Szakcsi Lakatos Béla koncertek online jegyvásárlási lehetőséggel 2022 Szakcsi Lakatos Béla Trió feat. Tony Lakatos ÁPRILIS 30. SZOMBAT, 20:00 Budapest Music Center, Opus Jazz Club Amikor 1973-ban Tony Lakatos ifjú, szárnyait bontogató szaxofonosként fiatal zenésztársaival megalapította a Kis Rákfogót – önként vállalva a Szakcsi Lakatos Béla vezette Rákfogó örökségének továbbvitelét – még biztosan nem sejtette, hogy néhány évtized múlva Szakcsi egyenrangú partnere lesz a színpadon. Ez akkor vált először bizonyossággá, amikor 2006-ban, immár Németországban is elismert zenészként, Gipsy Colors címmel készített gipsy jazz lemezt, a műfajteremtő Szakcsi nyomdokaiba lépve, az ő aktív közreműködésével. Baráti és zenésztársi kapcsolatuk azóta is tart, számos európai és külföldi turné során kápráztatták el a közönséget a jazz e sajátos, magyar cigányfolklórt is integráló válfajával, elképesztő zeneiségükkel és szikrázó improvizációs készségükkel. Nem lesz ez másképp a mostani, Opus Jazz Clubban megrendezett koncert során sem, ahol Szakcsi Lakatos Béla triójához (Szakcsi Lakatos Béla – zongora, Lakatos Pecek András – dob, Jónás Géza – bőgő) csatlakozik Tony Lakatos szaxofonjával.
Szakcsi Lakatos Béla a Józsefváros című újságnak beszélt arról, hogy valójában viccelni akart, amikor a Magyar Zene Háza megnyitóján elzongorázta Orbán Viktor jelenlétében a Piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű, a Fidesz kampányszlogenjévé avanzsált lakodalmi nótát – írja a cikket szemléző Telex. Azt mondta, "Nem azért játszottam be, mert ez a Fidesz kampánydala, mert ha így akartam volna tenni, akkor csináltam volna a dalból egy nagy zongoraparafrázist. " Kiderült, hogy még Orbán Viktorral is találkozott két percre, miután lejött a színpadról. Megtudta tőle, hogy a magyar kultúra napja alkalmából rendezték az eseményt, amiről ő egészen addig azt hitte, "csupán egy új kulturális intézmény ünnepélyes megnyitóján vesz részt". Az interjúban arról beszélt, nem akart a Fidesz mellett kampányolni. Az idén 79 éves zongoraművészt egyébként 2021-ben Józsefváros díszpolgárává választották volna, ám a "rendkívül kiélezett politikai helyzet" miatt nem fogadta el a díjat. Ekkor azt mondta, "a 2022-es parlamenti választások után, ha ismét neki ítélnék a díjat, elfogadná azt".
Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla koncertje KékSzobaHall Radics Gigi - Szakcsi Lakatos Béla - Budafoki Dohnányi Zenekar / A Magyar Hospice Alapítvány SOMNAKAJ Csiky Gergely Színház és Kulturális Közp Nonpr Kft Béla bácsi Somnakaj Gyulai Várszínház Szakcsi Lakatos Béla Climate Change (H-USA) Szakcsi Lakatos Béla és ifjú tehetségek / Müpa10 – Jubileumi hétvége Szakcsi Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos - Óévbúcsúztató koncert SZAKCSI LAKATOS BÉLA és MÜLLER PÉTER SZIÁMI formációja, a PIANISSIMO! DUÓ SZAKCSI LAKATOS BÉLA jazz-estje Szakcsi Lakatos Béla szólókoncert, Chris Potter (USA) és a Budapest Jazz Orchestra Kölcsey Központ Szakcsi Lakatos Béla Trió Szakcsi Lakatos Béla Trió feat. Tony Lakatos Szakcsi Lakatos Béla – New Currents Szakcsi Trió Szentivánéji álom Budapesti Operettszínház Szentivánéji álom - musical Zeneszerző Szigligeti Kanapé talk&show: A pianissimo duó: Szakcsi és Sziámi Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. Szivárványhíd - Géczy Dorottya és Szakcsi Lakatos Béla estje a chanson és a jazz jegyében Rózsavölgyi Szalon The New Soul Band, Szakcsi Climate Change, Chano Dominguez Trio V4 Nemzetközi Zongorafesztivál - Szakcsi Lakatos Béla improvizációs estje Általános2 Varnus Xaver Zenei Fesztivál -VARNUS XAVER és SZAKCSI LAKATOS BÉLA karácsonyi orgona-zongora párbaja VeszprémFest Classic-Cziffra 100 / "Paganini +" / Balázs János, Lendvay József, Szakcsi Lakatos Béla VeszprémFest Vukán György és Szakcsi Lakatos Béla zongoraestje X Szentivánéji álom XX.
A Müpában segítik a magyar dzsesszutánpótlást Idén február 1. és 3. között rendezik meg a Müpában a tizenegyedik Jazz Showcase-t. A rendezvényről tudni kell, hogy a korábban itt bemutatkozó tehetségek mára a hazai dzsessz színtér kikerülhetetlen előadóivá váltak, akik külföldön is egyre nagyobb sikereket érnek el. Nagyon nehéz karriert csinálni, de ennél van egy még nehezebb, abbahagyni Nem volt pénze a családnak zongorára, ezért kezdett csak kilencévesen zenélni Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, aki most újra színpadra lép a legendás Rákfogó zenekarral, amelyben a három alapító mellett új tagok is zenélnek majd. Szakcsi azt mondja, improvizálni 15 éves korig lehet megtanulni. Aki ezt nem teszi, annak azután már nem fog menni. Kórházba került Szakcsi Lakatos Béla A zseniális zeneszerző, Szakcsi Lakatos Béla a pénteki Somnakaj című gypsy musical előadásán nem jelent meg, mivel mint kiderült, kórházba került.
A zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla négy oltás és két megbetegedés után ismét elkapta a koronavírust. Nem elég, hogy Szakcsi Lakatos Béla ismét megfertőződött koronavírussal, de emellett hörgőgyulladással is meg kell küzdenie a betegség miatt. Jelenleg antibiotikumokat szed, és bízik benne, hogy hamar felépül. Felesége, aki szintén elkapta a vírust, szerdán még lázzal küzdött, de ez csütörtökre már elmúlt. Szakcsi Lakatos Béla Forrás: Csibi Szilvia / Müpa "Nagyon félelmetesek ezek a vírusok. Beoltattam magam négyszer is ez ellen a korona ellen, de valahogy még mindig el tudom kapni. Nem tudom, hogy lesz, mikor lesz vége ennek az időszaknak, de szeretnék már pontot tenni a koronavírus végére" – mondta a Borsnak.
Gyulai Vár Jazz Fesztivál Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra! Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel.
2019. július 12. 14:21 Múlt-kor A Grimm testvérek által megalkotott mese, a Jancsi és Juliska, azaz eredeti nyelven Hänsel und Gretel mondhatni szinte a világ minden generációja számára ismerős, a teória viszont már kevésbé, miszerint a testvérek valós személyek voltak. A történet először 1812-ben került kiadásra, a sikert követően pedig számos nyelvre lefordították, majd később rajzfilmek és filmek is készültek belőle. A tudományos megközelítéshez az inspirációt az az 1963-ban felfedezett információ alkothatta, hogy állítólag létezett a XVII. században egy gyilkos pék testvérpár. A bizonyítékot egy német író tárta a közönség elé azt állítva, hogy az alkotás valódi, megtörtént alapokon nyugszik. A titkos mézeskalácsrecept Az 1963-ban megjelent tényfeltáró könyv címe "Az igazság a Jancsi és Juliskáról, " melyben a szerző állítja, hogy létezett a XVII. századi Német-római Császárság területén egy testvérpár, akik foglalkozásuk szerint pékként keresték kenyerüket. Állítólag kioltották életét egy boszorkánynak, aki egyben tehetséges cukrász is volt azért, hogy megszerezhessék titkos mézeskalácsreceptjét.
Humperdinck 1892-93-ban komponálta fő művét, melynek ősbemutatója a weimari Udvari Színházban volt, Richard Strauss vezényletével. A librettót a zeneszerző nővére, Adelheid Wette írta Jacob Ludwig Carl Grimm és Wilhelm Carl Grimm meséjéből, a zenemű adottságaihoz igazítva. Ebben az operában Humperdinck népdalszerű elemeket alkalmazott a wagneri vezérmotívum mellett. Humperdinck Olaszországban, 1879-ben találkozott Wagnerrel, aki meghívta őt Bayreuthba, hogy segítsen neki a Parsifal előkészítésében. Az eredeti partitúrák tanúbizonysága szerint vele komponáltatta meg a jelenetek közötti változás-zenéket. A Jancsi és Juliska világsikert aratott. "A lépés, melyet Humperdinck Jancsi és Juliskájában megtett, az őszinteség felé vezetett. A siker nem tántorította el: megmaradt mindvégig a pózmentes mérséklet útján" – írta a szerzőről nekrológjában Tóth Aladár. Az opera cselekménye: 1. felvonás: Péter seprűkészítő szegénységben él családjával: feleségével Gertrúddal és két gyermekével, Jancsival és Juliskával.
A fiú ezután nem hollóvá, hanem kakukká változik, és egy hasonló éneket ad elő a családnak. A mostohaanya egy nagy darab sóval megpróbálja megdobni, ez azonban visszaesik rá, a halálát okozva. A fiú e változatban nem változik vissza emberré, hanem örökre egy emberhangon éneklő kakukk marad. A Grimm-fivérek számára a Jancsi és Juliska-történet eredeti forrása szomszédjuk, Henriette Dorothea Wild volt, aki később feleségül ment Wilhelmhez. A könyvükben szereplő változat számos módosításon esett át a különböző kiadások során: az 1857-es utolsó változatra a vér szerinti anyából gonosz mostoha lett, az édesapa pedig egyre nagyobb belső konfliktust él át a gyermekek kihelyezése miatt. A fivérek által szerkesztett változatok óta a mese újabb és újabb iterációi gyakran további "enyhítéseket" tartalmaznak – egyes, óvodások számára készült variánsok már a gyermekek szándékos kihelyezésének motívumát is teljesen elhagyják a történetből. Időről időre előfordul olyan feldolgozás is, amely megpróbál a "sötétebb" gyökerekhez visszatérni.
Ahogy az 1890-ben elhunyt Schliemann, úgy a könyvbéli Ossegg is megszállottan dolgozott, ám ő a Jancsi és Juliska történetében megjelenített mézeskalács házikót igyekezett meglelni. Traxler szerint a tanárt 1945-ben tanulóival együtt a Hessen tartományban található Steinauba evakuálták, ahol találkozott egy helyi farmerrel. A férfi beszámolt Osseggnek arról, hogy Spessart hegység erdejében, melyet boszorkányerdőként is emlegetnek, található egy boszorkányház. Az épületet állítólag a farmer nagyapja saját szemével látta és járt is benne. Az információ felkeltette Ossegg érdeklődését és további nyomozást tervezett, ám a háború végén visszatért szülővárosába, Prágába. Évekkel később, 1962-ben Spessart erdejébe költözött, hogy újrakezdje kutatását, melyet a Grimm fivérek meséjét hitelesnek tekintve kívánt folytatni. Elsőként a helyszínt szerette volna meghatározni, ahol a szülők a gyerekeket magukra hagyták, így egy meglehetősen kockázatos kísérletet hajtott végre. Egy nyolcéves kisfiú zsebeit feltöltötte kavicsokkal és útnak indította egyedül az erdőben ugyanúgy, mint a mesében, kis eltérés, hogy ott Jancsi morzsákat hagyott maga után.
Hiába sírtak ríttak, nem engedte ki, hanem finom húsokkal, tésztákkal, gyümölcsökkel kezdte Jancsikát és Juliskát hizlalni. Gondolta, hogy, majd a hétvégén, ha hazajön az ura a favágásból, megsüti őket a kemencében és az egész család jót lakmározik belőlük. Azonban számításába egy kis hiba csúszott. Farkas Szidomírnak rossz érzései támadtak és már csütörtökön hazatért a vándorköszörülésből. Kis feleségét nagy sírás-rívásban találta. Kérdi tőle — mi a baj asszonykám? —Jaj, édes uracskám, nagy a baj! —Nosza, rajta mondjad, hamar! — biztatta. Piroska azonmód elsírta neki a bánatát, hogy eltűnt a két gyermek. —Mindenütt kerestétek őket? — Fordult a három fiúcska felé, akik belékapaszkodva', szepegve válaszolták neki. — Kerestük ídesapám', tűvé tettük értük a világot, de nem leltünk rájuk, sehol. — Biztos, hogy mindenütt kerestétek őket? — kérdezte tőlük újfent, gyanakvón. A fiúcskák megszeppenve vallották be, hogy egy helyen nem keresték a gyermekeket, a Banyánál. — A Vasorrú Bábánál nem mertük keresni őket, mert tőle félünk.
A kemence egyik rekeszéből később előkerültek a női csontok és a recept darabjai. Persze a fáma arról is szól, hogy ez az egész történet irodalmi átverés, de akármi is az igazság, ez a koncepció elég érdekes.