2009. ISBN 978-963-473-272-3 Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [! Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Kornis Antal); Róza (gr. Mikes István); István (gr. Kálnoki Judit); Borbála (b. Henter Dávid); Zsuzsa (gr. Kornis Ferencz); József. † 1817. (1. b. Kemény Antonia 2. Arzs Erzse); Mária (1. Bálintith György 2. Máriafi Dávid); Antonia (1. Kategória:Magyar katonák – Wikipédia. Bánffy József 2. Freudenstein Fridr. ) Az e családfán állókról következő adatok szólanak: Domokosnak fia Gábor 1564-ben csiki főkapitány és a székelység fővezére (generalista) volt Ennek fia Antal, ennek Bálint, Tamás, György. – Bálint 1541-ben Majláthtal tart Izabella ellen, leányában Katában Cseffei Benedek nejében kihalt. György gyermekeiben szintén kihalt. Tamás nak fia István 1584-ben január 4-én Udvarhelyszékben jásdfalvi birtokára adománylevelet kap. Ennek Sármasági Annától fiai: István hajdan Eger várában katona, mint régi hadnagy a goroszlói csatában esik el 1601-ben. Farkas, Székely Mózses híve, 1603-ban Básta fogságába esik, de kiszabadúl, 1605-ben Bocskai fogarasi várkapitánynyá teszi. János, ki 1606–1607. udvarhelyszéki fő-királybiró volt, 1612-ben megbélyegeztetett és Brassóban meghalt; tétetik a Derzsi -ág fejének, és három leánya és Ferencz fiában, a ki 1630–1631.
Ilyen például a Nemzeti Nyomozó Irodát is magában foglaló Készenléti Rendőrség, a TEK, a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Belügyi körökből pedig úgy hírlik, a vezetők jutalmazásánál és éves minősítésénél egyike a legfontosabb szempontoknak immáron évek óta, hogy az adott vezető alá tartozó állomány milyen arányban kéri kifizetésre, illetve szabadidőben történő megváltásra a túlórákat. Minél többen kérik a pénzt, annál kisebb az esélye az adott parancsnoknak, hogy jutalmat kapjon, vagy "kiválóan megfelelt" minősítéssel illessék az év végén. Korábban megírtuk, hogy a májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze. Szívatják a túlórákkal a szabolcsi rendőröket. A birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott. Végül azonban úgy tűnik, hogy ez a rendszer még 2023-ig biztosan megmarad, miután a Fidesz engedett egy szocialista javaslatnak. De az engedékenység mögött racionális okok húzódnak: félő ugyanis, hogy ha a túlóra után nem járna pluszpénz, leszerelési hullám kezdődne a rendőrségnél, és a szervezet gyakorlatilag szétesne.
Ezalatt a 4 nap alatt ugyanis a főkapitány nem akart pénzt fizetni a dolgozó munkatársainak a túlórákért. Amikor ezalatt a 4 nap alatt bármilyen alapjogcímes túlórát igénylő esemény történt, akkor a szolgálati út betartásával felhívták a főkapitány urat, és mint addig is, jelentős részben pénzben kérte az állomány a túlóráját. Ő azonban ezt megtagadta és a teljesítendő túlórák csak egy részét engedte pénzben megváltani – olvasható a levélben. A levélíró konkrét példát is hoz. Mint írja, halálos közúti baleset történt Nyíregyházán ez alatt az időszakban, de a balesetben dolgozó rendőrök hiába kértek pénzt, 1 vagy 2 órát kaptak csak, a többit kérésük ellenére sem fizették ki nekik. Főkapitány úr nem tudta kezelni a saját maga által teremtett helyzetet és 4 nappal később visszaadta a helyi parancsnokok jogkörébe a túlórák engedélyezését. DE!!! A fizetős túlórák jogkörét megtartotta magának, csak a szabadidőben megváltandó túlórák engedélyezését adta vissza – írják. Ezzel "kényszerhelyzetbe hozta" a saját kapitányait és helyi rendőrkapitányságok vezetőit, és " elkezdődött a megyében az a helyzet, hogy ha az állomány egyik tagja a túlóráját a törvény szellemében szabad választása alapján pénzben akarta megváltani, akkor a főkapitány úrhoz kellett fordulni".
Ennek jegyében válogattunk életsegítő olvasmányokat karácsonyra. 2016. 10. 06:30 Kepes András: "A gyűlöletkeltés mindig hatalmi érdekeket szolgál" Ki és mi okozza ma Magyarország legnagyobb problémáit? Miért nem lehet kerítéssel megállítani a menekülthullámot? Élete eseményei, utazásai, olvasmányélményei és a világméretű konfliktusokra keresett válaszok - ezek fonódnak össze Kepes András új könyvében. A Világkép az író 68. születésnapjára jelenik meg. Interjú. 2014. 31. 09:53 Plázs "A politika a hazugság művészete, a művészet az igazmondás politikája" - így láttuk 2014-et Hosszú idő után 2014 volt az első átvészelt év, mely során a nagy ideológiák ütköztetése helyett a kisember szellemi és fizikális túlélése került a középpontba. A tükröt ez alkalommal is idei interjúalanyaink - a teljesség igénye nélkül összeállított - együttese tartja, megmutatva az ország szarkalábbakkal megszórt, alternatív arcát. 2014. 13. 10:57 cz. t. Kepes András: "Sokan úgy érzik, már megszólalni sem érdemes" Egy kritikát nem tűrő rezsim elbutul, a józan ész helyett indulatok vezérlik – Kepes András szerint a magyar média a pénztárcájában hordja a sajtószabadságot, a politikai elit forszírozta teljes fojtás pedig előbb-utóbb társadalmi összeomláshoz vezethet.
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. facebook: Kepes András hivatalos oldala
Végül annyira belejöttem a tegezésbe, hogy amikor Vitray Tamás 70. születésnapi vacsoráján Tamás mellénk ült, én rutinosan megkérdeztem, hogy, ugye tegeződhetünk. A natív formája a személyes név jelentése Kepes András. Ez a cikk a nyugati névrendet használja az egyének megemlítésekor. Kepes András Született 1948. október 11 (72 éves) Budapest, Magyarország Állampolgárság Magyar Kepes András (született 1948. október 11. ) magyar író, televíziós műsorvezető, dokumentumfilmes és akadémikus. Film- és médiaprofesszor, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Művészeti Tanácsának elnöke. Élet Kepes András Budapesten született, Magyarországon született, szülővárosában, valamint Bejrútban és Buenos Airesben nőtt fel, ahol édesapja, Kepes Imre diplomáciai állomáshelyen volt. Feleségével, Dettai Máriával Budapesten él. Hat gyermeke van: Júlia (szül. 1974), Borbála (szül. 1975), Rozália (szül. 1990), Kata (szül. 1998), Lujza (szül. 2005), Lukács (szül. 2011). Oktatás Magyarországon, Libanonban, Argentínában és az USA-ban szerzett diplomát, irodalomtudományi és esztétikai diplomát szerzett az ELTE-től, a szabad művészetek doktora (PhD-vel egyenértékű) és Dr. habil.
Születési hely és dátum: Budapest, 1948. október 11. Szülõk: Kepes Imre, Borda Katalin Nős: Dettai Mária Gyerekek: Júlia (1974), Borbála (1975), Rozália (1990), Kata (1998), Lujza (2005), Lukács (2011) Unokák: Bruno (1999), Hanna (2004), Misa (2011), Gáspár (2011)