattintva megtalálja a legutóbbi itt járta óta keletkezett cikkeinket, a közelgő eseményeket, vagy előfizetőnkként az Önnek szóló személyes üzenetek listáját. Legyen partnerünk! Ha regisztrál nálunk és igénybe veszi előfizetőknek biztosított szolgáltatásainkat, számos hasznos funkcióval segítjük szakmai munkáját a mindennapokban. Ide kattintva tájékozódhat, miért érdemes előfizetővé válni!
Idővel a céhek terjedésével specializálódtak a műhelyek. Ezen kívül a céhek feladata volt egy-egy adott városfalszakasz védelme elhunyt tagok családjáról a gondoskodás, és a rend fenntartása. Kereskedelem: – A helyi kereskedelmet a parasztok a piacon bonyolítottak le, ahogy az iparosok is többnyire, de a műhelyben is árultak. Az árukat ezüst és arany érmékért cseréltek gazdát. Középkori városok tête de mort. – A távolsági kereskedelem is jelentős volt az óriási haszon miatt, de ezt vízen vagy zarándokutakon bonyolították le. A legnagyobb jelentőségű útvonal a kelettel a LEVANTEI útvonal volt. Ezt az útvonalat elsősorban Velence és Genova uralta. A kereskedelem megerősödése miatt megjelentek a fegyverek, posztók, bársonyok a fűszerek és luxuscikkek mellett. Jelentős útvonal jött létre a Balti-tenger térségében is. Ezen az útvonalon prémeket, viaszt, kátrányt, fémeket, gabonát vittek nyugatra, ezért cserébe pedig fegyvereket, iparcikkeket és szerszámokat küldtek. Létre jött a HANZA szövetsége, így két tengeri útvonalat a CHAMPAGNE útvonal kötötte össze az Alpokat megkerülve.
sz. -tól város nagyrésze: szegények ( plebs) - politikából kizárták - alkalmi munkákból életk - beköltöző gyobbágyság A céhek szakmánként (takács, pék, szabó) érdekvédelmi szervezetek mesterek - 1. inasok -> mester mellett szolgálnak - 2. legények -> mester műhelyében segítenek - 3. vándorút -> idegen városok mestereitől tanult - 4. mestermunka elkészítése – "remekmunka" -> nincs túlképzés -> magas szakmai színvonal többnyire a város vonzáskörzetében adták el termékeiket igyekeztek kiküszöbölni a céhek közötti versenyt - munkaidő szab. - felhasznált anyagok szab. - munkafolyamat szab. - árak szab. Középkori városok tête de lit. - szigorú minőségi előírások - a kontárokat üldözték (céhen kívüli iparűzők) fontos szerepük volt a város életében Élet a városban fallal vették körül -> védelmi célok emeletes házak sikátorok nincs csatornázás -> járványok IX. sz.
+ Flandriából – iparcikkek -> posztó, fegyvere, szerszámok - Anglia – gyapjú – textilipar - balti kereskedővárosok szövetsége -> Hanza szövetség (1161) Levantei és hanzai kereskedelem - szárazföldi kereskedelem kötötte össze - Champagne -> árucsere - délnémet városok (pl Augsburg) –> piacok - Közép-Európa Bécsen keresztül kapcsolódott a távolsági kereskedelemhez
Beküldte: Dudics Dávid Időbeli elhelyezés: Az ókor végén Nyugat-Európában a legtöbb város elnéptelenedett. Így a kora középkorban alig léteztek nagyobb települések. A XI. században a mezőgazdasági fellendülés és a népességnövekedés és a több termék miatt a városok újraépültek. Gazdasági fellendülés: A mezőgazdasági fejlődés fontos szerepet töltött be a termények mennyiségének növekedésében. Elerjedt a két- és háromnyomásos gazdálkodás. Az éghajlat melegebbé válása is növelte a hozamot. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 14.tétel - Rendszerváltás Magyarországon. Ennek köszönhetően a népesség is jelentősen megnövekedett, mivel a mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, és előtérbe került a pénzgazdálkodás. A technikai forradalom is megkezdődött eközben. A vízimalmok széles körben elterjedtek és idővel a forgómozgást átalakították egyenes vonalúvá. Így létrejött a vízierőgép, amit kézművesek is használtak, illetve kalapácsokat, fűrészeket, fújtatókat hajtottak meg vele. A városok születése: A népvándorlás során a városok jelentős része elpusztult. Eleinte kereskedők alakították ki a közösségeket, személyük és árujuk védelmének érdekében.