Világhírű, korábban már tizenegy pályaudvart is megtervező építésziroda tervezi majd a teljesen megújuló, háromszintessé váló Nyugati pályaudvart, amelyet alagút köt majd össze a Déli pályaudvarral, és amelynek környékén szintén alagutakba kerül majd a vasúti közlekedés, így parkosodhat a Podmaniczky út mentén az ipari terület. A több mint negyvenéves múltra visszatekintő, 600 munkatársat foglalkoztató, a világ minden részén épületeket tervező Grimshaw Architects építésziroda és magyar partnereinek pályázata nyerte meg a teljesen megújuló Nyugati pályaudvar tervpályázatát – jelentették be szombat délelőtt egy sajtótájékoztatón. Az eseményen Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója elmondta, a pályaudvar teljes átalakításának fő indoka, hogy az a jelenlegi óránkénti 42 helyett 93 vonat fogadására legyen alkalmas, egyúttal a jelenlegi 18 millió utas dupláját tudná fogadni a pályaudvar. A fejlesztés két legfontosabb eleme, hogy a Nyugati pályaudvar háromszintessé válik, és a vasúti közlekedés az utcaszintről a felszín alá kerül, másrészt pedig egy alagút megépítése a Déli és a Nyugati pályaudvarok között.
Ha már nem lehetett kormányzati negyed a Nyugati pályaudvar környékéből, a legújabb tervek szerint park még lehet. Vasúti alagút a Duna alatt, Metró-HÉV összekötés az Örsön, száz éve lezárásra szánt Déli pályaudvar és a szuperkórház. Összeszedtük azokat a terveket, amiből hosszú évek óta nem lett semmi, de még reménykedünk a megvalósításukban. A hétvégén jelentették be, hogy a Grimshaw Architects építésziroda és magyar partnereinek pályázata nyerte meg a teljesen megújuló Nyugati pályaudvar tervpályázatát. A legújabb tervek szerint a fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a Nyugati pályaudvar háromszintessé válik, és a vasúti közlekedés az utcaszintről a felszín alá kerül. A jelenlegi, a Podmaniczky út mellett húzódó ipari területet parkosítják, a felújítás során a tervek szerint elkészül az 5-ös metró is, a Nyugati térről pedig eltűnik a "lepusztult" buszpályaudvar és a parkoló, a helyére szintén parkot képzelnek el. Nagyívű tervek, már korábban is hasonló léptékben gondolkodtak, aztán nem lett belőle semmi.
A Nyugati pályaudvar megújításának terve Forrás: BFK A Nyugati az ország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a vasút szempontjából mégis szűk keresztmetszet. A pályák állapota leromlott, a biztosítóberendezések a mai napig kézi erővel működnek. A Nyugati ma egyértelműen akadálya annak, hogy több vonat érkezzen be és haladjon keresztül Budapesten. Leromlott állapota miatt nem tud elég vonatot fogadni, mert fejpályaudvarként zsákutcát jelent, és nem átmenő állomásként működik - tette hozzá Fürjes Balázs. Olyan tervezőcsapatot keresnek, akiknek megvan a kellő tudása, tapasztalata és kreativitása egy ennyire összetett városépítő feladathoz, emellett képesek mérnöki precizitással tervezni, és a vasúthoz is értenek. A Nyugati pályaudvar fejlesztés beruházási tervezete Forrás: BFK Az államtitkár a tervezők előtt álló feladatokra is kitért: 1️⃣ Új mélyállomás és felszíni, fedett peronok tervezése A mélyállomás először fejállomásként működik majd, de úgy építjük meg, hogy később a Duna alatti vasúti alagúttal is összeköthető legyen.
A beruházás szorosan illeszkedik az idén februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához (BAVS), amelynek egyik legfontosabb eleme az új Duna alagút megépítése. A Duna alatt áthaladó alagút vasúti kapcsolatot létesít majd Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. A tervezési időszak kezdete a pályázók meghívásával november 22-én indul, a pályaműveket 2022. március 1-ig lehet benyújtani, március 31-én lesz eredményhirdetés. Két Városmajornyi terület szabadul fel Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebook-posztjában a beruházással kapcsolatban kiemelte: 12 építészirodától várnak terveket. Hozzátette: a Nyugati megújításával 23, 5 hektár, vagyis közel két Városmajornyi terület szabadulhat fel és nyerhet teljesen új funkciót Budapest szívében. Új közpark, minőségi zöldterületek, középületek kaphatnak majd helyet. Fürjes Balázs felsorolta a tervezők feladatát: Új mélyállomás és felszíni, fedett peronok tervezése A mélyállomást úgy építik meg, hogy később a Duna alatti vasúti alagúttal is összeköthető legyen.
A Nyugatinál levő területre a legnagyobbat az egykori Gyurcsány-kormány álmodta, amikor kormányzati negyedet akartak építeni, aztán ment a kukába a terv. A terveket 2015-ben újra elővették, és az elméletileg 2018-ra el is készült volna, de ugye ez is elhalt. Még előtte szó volt arról is, hogy múzeumi negyedet költöztetnének a helyszínre, de a Liget-projekt helyszíne a Városliget lett. Azt, hogy a Nyugati téri felüljárót lebontják, néhány évente bejelenti valaki, majd az egészből nem lesz semmi. A BKK még 2014-ben készített egy tervet, amely alapján 2015-ben el kellett volna dönteni, felújítják-e a felüljárót vagy lebontják – a döntést attól tették függővé, hogy kapnak-e EU-pénzt arra, hogy a kiskörúti villamosvonalat tovább vezessék a Bajcsy-Zsilinszky úton a Váci út felé. 2015 őszén aztán úgy döntött a BKK, inkább meghagyják a felüljárót, de 2016 második felében felújítják. Csakhogy a felújítás sem kezdődött meg, 2017-ben pedig Tarlós Istvánnak felajánlotta a kormány, hogy finanszírozza a felüljáró lebontását.
A Fürjes Balázs által publikált tervek kritikájával nemsokára hosszabb írással jelentkezünk majd.
Hároméves korában meghalt édesanyja Baumann Antónia, ezért nagynénje Baumann Anna nevelte. A Lénárd család a 17. században Tirolból költözött Magyarországra, míg édesanyja családja, a Baumannok Bádenből eredtek. Klatt Virgil volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja, id. Lénárd Fülöp borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, mert szerette volna, ha borüzletét fia folytatja. Mivel azonban az ifjabb Fülöpnek nem vált kedvére ez a tanulmány, ezért Budapesten felvette a kémiát Than Károlynál. Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886 -ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a Budapesti Tudományegyetemen is dolgozott. Főleg Németországban munkálkodott, a katódsugarak tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. 150 éve született Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. "Lénárd-ablak". Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy az atomok áthatolhatatlanok, a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz, tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük.
Emellett előszeretettel foglalkozott a matematikával és a fizikával is. Élvezettel olvasta a magyar irodalom remekeit is. Több egyetem után végül Németországba került, s élete hátralévő részét itt élte le. A magyar tudománnyal azonban továbbra is kapcsolatban maradt. 1897-től az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907-től rendes tagja volt, tagságát 1945-ben szüntették meg. Életének meghatározó része volt, hogy Heinrich Rudolf Hertz megbízásából a katódsugárzást kezdte el vizsgálni, amelynek természetét addig nem sikerült tisztázni. Lénárd Fülöp Miért Kapott Nobel Díjat. Kutatásainak másik fontos területe a foszforeszcencia jelenségének vizsgálata. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Kísérletei során arra a következtetésre jutott, hogy a sugarak áthatolóképessége sebességüktől függ, és hogy a sugár negatív töltést visz magával. Az ő vizsgálatai vezettek el az elektron felfedezéséhez. Ezen az úton nem egyedül haladt. Lénárd saját tervezésű és készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, innen eredt elsőbbségi vitájuk a röntgensugarak felfedezésével kapcsolatban.
A jutalmazással járó pénzt a göttingeni egyetemre költötte, ahol a kutatólabort fejlesztette. Nyugdíjba vonulása után pár hónappal elhunyt, emlékét nem csak a tudóstársadalom, hanem a Holdon található egyik kráter (Zsigmondy) neve is őrzi. Szent-Györgyi Albert, orvosi Nobel-díj, (1937) Sorozatunk első fejezetének legismertebb tagja vitán felül Szent-Györgyi Albert (születési nevén Szentgyörgyi Albert Imre). Budapesten született 1893-ban, 93 évvel később az amerikai Massachusetts-ben hunyt el. Nem csak Magyarországon tett szert hatalmas elismerésre, de a magyaron kívül a szovjet és az Egyesült Államok tudományos akadémiájának is tagja volt. 1930-as években Szegeden izolálta a C-vitamint, majd a P-vitamint. Később munkatársaival nagy eredményeket ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. Munkáit 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták, majd 1940-41 között a Szegedi Tudományegyetem (akkori Horthy Miklós Tudományegyetem) első rektora lett. A II. Lénárd Fülöp Miért Kapott Nobel Díjat - 150 Éve Született Lénárd Fülöp Nobel-Díjas Fizikus » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek. világháborúban az ellenállási mozgalom kiemelt tagja lett, az un.
Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és "dynamidáknak" nevezte el őket. Ez a modell J. J. Thomson atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető. [6] A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért 1905 -ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt. Világnézete, politikai tevékenysége [ szerkesztés] Lénárd már az 1920-as évektől nyíltan hangoztatta antiszemita érzelmeit. 1922 -ben Walther Rathenau fizikus és politikus meggyilkolását is üdvözölte, aki Einstein kollégája volt. Emiatt Rathenau-szimpatizánsok egy csoportja majdnem meglincselte Lénárdot, aki ettől rendőri közbelépésnek köszönhetően menekült meg. Mint az árja–kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában.
Lénárd az elektromosságot hullámnak tartotta, hullámzó közegnek pedig az étert tekintette. Lénárd a modern fizika világába már nem tudott átlépni, nem akarta elfogadni Albert Einstein elméletét aki az egész éterelméletet elvetette, semmisnek minősítve Lénárd alapfogalmát. Lénárd szakmailag elszigetelődött, és mellőzöttnek is érezte magát, hiszen Nobel-díja ellenére az elektron és a röntgensugár felfedezését is elvitatták tőle. "Tizenegyek" csoportjának vezetője volt. Természetesen a német megszállást követően bujkálnia kellett, de a háború után ismét aktív közéleti szerepet vállalt. 1947-ben az USA-ba, Massachusetts-be emigrált, ahol haláláig tevékenykedett. Itt hozott létre egy alapítványt is, mely a rák kialakulását kutatta, valamint az izomműködés biokémiáját. 1955-ben lett amerikai állampolgár, majd egy évvel később az Amerikai Tudományos Akadémia, újabb egy évvel később az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. Amerikai tartózkodását csupán kétszer törte meg azzal, hogy Magyarországra látogatott, egyszer a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadásán vett részt, majd 1978-ban a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttség tagja volt.