Millió elmélet született már arról, hogyan épületek fel az egyiptomi piramisok: a legnépszerűbb mostanában a terület vízzel feltöltése, de sokan még mindig nem zárják ki az UFÓ-kat sem. Végre megszületett egy nagyon egyszerű magyarázat is (ami valószínűleg igaz is: Occam-borotvája kimondja, hogy a legegyszerűbb magyarázat a jobb). A 4500 éves gízai Nagy Piramist 2, 4 millió, egyenként 2, 5 tonnás mészkőtömbből rakták össze, ami eszméletlen teljesítmény az akkor rendelkezésre álló technológiával. Az Indiana University kutató szerint mégsem kell bonyolult megoldásra gondolni, egyszerűen görgették a köveket. Fotó: West, Gallagher and Waters Ez az ötlet sem teljesen új, korábban úgy gondolták, hogy az egyiptomiak így-úgy hengereket csináltak a tömbökből, és így görgették őket. Mikor épültek a piramisok 16. Ezekkel az ötletekkel azonban van egy gond: a hengerek túl nagy nyomást fejtettek volna ki a talajra, tönkretették volna az utakat. Az amerikai tanulmány szerint csökkenthető a talajra ható nyomás, ha farudakat erősítenek a tömbökre.
A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak felépíteni a gízai piramisokat. Az utóbbi időkben egyre több lelet kerül elő, melyek az építők módszereiről árulkodnak. A 146, 7 méteres Kheopsz-piramis a legmagasabb piramis, egészen a középkorig nem létezett nála nagyobb építmény. A hatalmas nyughelyet az időszámítás előtti 26. Mikor épültek a piramisok 4. században emelték, a tudósokat pedig régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy ebben a korszakban hogyan tudtak megvalósítani egy ekkora vállalkozást. Az utóbbi idők felfedezései – egy papirusztekercs, egy ünnepi hajó és egy csatornarendszer azonosítása – sokat elárulnak arról, hogy miként szállíthatták a távoli bányákból az építkezéshez az alapanyagokat. A leletek alapján a rendkívül képzett ókori munkások kötelekkel összekötött hajókon hozták a területre a 170 000 tonna követ. A nyersanyagokat a Nílushoz kapcsolódó egyedi csatornahálózaton utaztatták, a rendszerhez az építkezésektől nem messze található kikötők is tartoztak.
Ezzel tizenkétszög lesz belőle, ami könnyen görgethető. Az ötletüket 30 kilós tömbön tesztelték, és működött. Számításaik szerint a piramisokhoz használt tömbök görgetéséhez 30 centiméter átmérőjű farudak, és ötven erős ember kellett, hogy fél méter per másodperces sebességgel tudjanak haladni.
Azt is meg kell tudnia, hogy hosszú ideje már a szép muszlim Faizahnak ígérte el magát. A családja, különösen a testvére, Hasszán áll Khalid és Verena közé. Hamarosan Verena számára egyértelmű lesz, hogy döntenie kell: vagy marad a tiltott nő, vagy egy szabad élet mellett dönt a férfi nélkül. Végül is elhagyja a férfit, és Khalid házasságra lép Faizahhal. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Die verbotene Frau (2013) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés]
A tiltott nő 2013-as osztrák televíziós film Rendező Hansjörg Thurn Producer Andreas Bareiss Műfaj filmdráma Főszerepben Alexandra Neldel Zene Roman Kariolou Operatőr Peter Zeitlinger Vágó Alarich Lenz Gyártás Ország Ausztria Nyelv angol német Játékidő 91 perc Forgalmazás Bemutató 2013 2013. november 26. (Németország) [1] További információk IMDb A tiltott nő (eredeti címe: Die verbotene Frau) egy 2013-ban készült osztrák–német televíziós film. A szerelmi dráma, amelyben Alexandra Neldel és Mido Hamada játsszák a főszerepet, Verena Wermuth A tiltott nő: Éveim Khalid dubai sejkkel című önéletrajzi regényére épül. Cselekmény [ szerkesztés] Az újságíró és fényképész Verenának jó állása van és egy szerető társa. Aztán találkozik az arab férfivel Khaliddal és beleszeret. A férfi nagyon jó benyomást kelt irányába és újból találkoznak Dubajban. A kapcsolata kemény próbát áll ki, amikor Verena megtudja, hogy Khalid nem csak egyszerűen egy arab férfi, hanem ő az Egyesült Arab Emirátusok jövendő sejkje.
Értékelés: 24 szavazatból Az újságíró és fényképész Verenának jó állása van és egy szerető társa. Aztán találkozik az arab férfivel Khaliddal és beleszeret. A férfi nagyon jó benyomást kelt irányába és újból találkoznak Dubajban. A kapcsolata kemény próbát áll ki, amikor Verena megtudja, hogy Khalid nem csak egyszerűen egy arab férfi, hanem ő az Egyesült Arab Emirátusok jövendő sejkje. Azt is meg kell tudnia, hogy hosszú ideje már a szép muszlim Faizahnak ígérte el magát. A családja, különösen a testvére, Hasszán áll Khalid és Verena közé. Hamarosan Verena számára egyértelmű lesz, hogy döntenie kell: vagy marad a tiltott nő, vagy egy szabad élet mellett dönt a férfi nélkül. Végül is elhagyja a férfit, és Khalid házasságra lép Faizahhal. Stáblista:
Verena, a csinos és fiatal svájci nő egy angliai nyelvtanfolyamon ismerkedik meg Halíd bin Szultán al Rasíddal, és azonnal beleszeret a tüzes pillantású arab srácba, aki a tanfolyam végeztével visszautazik Amerikába. Egy végzetszerű dubai nyaraláson azonban ismét találkoznak, és újult erővel lobban lángra szerelmük. Verena csak ekkor tudja meg, hogy a férfi nagy tekintélyű sejk, az emirátus egyik leggazdagabb családjának zdetét veszi egy tizenkét éven át tartó viharos szerelem, amelyben Halíd szembeszáll családja akaratával, a társadalom elvárásaival és a hagyományok kényszerítő erejével, hogy megtartsa élete szerelmét, de vajon feladja-e mindazt, amit a sors kegyeltjeként kaphatna: pénzt, sikert, üzleti birodalmat? Nézd meg mit írtak rólunk vagy értékelj minket a Google-ben: Klikk ide - Sarki könyves antikvárium értékelés ********** Könyves webshopunkhoz facebook oldal is tartozik. "Könyvek 300 Forinttól" facebook, klikk Személyes átvétel hétfőtől szombatig Budapesten a Corvin negyednél a könyvesboltban: IX.