Előbb történelem szakos hallgató lett az egyetemen, majd néprajzra is jelentkezett. Vidéki emberként folyamatos, napi kapcsolata volt a hagyományos közösségek tárgyi kultúrájával, így néprajz szakon a gyakorlati tudását összeköthette az ott elméletben oktatottakkal. Minden kézműves mesterség beszippant, nemcsak a fő kutatási területeimen. Egy-egy fogás mögött több száz év tapasztalat áll, ez mindig lenyűgöz. Nem csak a népi tárgyak, általában az igazi mesterségek szerszámaikkal, teljes kultúrájukkal – vallotta végezetül e különleges világról. A Túri Fazekas Múzeumot 1983-ban alapították, amikor is a város vezetése – támogatva Szabó László és Gulyás Éva néprajzkutatók gyűjtőmunkáját –, kérvényezte a múzeum számára a működési engedélyt. Pusztai Zsolt néprajzkutató 2008 óta vezeti az intézményt. „A népi kultúrának még mindig rossz a marketingje, a sablonokon kívül ritkán jut el az igazi érték a közönséghez” | Alfahír. A múzeum 2004-ben Mezőtúr egyik legszebb műemlék épületébe, a felújított Bolváry-kúriába költözött át, ahol ma is látogatható. 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet, valamint a kézműves örökség védelmét.
1900-ban Párizsban a nemzetközi kiállításon számtalan külföldi hívet szerzett magának egészen magas színvonalú, polgárházak bútoraihoz tervezett díszkerámia-kollekciójával. Badár-kerámiát birtokolni rang volt, és a minőséget garantált a mester, amikor az edény aljára rákarcolta a nevét. 1939-ben bekövetkezett haláláig elkészült sok ezer kerámiája és a máig fennmaradt darabok bizonyítják, hogy kivételes alkotó tette világhírűvé a túri fazekasságot. Míg a Badár-műhely munkáit néha hónapokra előre kellett megrendelni, addig az 1900-as évek elejére a mezőtúri fazekasműhelyek egy része bezárt, egy hosszú, néha nagyon nehéz időszakokkal terhelt válság következett. A mezőtúri fazekasság | Túri Fazekas Múzeum Mezőtúr. A gyáripari kerámia és a zománcos lemezárú kiszorította a kézműipari kerámiát. A világháborúk zavaros időszakai ugyancsak kedvezőtlenül hatottak a kézműipar minden ágára, így a korsósok megélhetése is igen bizonytalanná vált. Ez a válság eltartott az 1950-es évek elejéig, amikor a fazekas szakemberek egy része önként, egy része kényszer hatására belépett a szövetkezetbe, ahol már közösen dolgoztak a meghatározott tervek alapján.
Természetesen a kerámiakészítés felfutásának a keresleten kívül volt még egy nagyon fontos alapja: a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, korongozáshoz (és téglagyártáshoz) kiválóan alkalmas agyag. Ahogy a legtöbb síkvidéken lévő fazekas központban, Mezőtúron is vörösre égő, nem tűzálló agyagot bányásztak a városon belül és annak határában. Az 1870-es években az addig jellemzően fehér alapszínű mezőtúri mázas edény megváltozott. Az uralkodó szín a sárga lett, melyet az Arad szomszédságában lévő Dud község bányájából szállított földfesték színétől a "dudi sárga" színtől kapott az edény. A sárga alapra fekete írókás virágmintákat, növényi leveleket írtak, melyeket zölddel, pirossal (téglaszínnel), kékkel és fehérrel töltögetnek ki. Ebben az időszakban a szinte elmaradhatatlan edénydísz még a három nemzeti szín, amelyek minden nagyobb edényen megjelentek. A mezőtúriak legfontosabb edénytípusa a korsó volt. Mezőtúr fazekas muséum national. A fazekas szakember elterjedtebb elnevezése a városban a korsós, hiszen minden műhely készítette a vizeskorsókat, aratókorsókat, csörgőkorsókat, a legmívesebb, legnagyobb szakmai tudást igénylő csárdáskorsókat.
Opera a MÜPÁBAN! Színházunk örömmel tett eleget a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívásának. Április 2-án a fővárosi közönség is láthatta nemzeti operánk gyöngyszemét, a Hunyadi László című Erkel remekművet. Százhatvan éves a Hunyadi László A szakirodalom Chudy József Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-ban Budán előadott daljátékát tekinti az első magyar operának. Még fél évszázadnak kellett eltelnie azonban ahhoz, hogy egy olyan karakteres dalművünk szülessék, mely megengedte az összevetést az élen járó olasz, francia és német szerzők operáival. Ilyen zenedráma Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, melynek premierje 1844. január 27-én zajlott le a pesti Nemzeti Színházban. A XIX. század első negyedében Ruzitska József tett kísérletet a történelmi tárgyú, romantikus magyar opera megteremtésére, s az 1822-ben bemutatott Béla futásával meglehetős népszerűségre tett szert. Őt követte az ifjú Erkel, aki az erős Bellini-, Rossini-, Donizetti-hatást tükröző Bátori Máriát (1840) követően kezdett rátalálni saját hangjára, bár meghatározó, stílusteremtő kortársainak - Verdi, majd Wagner - befolyásától későbbi műveiben sem tudott "szabadulni".
Opera négy felvonásban, három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal "Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera. Opera, amely lényege szerint öccséről, az utolsó nagy magyar királyról, legalábbis az ő uralkodásának előzményéről szól. Jelen erőfeszítésünk mégsem László "feltámasztását" célozza, aki tragikus előjátéka, indoka és magyarázata is lett Hunyadi Mátyás trónra kerülésének. Igaz, most, a majd' kilencven év után első ízben újrahallható eredeti partitúra remek alkalmat kínál, hogy megszólaljon a fiatalon kivégzett vitéz szólama is. A Hunyadi László őskottája ugyanis kincsesbánya, de a zsebekbe nem minden fér. Erkel Ferenctől persze minden, csak az nem, amit maga is húzott. De már a szövegnél dönteni kell: Egressy Béni hullámzó nívójú és több helyen avult szófordulatai helyett úgy választunk átdolgozott verziókat, hogy közben a dráma nem fakulhat, nem szűkülhet. Jelen produkciónk feladata színre vinni egy magasabb nézőpontból ábrázolt korhű darabot, és vele bemutatni az újranyitott Operaház művészi és technikai lehetőségeit.
Okostankönyv
Értékelés: 10 szavazatból Erkel operájának 1978-ban készült felvételén a rendező, Vámos László kettős szereposztásban gondolkodott. A zenei felvételen - Simándy Józseffel az élen - az Operaház énekesgárdájának elitje szólaltatta meg a kottaképet, a kamerák előtt pedig a filmes szakmában nagy gyakorlattal rendelkező színészek elevenítették meg a drámát. A Hunyadi László volt a Zenés Tv Színház második nagy Erkel-produkciója. Stáblista: Szereplők V. László, magyar király Cillei Ulrik gróf, kormányzó
A Hunyadi László katartikus, a templom előtti térre kívánkozó nagyszabású, közel 30 év után Budapesten szabadtérre újraálmodott bemutatója értékes művészi lehetőséget jelentett. " Stáblista: Szereplők V. László magyar király Cilley Ulrik gróf, kormányzó