Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő. Az Ernelláék Farkaséknál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-nap ban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál. "Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mire összerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni… Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész. " Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet.
Gelányi Imre hímsovén jegyekkel felöltöztetett Rajmundja mögött egy esendő, rokkantságában kiszolgáltatott bácsi rejtőzik. Hajdu Szabolcs szőrmekabátos Andrása a marcona férfiúi büszkeségtől átitatottan mintha az érzelgősségtől menekülne ebben a kompániában. És ne feledkezzünk meg az eltemetett barátról sem, akinek portréja csak homályos történetekből rajzolódik ki, s aki szintúgy a már említett identitás-zsákutca lakója az általa képviselt fanatikus mélymagyarsággal. A sors iróniája, hogy nem érte meg a neten megrendelt, származást kimutató DNS-teszt eredményét. Hol? HPS KultSzalon Mi? Látókép Ensemble: Egy százalék indián Kik? Szereplők: Tankó Erika, Tóth Orsi, Török-Illyés Orsolya, Gelányi Imre, Hajdu Szabolcs, Szabó Domokos. Szaxofon: Vereb Szabolcs. Fény: Bántó Csaba. Rendezőasszisztens: Rezek Borbála. Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs.
EGY SZÁZALÉK INDIÁN A Látókép Ensemble előadása Szereplők: Tankó Erika, Jakab Juli, Pető Kata, Hajdu Szabolcs, Gelányi Imre, Szabó Domokos "Rendezőként, az elmúlt évek igazi felismerése az volt számomra, hogy az emberi magatartásnak és cselekvésnek nincs túl sok mintázata, nagy vonalakban mindenki ugyanolyan koreográfia szerint halad végig az életen. Az elejétől a végéig ugyanaz a néhány alapvető dolog határoz meg egy férfi-nő, vagy egy szakmai kapcsolatot. Viszont végtelen sok árnyalat van, és ezekben az összetéveszthető árnyalatokban van valahol a saját identitásunk. A tervezett új Látókép produkció is kiváló lehetőséget ad arra, hogy bebarangoljuk ezeket az árnyalatokat és időnként feloldódjunk bennük. Az alkotás végülis nem más, mint nyomozás, önazonosítás. " Hajdu Szabolcs A Látókép Ensemble színházi és filmes alkotóközösség legújabb produkciója, a csapat előző két színdarabjával - az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokkal - együtt akár egy színházi trilógia utolsó részének is tekinthető.
A Látókép Ensemble előadása. Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadások folytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő. Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.
Intézetünkben január 6-ától folyamatosan zajlanak a koronavírus elleni oltások. Oltópontunk kijelölésénél kiemelt figyelmet fordítottunk a hely meghatározására annak érdekében, hogy az esetleges fertőzések lehetőségét is kizárjuk, közölte professzor Veress Gábor, a balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatója. Térkép - Állami Szívkórház - 8230 Balatonfüred, Gyógy tér 2.. Lényeges szempont volt, hogy az oltópont jól elkülönüljön a szívkórház betegellátó osztályaitól, a járó betegeket fogadó szakrendelőktől és a diagnosztikai vizsgálatokat végző ambulanciáktól, fogalmazott a -nak professzor Veress Gábor. A főigazgató hozzátette, emellett fontos az is, hogy az infrastruktúra kialakítása egyaránt megfeleljen a komfortos szociális igényeknek, a járvány-, illetve egészségügyi szabályoknak, és alkalmas legyen az egyre nagyobb számban, oltásra érkező személyek fogadására. Így az oltópont a szívkórház külön épületében, a jelenlegi Fiziotherapia és Gyógyfürdő, a volt Tibor-fürdő részlegen működik, ahol a kórházban kezelt szívbetegektől teljesen szeparáltan jelenhetnek meg az oltandó emberek.
A balatonfüredi kórház története egészen a XVIII. század elejéig nyúlik vissza, ekkor jegyezték fel ugyanis először a füredi savanyúvizek jelenlétét. Ebben az időben Tenkovits Miksa volt a mai kórház területének és így az itt fakadó forrásnak is a tulajdonosa, amelyhez aztán fürdőházat építtetett, ahol 10 kazán által felmelegített savanyúvizes fürdőkádat használhattak a vendégek. Miután Tenkovits meghalt, felesége eladta a fürdőházat az orvos Schuster Józsefnek, aki 1741-1748 között üzemeltette azt. Állami Szívkórház Fotó: funiQ Egy évvel később bérbe adták a fürdőt Lécs Ágoston tihanyi apátnak, aki aztán 1755-ben tulajdonosa is lett a területnek, ahol a régi és 7 kisebb fürdőházból, 23 fürdőkádból álló savanyúvizes gyógyhelyet alapított. Ahogy a fürdő egyre népszerűbb lett, felépült az első nagyobb épület is, – 1765-ben – az egyemeletes Ófürdőház, amely a mai épület keleti szárnyának helyén állt. 1826-ban és 1834-ben is tűzvész tört ki a Gyógy tér közelében, amelyekben megsérültek a fürdőberendezések, ezeknek a javításával egy időben 1835-36-ban felépítették a Packh János tervezte klasszicista stílusú, kétemeletes Újfürdőházat, amelyet egy fedett folyosóval össze is kötöttek az Ófürdőházzal.
1869-71. között épült, számos híres politikus, tudós, költõ lelte gyógyulását a falai között.