Nos, itt erre nem lehet panasz. Persze a fiatal színészek nem nyújtanak olyan kiemelkedő alakításokat, de mindannyian szimpatikusok, egy ilyen filmnél pedig lényeges, hogy lehetőleg a hősökkel azonosuljon a néző és ne a gyilkossal. A folytatásokban azért már sokszor mégis Freddy felé billen a mérleg. A felnőtt szereplők el vannak maguknak, Nancy anyja nekem még most se szimpatikus, de meg kell hagyni Ronee Blakely jól hozza az iszákos anyukát. John Saxon viszont elég szimpatikus ürge. Összességében itt még azért a szülők nem idióták, mint a folytatásokban – lásd papagájos jelenet a következő részben –, sőt, a kis titkuk a gyilkosról is tök jó ötlet a forgatókönyv részéről. A Rémálom az Elm utcában több, mint 30 évvel a bemutatása után is ugyan olyan szórakoztató. Ahol kell félelmetes, ahol kell izgalmas, ahol kell humoros. Remek kikapcsolódás, bár ezt a horrorfilmek rajongóinak szerintem nem kell magyaráznom.
A Rémálom az Elm utcában Wes Craven 1984-es klasszikusaként írta be magát a horror történelmének nagykönyvébe. Azt hiszem, nincs olyan horror – vagy talán filmrajongó – akinek be kellene mutatni a filmet, ellenben azt jóval kevesebben tudják, hogy az álombéli gyilkos, Freddy Krueger tevékenységeiről szóló művet is megtörtént, olykor hátborzongató és rejtélyes események inspirálták. Abban az esetben, ha valaki fel szeretné frissíteni emlékeit, vagy éppenséggel már elveszett a jónéhány Rémálom-epizód darabjai között, megteheti a filmről szóló kritikánk, vagy épp a franchiset összegző írásunk segítségével itt és itt. Úgy tűnik, az augusztust lassan az alvás -vagy azt fenyegető borzalmak havának is mondhatnánk a Cinegore-nál, hiszen az alvásmegvonásról szóló cikkünk és a pihenést jelentősen megnehezítő titokzatos Figyelőről szóló kriptozoológiai értekezés után ismét az álmok birodalmába vezet az utunk. Wes Craven rendező ötleteit ugyanis egy különös, ám annál ijesztőbb jelenség után való nyomozás inspirálta, amely akkoriban a médiában is helyet kapott, ám kezdjük a történetet a legelején.
Az esetleges fordítási hibákért felelősséget nem vállalunk! Tanúsítvány
Az 1955-től 1977-ig tartó vietnami háború aktív részese volt egy hmongnak nevezett népcsoport is. A Kínából Délkelet-Ázsiába a XVIII-XIX. században vándorló etnikumot annak idején a CIA szervezte be, hogy Laosz területén harcoljanak a kommunisták ellen, azonban a nyugati részről végül vereséggel záruló küzdelem után a hmongok közül rengetegen kényszerültek elhagyni hazájukat. Az USA területére több tízezer hmong menekült érkezett a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején, ám rövidesen egy bizarr jelenség kezdte el felforgatni a letelepedők hétköznapjait. Tucatjával történtek ugyanis olyan rejtélyes halálesetek, amelyekben két közös pont volt csupán: mindannyiukat álmukban érte a halál, és szinte valamennyien hmongok voltak. A tanácstalan orvosok rögtön egy jól hangzó nevet adtak a jelenségnek, amiből egy mozaikszó is létrejött – SUNDS, ami magyarra fordítva nagyjából hirtelen éjszakai halált jelent. A SUNDS egyébként szintén rendkívül gyakori volt a kambodzsai bevándorlók körében, ahogyan ezt több statisztikai forrásban olvashatjuk.
Han számára pozitív példa a kötelező pihenőnap, a sabbat – amit nem az önfejlesztés bűvölete kényszerít ki, hanem külső parancs. Élet+Stílus: Budapestre jön Byung-Chul Han, a kiégésről gondolkodó sztárfilozófus | hvg.hu. Megállni és tűnődni A rövid esszékből álló kötet nyelvezete nem épp egyszerű, de Han problémafelvetései érdekesek – ezek közül persze a legérdekesebb a neoliberális kapitalizmus éles kritikája (ezt a szerző máshol is előszeretettel hangsúlyozza). Annak ellenére, hogy többször említ szociológiai szempontokat, az idézett szerzők többsége filozófus, méghozzá kontinentális filozófus, akikre annak ellenére hivatkozik szívesen, hogy szerinte az általuk adott válaszok immunológiaiak. A kiégés társadalma inkább filozófiai problémafelvetés, mint megoldási kísérlet: felveti, hogy baj van, de nem kínál egyértelmű, határozott választ, inkább egy szemlélődő attitűd kialakítását szorgalmazza. Annak ellenére, hogy az új német romantikus irány úttörőjének tartják, ez a kontemplatív hozzáállás azért nem számít akkora újdonságnak – tulajdonképpen Han nem javasol mást, mint a filozófia hétköznapi életbe történő beemelését, de az önsegítő könyvek által megcsillogtatott csodálatos eredmények vagy világmegváltás nélkül.
Elias Canetti spanyol zsidó származású, német nyelvű Nobel-díjas írót is idézte, aki szerint bele lehet fulladni a saját magunk adta parancsokba. Han szerint ezelőtt a megfulladás előtt állnak ma sokan, és ez maga a burn out. Kényszereket hozunk létre, és a halálunkig optimalizáljuk magunkat. Amikor a Te tárgyiasul, és Az lesz belőle, azzal megvédjük magunkat a kiszámíthatatlanságtól. Byung chul han a king's társadalma 2. Annak a bizonytalanságától, hogy a Másik nem áll mindig rendelkezésünkre. Hálózatokban élünk, de a hálózat Han szerint nem egyenlő a kapcsolattal. A kapcsolatban ugyanis a közelség és a távolság dialektikus feszültségben létezik egymással. A Másik kivonja magát az állandó rendelkezésre állás alól, de látszólag paradox módon ez teszi őt megérinthetővé, közelivé, a dolgokat ugyanis az ellentétpárjuk élteti. A távolságban születik meg a szerelem, a vonzódás, a vágy, és ez teszi hozzánk közelivé a szeretett személyt. Mára viszont elkopott az ős-távolság, ami az emberi lét elveként működik, és nem engedné, hogy a Másik Azzá dologiasodjon.
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma [ Müdigkeitsgesellschaft] – Typotex Kiadó, 2019 – fordította Miklódy Dóra és Simon-Szabó Ágnes – 112 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-65-5 Mára már nem az a kérdés, hogy " ment-e a könyvek által a világ elébb? ", hanem sokkal inkább az, hogy úgy általában ment-e a világ elébb, létezik-e fejlődés. S ha igen/nem, akkor merre vezet tovább az emberiség útja? Mi köze a világirodalmi géniusznak a kabbalához? Klímaváltozás – kinek van igaza? Csernobil, a modern babonaság forrása Ha megtanulsz nézni, mást fogsz látni! Apait-anyait beleadva rohanunk, hogy egy helyben maradjunk Rajtunk múlik-e, hogy mit hoz a jövő? WTF? Byung chul han a king's társadalma . Az apokalipszis bizonytalan ideig elmarad Ahhoz, hogy kérdéseinkre választ kapjunk, először azzal kell(ene) tisztában lennünk, hogy hol tartunk most, honnan jutottunk ide. Van-e olyan fogalmi készletünk, mellyel érvényes módon leírhatjuk az elmúlt másfél évszázadban lezajlott változásokat? Az idén ötvenéves Byung-Chul Han, aki mára már – fordítások révén – kitört a német nyelvű piacról, úgy tűnik, sok kérdésünkre tudja a választ.
Persze, mondhatja ezekre a gondolatokra bárki, hogy " Jaaj, de negatív! ", de közben érzi-tudja-látja, hogy ez nem negativitás, csak egyszerű szembenézés. Byung Chul Han A Kiégés Társadalma — Byung Chul Han A King's Társadalma In The Bible. Diagnózis, ami nélkül nincs esély a változtatásra. Pedig Byung-Chul Han szerint a helyzet felismerése az első lépés a változás/változtatás irányába. Ami nem lehetetlen, de biztosan nem történik meg, ha másoktól várjuk. [Ha a szerzőnek nem lenne igaza, akkor ez a recenzió –hosszát tekintve – vetekedne a könyvvel, s csak hónapok múlva készülne el…]
Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a szemlélődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Összefoglaló SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig - a tőke pedig szabadon áramlik tovább. Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a személődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. Byung Chul Han: A kiégés társadalma. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Han állítása szerint a korábbi huszadik századi elméleteket az immunológia jellemezte: a fenyegetés kívülről jött, az ellen kellett védekezni.
Nárcizmus, depresszió, figyelemzavar – korunk problémáiról fog beszélni Budapesten június 29-én a dél-koreai származású, Berlinben élő sztárfilozófus. Byung-Chul Han tart előadást június 29-én, szerdán 18 órakor a német és a koreai kulturális intézetek, valamint a szerző hazai kiadója szervezésében a CEU budapesti épületében. Byung chul han a king's társadalma 5. Hant a nyugati kapitalista társadalom, a digitalizáció kritikusaként a munka- és a szabadságfogalom alakulása, az esztétikai tapasztalat változása és a szenvedéshez való viszonyulás foglalkoztatja, és különös figyelmet fordít olyan tömegeket érintő problémákra, mint a kiégés, a depresszió, a figyelemzavar és a nárcizmus. Byung-Chul Han egyik nagysikerű könyve, A kiégés társadalma © Typotex Az utóbbi években több mint két tucat esszékötete jelent meg, műveit húsz nyelvre lefordították. Magyarul hat könyve jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. A június 29-i esemény a filozófus első, nyilvános magyarországi szereplése. A bevezető előadást beszélgetés követi, amelyen a közönség is felteheti kérdéseit.