csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki. Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől. A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván.
A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem. A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk. ) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak.
Megítélésem szerint amennyiben a kötelezett a jogosulttól nem kap felszólítást behajtási költségátalány megfizetésére és beszámoló-készítés kapcsán az üzleti partnerétől bekért egyenlegközlő is alátámasztja a behajtási költségátalányról való lemondást, abban az esetben a feleknek behajtási költségátalány tekintetében nincs további teendőjük.
86. § (3) bekezdés h) pont]. A jogosultnál azonban nem merül fel az elengedés (lemondás) miatt ráfordítás elszámolás, mivel nem volt követelésként nyilvántartva (bevételként elszámolva) a behajtási költségátalány. A Ptk-ban előírt fizetési sorrend, ha a fizetett összeg a kötelezettség egészére nem elegendő, költség, kamat főtartozás [Ptk. 6:46. §]. A jogosult megteheti, hogy a Ptk-ban rögzített elszámolási sorrendtől eltér, azaz a pénztartozást nem minden jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás és a késedelmi kamat összegét kéri, a behajtási költségátalány összegét nem, és ez utóbbiról az összegek beérkezése után tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs). Ekkor a kötelezett szintén rendkívüli bevételként számolja el a behajtási költségátalányt. Adózási következmények A behajtási költségátalányhoz kapcsolódóan a Tao adózás előtti eredménymódosítást nem ír elő. Ebből következően a kötelezettnél az elszámolt ráfordítás csökkenti az eredményt és az adóalapot, a jogosult által történő lemondás viszont növeli az eredményét és adóalapját (semlegesíti a korábbi eredménycsökkenést).
a) a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. b) a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt.
A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén – a késedelmi kamaton felül – a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV, és ezt értelmezi a tanácsadó Accace Interbook Kft. közleményében. A régi Polgári törvénykönyv (Ptk. ) múlt év július 1-jétől, míg az új Ptk. ez év március 15-étől tartalmazza a 40 eurós behajtási költségátalányt. A behajtási költségátalányt az, aki fizetni köteles, egyéb ráfordításként, míg aki kapja, az egyéb bevételként könyveli le – áll a közleményben. A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult lemond a költségátalány megfizetéséről, vagyis elengedi azt. Ekkor a kötelezett – aki fizeti az átalányt – a korábban előírt fizetési kötelezettségét a rendkívüli bevételekkel szemben kell, hogy kivezesse a könyvekből. A jogosultnak nincs könyvelési kötelezettsége tekintettel arra, hogy ő az eredeti követelését sem írta elő. Annak sincs akadálya, hogy a felek ennél magasabb átalányban állapodjanak meg, viszont ha a szerződésben kizárják a fizetését, akkor a szerződés érvénytelen lesz.
m v sz A Margit-sziget nevezetességei Domonkos kolostorrom · Ferences kolostorrom · Premontrei konvent · Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda · Palatinus Strandfürdő · Rózsakert · Centenáriumi emlékmű · Víztorony · Szent Margit sírhelye · Szabadtéri színpad · Margitszigeti Nagyszálló · Japánkert · Művészsétány · Zenélő kutak: a sziget északi és déli végén
Szabadtéri csemege Most végre Magyarországra is ellátogat, Budapesten a Margitszigeti Színházban lép először hazai közönség elé, a számára különösen kedves szerep, a hányatott sorsú festő, Mario Cavaradossi megtestesítőjeként. CARAMEL a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon! - YouTube. Még sosem jártam Budapesten, és nagyon várom már, hogy megismerhessem ezt a történelemmel átitatott, ősi várost, és a margitszigeti színpad történetét, adottságait. Tapasztalataim szerint a szabadtéri opera-előadások a természet közelsége miatt mindig nagyon különlegesek, lebilincselőek, a megszokottól eltérőek, így a budapesti produkció is rendkívül izgalmasnak ígérkezik számomra – mondta az olasz operaénekes, aki Chicagóból érkezik a magyar fővárosba, innen pedig a londoni Királyi Operaház felé veszi majd az irányt. A történelmi szereposztás a közönség számára is megannyi újdonságot tartogat, felejthetetlen pillanatokat ígér. Sümegi Eszter szívbe markolóan őszinte szopránja és Kálmándy Mihály baritonja a zenei skála mélységein és magasságain át ragadja magával a jelenlévőket, a nyáresti ég alatt felcsendülő Levél-ária és a Vissi d ' arte pedig bizonyára még a libabőrről is gondoskodik majd.
Rendezvényszervezés A Margitszigeti Atlétikai Centrum családi- és iskolai sportnapok, csapatépítő tréningek, futóversenyek, koncertek és egészségnapok megrendezésére alkalmas helyszín. Igény esetén játékos szabadtéri programok szervezését, és lebonyolítását is vállaljuk. Index - Kultúr - Tosca-bemutató a Margitszigeten. A sportintézmény területére kérhető helikopter leszállási engedély. További információk az alábbi elérhetőségen. Rendezvényszervezéssel kapcsolatban érdeklődni lehet: Papp Gábor létesítményvezető Gosztonyi Zsolt sportszervező Cs. Szuromi Karina sportszervező
[ forrás? ] Jazzy Tower-koncertek Interaktív meseszínpad (szombat 10:30) Reneszánsz délelőttök a Margit-romoknál (vasárnap 10:30) Margitszigeti Szabadtéri Színpad opera-, musical-, táncelőadásai és koncertjei. Margit Terasz Étterem és Kávézó [ szerkesztés] A Margit Terasz Étterem és Kávézó nyár végéig minden nap várja vendégeit. Rendezvényszervezés - Margitszigeti Atlétikai Centrum. Egyéb [ szerkesztés] A Margitszigeti Nagyszínpad és a víztorony rekonstrukciója Magyarország Kormánya és Budapest Főváros Önkormányzatának együttműködő támogatásával két ütemben, 2013-ban és 2014-ben valósult meg. Működési és használati rendelkezés: a víztoronyba mindenki saját felelősségére léphet be, sétálhat, lépcsőzhet. Gyermekek 12 éves korig csak felnőtt kísérettel látogathatják az épületet. A víztoronyban egyszerre maximum 30 fő tartózkodhat. [2] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Kilátó Galéria honlapja Képek, tervrajzok és leírás a toronyról Gömbpanoráma fotók a víztoronyban A víztorony nyári programja és története.