A mai Brit-szigetek földjét taposó utolsó dinoszauruszok 110 millió éves lábnyomait fedezték fel a doveri fehér sziklák közelében – írta a The Telegraph online kiadása. A nyomok a kenti Folkstone tengerparti szegélyén kerültek elő, amikor egy vihar után új kövületek kerültek napvilágra. A nyomokat vélhetően ankylosarusok, robosztus, páncélos, élő tank külsejű hüllők, theropodák, háromujjú húsevők, valamint ornithopodák, vagyis növényevő, madárcsípőjű dinoszauruszok hagyták maguk után. "Először találtunk a folkstone-i formáció nevű kőzetben dinoszaurusz-lábnyomot, ami azért is rendkívüli, mert ezek lehettek az utolsók az ország területén, mielőtt kihaltak volna" – mondta David Martill, a Porthsmouthi Egyetem paleobiolgósua. A maradványokat Philip Hadland, hastingsi Múzeum és Művészeti Galéria kurátora fedezte fel. "Még 2011-ben vettem észre szokatlan nyomatokat. Úgy tűnt, ismétlődnek és csak arra tudtam gondolni, hatalmas lábnyomok lehetnek. Tények - A doveri fehér sziklák hatalmas darabja zuhant a La Manche-csatornába - VIDEÓ. Annak alapján, amit a geológusok vélnek az itteni sziklákról, valószínűtlennek látszott, de mikor további lábnyomokat kerestem, az apály segítségével még jobbakat találtam" – magyarázta Hadland.
mint házak tetején. A parti pityer jól elrejtett fészkét a talaj közeli növények közé vagy egy sziklahasadék mélyébe építi. Magát a madarat könnyebb észrevenni, mint a fészkét, különösen tavasszal, amikor a hím végrehajtja énekszóval kísért röptét a szirtek felett, és aztán hirtelen lebukik éneklő helyére. Ahol a sziklák kőzete elég puha, ott a partifecskék költőodvakat vájnak maguknak a függőleges falba. Doveri fehér sziklak. A második világháborúig vándorsólyomok is fészkeltek Dover krétasziklái között, de mindig kiirtották őket, hogy ne ölhessék meg a postagalambokat, amelyek híreket hoztak a kontinensről. Ezen a tájon a legelterjedtebb ragadozó a vörös vércse, amely a szirtek felett körözve lebeg, kis emlősöket (pl. egereket, fiatal üregi nyulakat keresve. Ezek a kis emlősök zsákmányul szolgálhatnak a menyétnek és a hermelinnek is. Ez utóbbi rámenős vadász, képes önmagánál nagyobb állatokat is megölni, például kifejlett üregi nyulakat. A meleg lejtőkön fürge gyíkok napoznak, amelyek a legcsekélyebb zavarás esetén sietve húzódnak vissza.
2021. szept 24. • 1 min read photo by IndiraFoto from Pixabay Dover fehér sziklái Anglia tradicionális kapuját képezik, a szigetország itt van a legközelebb a kontinentális Európához. A csatorna itt a legkeskenyebb, a part túloldalán álló francia kikötőváros Calais, csupán 34 km-re van Dovertől. Az úgynevezett Shakespeare-szikla az abszolút legközelebbi pont Európához, ahonnan átlátni a kontinensre ami fordítva is igaz, tiszta időben Calais-ból jól láthatók Dover sziklái. photo by Willi Heidelbach from Pixabay A mintegy 110 méter magas sziklaformáció elsősorban mészkő tartalmának köszönheti a színét, amelyet még jobban kiemelnek a fekete kovakövet tartalmazó rétegek. Az időjárás viszontagságainak kitett sziklák évente 1 cm-t veszítenek azonban a szélükből, sőt olykor előfordul, hogy futballpálya méretű darabok zuhannak le belőlük, aminek következtében a szigetország lassan távolodik Európától. photo by Nadia LoCurto from Pixabay Úgy tűnhet, hogy itt életnek nyoma sincs, valójában azonban sokrétű állat- és növényvilág telepedett meg az apró kis kiszögelléseken, több madárfaj fészkel a sziklákon, köztük a sirályhojsza és a csüllő kolóniái.
A Győri Ítélőtábla amiatt fordult az uniós testülethez, mert álláspontja szerint a magyar jog nem teszi lehetővé számára, hogy a szóban forgó tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a fenti szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára, mivel így nem érintené a szóban forgó kölcsönökben rejlő árfolyamkockázat. A Győri Ítélőtáblának kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötései kiküszöbölésére elfogadott megoldás összeegyeztethető-e a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel, és ehhez kapcsolódóan kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé. Mostani ítéletében a Bíróság rámutat arra, hogy a magyar jogalkotó által elfogadott megoldás megfelel az említett irányelv által követett célkitűzésnek, amely a felek közötti egyensúly helyreállítása a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz.
Hozzátette, hogy adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogot megtagadó intézkedései miatt. Egy uniós bírósági ítélet olyan, mint egy jogszabály, azt szó szerint alkalmazni kell, azon nincs mit magyarázni és értelmezni – fogalmazott Marczingós László. Mely szerződésekre vonatkozhat majd az EUB döntése? Ha az EUB semmisnek mondaná ki a szerződéseket, akkor felvetődik a kérdés: ez kiket érinthet. Az Európai Bíróság döntheti el a devizahitel jogszerűségét?. Lázár Dénes kiemelte, hogy a forintosítás ellenére ezek a szerződések nem szűntek meg. Például ha valaki kötött egy devizahitel-szerződést 2008-ban, amit a magyar parlament döntése alapján 2015-ben forintosítottak, az a szerződés ma forintszerződés, de eredetileg devizahitel-szerződésként indult – ezekre a szerződésekre szerinte mind alkalmazható lesz az EUB döntése. Szintén alkalmazható lenne a döntés azokra a hitelszerződésekre is, amelyeket már visszafizettek az elmúlt években – hacsak nem járt le az elévülési idő, tehát az utolsó törlesztés óta nem telt el öt év.
A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban, egyebek mellett az árfolyamkockázat a hitelintézetek által az adósokra történő áthárításának állítólagos tisztességtelensége miatt - írta összefoglalójában az Európai Bíróság. Ilyen a devizahitel-szerződések a bennük foglalt tisztességtelen feltételek miatti esetleges érvénytelenségének megállapítása esetén kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy az ilyen érvénytelenség pénzügyi következményei pontos feltüntetésének kötelezettsége.