Árapály tényezők A Várfok Galéria csoportos kiállítása a Duna Múzeumban 2022. június 25. és szeptember 15. Lezárult a Duna Múzeum mintaprojektje | HelloEsztergom. A Várfok Galéria Duna Múzeumban megrendezett képzőművészeti kiállítása a víz témáját sokrétűen körüljáró gazdag válogatás, melynek célja, hogy bemutassa annak meghatározó szerepét a kortárs művészetben, valamint azt, hogy magának a víznek, mint anyagnak a használata bizonyos technikák vagy alkotók esetében milyen alapvető fontosságú. A kiállítás címadó alkotásai Mulasics László Árapály tényező című sorozatának két páratlan kompozíciója, melyek egységbe foglalják a kiállított művek tematikus ívét. Az ősi enkausztikát, azaz a viasszal való festés technikáját legnemesebb szintre emelő, páratlan életművet hátrahagyó művész a Hangcsou-öböl mólóján álló férfit ábrázoló képei magukban hordozzák a figuralitást és az absztrakciót, ember és természet kapcsolatát, a víz mindent betöltő dinamikáját, érzelmeinkre ható erejét. A hullámzás ismétlődő motívuma így síkbeli és térbeli, szimmetrikus és aszimmetrikus, geometrikus és organikus mintázataival a kiállítás koncepciójának kereteit jeleníti meg.
Mi az a VÍZEUM? Játék a szavakkal, a betűkkel, szóformálás, olyan kifejezés, mely érzékelteti azt, amit az új kiállítás nyújt. A Vízeum bemutatja a vízgazdálkodás múltját, jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását, feldolgozza a folyók szabályozását, bemutat hajózással kapcsolatos érdekességeket és hajó maketteket, foglalkozik többek között a fürdés történetével, a Balatonnal, ásványvizekkel és a szódavíz történetével is. A klímaváltozást kiemelt témaként kezeli a múzeum és a legmodernebb eszközök, valamint adatok segítségével mutatja be hatásait. Az új kiállítás hangsúlyos részeként megismerhetjük, hogyan változik a Föld vízkészlete, a klímaváltozás milyen hatással van az élővilágra és a vízügyi szakembereknek milyen feladatokkal kell szembesülni az éghajlatváltozás hatásai kapcsán. Esztergom duna múzeum restaurant. A régi tárlat kedvence, a hatalmas vízgép is megújult, fényekkel, mostantól narrációval kiegészítve mutatja be a víz erejének sokféle hasznosítását. A tárlatban megjelennek a vízhez kapcsolódó régi mesterségeket is, mint a bolgárkertészek, a Duna-víz árusok, a faúsztatók, a vízimolnárok, halászok vagy az aranymosók.
A kiállításon külön termet kapnak azon alkotások, ahol a víz nem konkrét ábrázolásként van jelen, hanem mint a technikában rejtetten jelen levő, létfontosságú tényező. A hazai kortárs művészet szabad szellemének, Ujházi Péternek színpompás "Vidéki Égboltja", az egykor André Breton és a párizsi szürrealisták köreiben alkotó Rozsda Endre éteri "Eredete" és a különböző kultúrák jelrendszerét ironikusan-dekoratívan ötvöző Rácmolnár Sándor feszes szinkronúszói mellett a bámulatos fiatal tehetség, Nemes Anna monumentális, színes absztrakt foltokból felépített női portréja tesz tanúbizonyságot a víz művészetben betöltött képalkotó szerepéről. Megnéztük az esztergomi Duna Múzeumot. A Várfok Galéria kiállítása színek és formák áradata, mely hirdeti a víz egyszerre teremtő, pusztító, szakralizáló, érzelmeket felkorbácsoló vagy éppen megnyugtató, éteri és földi, pillanatnyi vagy állandó, tehát örökérvényű, mindent átható, elementáris minőségeit. Kiállító művészek: franyo AATOTH, EGRY József, Françoise GILOT, HERMAN Levente, El KAZOVSZKIJ, Marie LAURENCIN, MULASICS László, NEMES Anna, ORR Máté, RÁCMOLNÁR Sándor, ROZSDA Endre, SZIRTES János, SZOTYORY László, UJHÁZI Péter A kiállítás 2022. és szeptember 13. között látogatható.
Megújuló szöveteink életünk során többször annyi sejtet gyártanak le, mint amennyivel éppen rendelkezünk, miközben minden egyes osztódás során mutációkat gyűjtenek be. Az ELTE biofizikusai az általuk megalkotott egyedi matematikai keretrendszer segítségével vizsgálták a rákkialakulás kockázatát megújuló szövetekben. Eredményeik – melyek a rangos Nature Communications tudományos szaklapban jelentek meg – hosszú távon új távlatokat nyithatnak a rákkutatásban. A tanulmányról az ELTE TTK weboldalán jelent meg részletes ismertető. Szövetjeinkben sokféle sejt található, melyek mind-mind különböző funkciókat képesek ellátni. Ez a sokféleség az ún. Vedd észre, ha a Rák szerelmes – Néhány jel menthetetlenül lebuktatja. sejtdifferenciálódás folyamatával valósul meg, amely során az őssejtekből kiindulva, speciális osztódások után egyre inkább specializált sejtek jönnek létre. Ilyen specializált sejtjeink például az immunsejtek, a bélhámszöveti sejtek, illetve a vörösvértestek is. Szövetjeinkben ezen differenciálódási láncolatokat röviden hierarchikus differenciáciálódásnak nevezzük.
Persze, az sosem szerencsés, ha megbántasz egy Rák férfit, nem is szabad erre törekedned. De ha ő képes arra, hogy nyíltan vállalja a negatív érzelmeit előtted, akkor ezzel egyértelműen bizalmat sugall irányodba – és ezzel a Rákok nem sok mindenkit tisztelnek meg! Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
Ha szövetjeinkben sejtjeink többnyire differenciációval osztódnak, néhány ilyen osztódás után osztódásképtelen állapotba kerülhetnek. Ha sejtjeink már osztódásra képtelenek (például vörösvértestek) nem tudnak több mutációt begyűjteni, így nem növelik tovább a rák kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben, ha sejtjeink többnyire "megújulnak", akkor nem differenciálódnak, így továbbra is mutációk keletkeznek osztódásaik során, így növelve a daganatképződés kockázatát. A szövetjeinkben a sejtek számának nagyjából állandónak kell legyen az egészséges működés érdekében. Így védekeznek a szöveteink a rák ellen | 24.hu. Ahhoz, hogy a sejtek száma állandó maradhasson, a sejtek differenciációja és megújulása egyensúlyban kell legyen. Ha ez az egyensúly felborul, akár rák is kialakulhat, hiszen több sejt jön létre, mint amennyi "kimosódik" a szövetből. Megújuló szövetjeink egyik fő célja, hogy élettartamuk során nagy számban hozzanak létre sejteket úgy, hogy a rákkialakulás valószínűségét megfelelően alacsonyan tartják. Ahogy nevükben is benne van, megújuló szövetjeinket, annak érdekében, hogy egészségesen tudjanak működni, szükséges folyamatosan felfrissíteni, megújítani.
Az oroszok boszorkányságba vetett hitéről többféle dokumentum is ránk maradt a 12. és 18. század közötti időszakból – prédikációk, törvények és rendeletek, gyógyítási és varázsló kézikönyvek, bírósági jegyzőkönyvek –, amikből kiderül, hogy a perig fajuló esetek nagy részében házastársak vagy alkalmazott és ura közötti bántalmazó kapcsolatról volt szó. Szerelmes rák férfi kabát. Míg a nyugat-európai boszorkányperekben sátánian gonosz, horrorisztikus akciókkal vádolták a boszorkányokat (meztelenül repkedtek seprűjükön az emberevő lakomákra és ördögi orgiákra), addig az orosz boszorkányokról praktikusabb gonoszságokat feltételeztek. A jó szipirtyók betegeken, szerelmeseken segítettek, elveszett embereket és tárgyakat kutattak fel. A sötétebb motivációjú banyák specialitása az átkozódás, a betegség-előidézés vagy a gyilkosság volt. A varázsitalok gyógynövényekből és gyökerekből készültek, alkalmanként bedobtak egy-egy sasszárnyat, élő csirkéből kitépett szemet vagy sírból kikapart földet is. Egyes varázslatok megidézték Jézust, Máriát, a sátánt, de természeti szellemeket és orosz mitikus alakokat is.