És még ezeknek a német áldozatoknak egy részét is németek ölik meg. Vagyis a filmből sok tényt megtudhatunk, például hogy bablevest evett-e csülökkel Hitler a halála előtt – a válasz egyébként: nem –, csak éppen ahhoz nem jutunk közelebb, mi is történt, és az miért is történt hatvan évvel ezelőtt. Nem németországi születésű színészek játsszák a főszerepeket A bukás – Hitler utolsó napjai című filmet tavaly mutatták be Németországban. A történet elsősorban Traudl Junge visszaemlékezésein alapul. A mozi német címe: Der Untergang. A film rendezője Oliver Hirschbiegel, írója Joachim Fest, forgatókönyvírója pedig Bernd Eichinger, aki producerként is gondoskodott a mozi elkészüléséről. A film főbb szereplőinek magánélete szintén érdekes történelmi vonatkozásokkal bír: a főszereplő, a Hitlert alakító színész: Bruno Ganz. Talán nem véletlenül esett Ganzra a választás: ő ugyanis nem német állampolgárként látta meg a napvilágot, hanem svájci születésű. A főszereplő tehát a második világháborúban közvetlenül nem érintett Svájcból került ki.
A fiktív történet a német népet lelkesítő utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amivel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból előszedett Grünbaum segít előkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettől úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétől újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.
Értékelés: 2 szavazatból Hogyan zajlottak Adolf Hitler és a Harmadik Birodalom végórái? A történetbe akkor kapcsolódunk be, amikor a hadsereg már összeomlóban, a Führer álmai pedig szertefoszlóban vannak. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
1919. november 16. Horthy Miklós bevonulása Budapestre Pontosan egy évvel azután, hogy Károlyi Mihály kikiáltotta népköztársaságot, az antant és az általuk pestre küldött Clerk-misszió nyomására a román csapatok elhagyták Budapestet, és a Tisza mögé vonultak vissza. Budapesten újra magyar zászlók lobogtak, és Kelenföld felől pedig a Nemzeti Hadsereg katonái vonultak be a fővárosba, élükön a főparancsnokukkal: Horthy Miklóssal. Filmhíradók Online / Horthy bevonulása Budapestre VI. - az ünnepség kezdete. Bár az idő esős volt, mégis egy hatalmas és lelkes tömeg figyelte a felszabadulást hozó magyar katonákat. Horthy Miklós a Gellért-téren találkozott a város elöljáróival, ahol is erős beszédet mondott a Budapest népe előtt. A díszes menet ezt követően a Ferenc József hídon (ma Szabadság híd) keltek át a pesti oldalra, ahol a körúton haladva a Szent István Bazilikáig mentek, ahol királypártiak fogadták, majd pedig gróf Bánffy Miklós üdvözölte lelkes beszéddel. Végül a menet az Országház elé érkezett, ahol a történelmi egyházak előjárói ünnepélyesen megszentelték a magyar nemzeti lobogót.
Az pedig majd elküldi delegátusát a békekonferenciára… És 1919. november 16. -án Horthy Miklós bevonult Budapestre. Ekkor hangzott el híres beszéde: "Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. 1919. november 16. | Horthy Miklós bevonulása Budapestre. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor - kimondom - gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
1919 őszére a Horthy Miklós által szervezett Nemzeti Hadsereg lett Magyarország legjelentősebb fegyveres alakulata. A későbbi kormányzó közben egyre inkább politikusként viselkedve sikerült elérnie, hogy a tanácsköztársaságot megbuktató román csapatok befejezzék nyugati irányú előrenyomulásukat. Hatalmas pompával A haderő mellett ez a magatartás is hozzájárult ahhoz, hogy Horthy a kormányok fölé emelkedhetett, amit budapesti meghívása mellett az antant hatalmak által Magyarországra küldött Clerk-misszió kitüntetett figyelme is jelzett – írja a. Horthy bevonulása | 24.hu. Horthy a George Russel Clerk brit diplomata által szervezett november 5-i tárgyaláson ígéretet tett a rend fenntartására, a bevonulás előtti napokban pedig a fővárosi zsidóság küldötteit is megnyugtatta. Az antant utasítása nyomán aztán a hónap közepére a román alakulatok kiürítették Budapestet, és egészen a Tiszántúlig vonultak vissza, így november 16-án a Nemzeti Hadsereg birtokába vehette a magyar fővárost. A fővezér vonata korán reggel érkezett meg a Kelenföldi pályaudvarra, ahonnan hatalmas pompával vonult be fehér lován a Bartók Béla úton a város szívébe.
Borítókép: Horthy a szabadsághídon (filmfelvétel részlete) Források: PaprikaBlog; Wikipédia;; Tö;
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz. " Horthy budapesti bevonulása után néhány nappal, 1919. november 24-én új kormány alakult, melyet – a Tanácsköztársaság bukását követően első ízben – az antant is haladéktalanul elismert.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft július 12. Mai évfordulók