Ezzel a kiskapuval elsősorban a szomszédos országok állampolgárai éltek, hiszen 2013 előtt a földvásárlás lehetősége számukra csak korlátozottan volt lehetséges. Majd következett 2014 és a jogalkotó radikális lépéssel kívánt elébe menni a zsebszerződések hatályba lépésének: egy törvénymódosítás alapján a "nem közeli hozzátartozók" között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog – mindenfajta kompenzáció nélkül – 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt. A törléseket a zsebszerződések elleni küzdelem részeként hajtották végre, de az Európai Bíróság ezt később az uniós jogrenddel ellentétesnek nyilvánította. Az uniós bírósági döntések alapján Magyarország köteles biztosítani a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzését, az Európai Bíróság szerint ezzel is orvosolva – a meggyőződésem szerint – rosszhiszemű ügyeskedők "jogsérelmét". Egy nemrég benyújtott törvényjavaslat alapján azonban ne számítsunk nagy változásokra, hiszen ha a földterület tulajdonjogát időközben harmadik személy jóhiszeműen szerezte meg, úgy nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének.
Összességében, az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon. értelmében ugyanis a túlélő házastárs már nem a teljes hagyatéki vagyonra kiterjedő haszonélvezeti jogot örököl, ugyanakkor a módosított szabályok értelmében a törvény, leszármazók mellett, a haszonélvezeti jogon felül egy gyermekrészt is biztosít az özvegy számára a hagyaték többi részéből. Dr. Szabó Zsófia végezetül megjegyezte: az özvegyi haszonélvezeti jog felülvizsgálatakor a jogalkotó számára fontos mérlegelendő szempont volt az is, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erősen csökkent értékű hitelbiztosítékot képez.
Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, ő is egy "gyerekrészt" örököl a hagyatékból, tehát öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna. Fontos, hogy 2014. március 15. óta a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösön lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg, így az esetlegesen a hagyaték tárgyát képező termőföldeken nem. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett leszármazó gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a házastárs, illetve a felmenők, illetve a felmenők leszármazói örökölnek a Ptk. által meghatározott sorrendben. Termőföld végrendeleti öröklése esetén a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat(na)-e. A törvényes örökléshez hasonlóan korlátozás nélkül lehet termőföldet szerezni végrendeleti örökléssel, ha a végrendeleti örökös azon természetes személyek körébe tartozik, akik az örökhagyó törvényes örökösei lehetnek, ha az adott személyen kívül mindenki más az öröklésből kiesett volna, az örökhagyót rajta kívül senki nem élte volna túl.
A korábbi és a jelenlegi szabályozás Míg a korábbi öröklési rendben a túlélő házastárs az egész hagyatékon haszonélvezeti jogot szerzett, addig az új Ptk. e jogon szűkített és a holtig tartó haszonélvezetet a túlélő házastárs számára,, csak" az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon biztosítja. A haszonélvezeti jogon felül a túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész is megilleti, amelynek értelmében a túlélő házastárs is úgynevezett állagörökössé válik a leszármazók mellett. Egy életszerű példán keresztül szemléltetve tehát, ha az örökhagyónak a túlélő házastárs mellett van két gyermeke is, akkor a hagyatékot 3 részre fogják osztani, amiből 1/3 rész jár külön-külön a két gyermeknek, valamint 1/3 rész a túlélő házastársnak is egyaránt. A fenti bekezdésben rögzítettek miatt dr. Szabó Zsófia miatt fontos, hogy a holtig tartó haszonélvezet vonatkozásában a haszonélvezeti jog általános szabályairól is ejtsünk néhány szót.
A haszonélvezet egy erős dologi jogosultságnak minősül, hiszen haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvezőt minden olyan jogosultság megilleti, mint a tulajdonost, tehát a földet használhatja, hasznosíthatja és szedheti a hasznait (ezzel kizárva még a tulajdonos használatát is). Egyedül a rendelkezési jog nem illeti meg a haszonélvezőt, ami alatt azt kell érteni, hogy nem idegenítheti el az ingatlant és nem is terhelheti meg azt, hiszen az már a tulajdonos jogkörébe tartozik. A haszonélvezeti jogot egyébként nem lehet átruházni, de a használatot és a hasznok szedésének jogát már átengedheti egy harmadik személynek. A használat átengedésébe viszont a tulajdonosnak is van beleszólása: ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező csak akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező viszont ennek hiányában kvázi tulajdonosként jár el, szabadon bérbe adhatja a területet. Fontos, hogy a tulajdonosnak – amennyiben ő maga nem kívánja művelni a területet – elvileg nincs beleszólása a föld használatába, de a rendeltetésszerű használatot a haszonélvezet teljes időtartama alatt ellenőrizheti, még akkor is, ha a haszonélvező azt egy harmadik személynek átengedte.
A kormány rendkívül elégedett a csipszadó eddigi hatásaival, így arra készül, hogy további termékekre is kiterjeszti. Egy kormányzati javaslat szerint jövőre az édes termékek (üdítők, sütemények) után akkor is meg kellene fizetni a Népegészségügyi Termékadót (NETA), ha kizárólag édesítőszert tartalmaznak. Ugyanis ezeknek is a terhére róják, hogy rászoktatnak az édes íz élvezetére. A csak édesítőszeres termékek közterhe azonban mintegy harmada lesz a cukrosokénak, így például az ilyen üdítőitalok literét 5 forint, a szörpökét 80 forint adó terhelheti. Hírklikk - 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó mától. Az édesítőszeres kakaóporok után kilogrammonként 30 forint, cukrozott készítményeknél 50, a gyümölcsízeknél 200 forint illeti meg várhatóan januártól a közkasszát. Szélesebb körben válhatnak adókötelessé a szörpök, zöldséglevek. A jövőben csak a magas, legalább 75 százalékos gyümölcs-, és zöldségtartalmú levek mentesülnek a NETA megfizetése alól. (Most ez a határ 25 százalék. ) Az intézkedést a javaslat azzal indokolja, hogy a kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó levek cukortartalma sok esetben jóval több, mint az egyéb üdítőké, ezért emelnék ezek adómértékét is ugyanakkorára, írja a Népszava.