Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés. Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni. Ez legfeljebb akkor fogadható el, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó. Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem. Ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és befejezés időpontjával. A munkaidőre vonatkozó nyilvántartásból minden lényeges adatnak ki kell derülnie. Így például annak is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejében igazoltan volt távol és ezért nem végzett munkát (pl.
A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi. Ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése a megfelelő nyilvántartáshoz? Ki vezesse a nyilvántartást? A munkaidő-nyilvántartás vezetése a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezettsége. Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató adott esetben nem engedheti át a napi teljesített munkaidő vezetését a dolgozónak. A munkavállaló által vezetett adatokat azonban ellenőriznie kell, és el kell fogadnia (pl. aláírnia) a munkáltatónak. Továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy az elkészült nyilvántartás megfeleljen a törvény előírásainak, abból a törvényben előírt adatok megállapíthatóak legyenek. Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás? A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének.
Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás? A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének. Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés. Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és -befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó. Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő-beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni, ami legfeljebb akkor elfogadható, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó. Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő-nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem, ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és -befejezés időpontjával.
az ellenőrzési tapasztalatok, szerződés módosítási jogesetek, önálló eljárási szabályok, egybeszámítási k érdések és az öntisztázás jogintézményének bemutatásával DEBRECEN, 2019. NOVEMBER 29. Időpont Program 9. 00-9. 30 Regisztráció, büfé, jelenléti ív aláírása 9. 30-10. 40 A Kbt. 117. § szerinti közbeszerzési eljárás alkalmazása, előnyei, valamint a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerinti leválasztási szabályok alkalmazása a gyakorlatban. Dr. Paróczai Bernadett osztályvezető DMJV Polgármesteri Hivatal Közbeszerzési Osztály Közbeszerzések Tanácsának tagja 10. 40-11. 30 Az öntisztázás uniós és hazai jogszabályi háttere, az öntisztázással kapcsolatos tipikus esetkörök. Kovács László főtitkár Közbeszerzési Hatóság 11. 30-11. 45 Szendvicsebéd, jelenléti ív aláírása 11. 45-12. 50 A közbeszerzések során leggyakrabban előforduló eljárási hibák és az azok megelőzését szolgáló gyakorlat bemutatása. Kéri Zoltán főosztályvezető Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzési Szakmai Koordinációs Főosztály 12.
Hol kell tartani az Mt. szerinti munkaidő-nyilvántartást? A munkáltató székhelyén? Telephelyén? A "konkrét" munkavégzési helyen? 76/C. § (1) A munkaviszony - a felek megállapodásának megfelelően - állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. (2) Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. A 76/C (2) szerinti munkavállaló esetében a munkaidő-nyilvántartást jól értem, hogy a tájékoztatóban megjelölt első munkavégzési helyen kell tartani? berkibarbara 2009. 12. 07:49 Mt. 46. §-ának (2) bekezdése alapján a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottaknak jár műszakpótlék. Az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
A háziorvosok is tartanak oltási akciókat a rendelési időben végzett oltásokon túl, a hétvégi oltási akciónapokra külön térítésre jogosultak. A kormányzati portál közölte: a negyedik oltás is már foglalható és felvehető, akár a most zajló oltási akciók keretében is. A negyedik oltás kérhető 18 év felett, ha a harmadik oltás beadása óta már eltelt négy hónap. Az olthatóság megítélése érdekében az oltóorvos szükség esetén konzultálhat a kezelőorvossal és/vagy a háziorvossal. Friss hazai adatok: ennyi az új fertőzött Magyarországon. Az oltóanyag-választás minden esetben az oltóorvos feladata, aki a pácienst ismerve, a szakmai szempontok alapján dönt. Általános ellenjavallata egyik kombinációnak sincs – írták. Kitértek arra, hogy azok az oltatlanok, akik a fertőzésen átestek, várakozási idő nélkül, a betegségből történt felgyógyulás után olthatók. Folyamatos a regisztráció és az időpontfoglaló az 5-11 éves gyermekek oltásához. Az átoltottság további növelése és a járvány újabb hullámai elleni védekezés érdekében február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány.
koronavírus járvány fertőzött Magyarország
Az első oltási akció január 6. csütörtök és január 8. szombat között lesz. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást. Továbbra is kiemelten várjuk az oltatlanokat és azokat is, akik már 4 hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. A központi oltópontokon továbbra is öt vakcina közül lehet választani. Az oltási akciónapokon a 12 év feletti korosztályt várják az oltópontokon. Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál. A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki már 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. 19-re nőtt az igazolt majomhimlő-fertőzöttek száma Magyarországon. A harmadik oltás felvételével ismét 80-90%-ra emelhető a védettség.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy ország akkor tesztel eleget, akkor van valós képe a járvány terjedéséről, ha a pozitivitási arány nem haladja meg az 5 százalékot. Legalább egyszer mostanáig 6 278 355 ember oltatta be magát a koronavírus-fertőzés ellen. A csütörtökön beadott első oltások száma 5637. Két adagot kapott valamelyik vakcinából 6 006 178 fő (+9706), hármat pedig 3 217 724 (+18 773).
A beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben, valamint a vendéglátó üzletekben pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat. Az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. A dolgozóiknak oltást előíró vállalatok a megyei oltási munkacsoportoktól is kérhetnek vakcinát, ez esetben az üzemorvosok is elvégezhetik az oltást – írták. A oldal térképe szerint eddig Budapesten (264 630) és Pest megyében (205 947) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (84 216), Hajdú-Bihar (77 212). A fertőzéssel legkevésbé érintett megye továbbra is Tolna (30 422). Hatósági házi karanténban 24 297-en vannak, a mintavételek száma 9 839 158.