Oktatói kutatói bértábla 2014 edition Januártól nőnek az oktatói-kutatói bérek a felsőoktatásban Oktatói kutatói bértábla 2013 relatif A kormány döntése értelmében három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lépésként 2016 januárjától 15 százalékkal. MTI, 2015. december 28. hétfő, 14:40 Fotó: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány döntését ismertetve november elején elmondta: a januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében - a korábbi emelést alapul véve - így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15, 2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. 2015. októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Az államtitkár ismertette, hogy az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint volt, ez 2016 januárjában 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot.
Három lépcsőben, és a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal – jelentette be Balog Zoltán. A tárca vezetője a kormány előző napi döntését ismertetve elmondta: a 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében – a korábbi emelést alapul véve – így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Balog Zoltán értékelése szerint a felsőoktatásban különösen igaz, hogy a magyar reformok működnek. A három éve megkezdett átalakítások mára olyan eredményeket hoztak, amelynek köszönhetően eljutottak egy komoly béremelésig – mutatott rá. A tárca vezetője felidézte a felsőoktatási kerekasztal 2013-as létrehozását, és a jó együttműködés eredményei között említette a szakstruktúra átalakítását, amely a piacképes és a magyar felsőoktatáshoz méltó szakokat támogatja. Fotó: Mohai Balázs/MTI Kitért a kancellári rendszer bevezetésére is, ennek hatására olyan finanszírozási helyzet jött létre, amely 3-4 éve még csak vágyálom volt, és ma nincs hiány a felsőoktatási intézményekben.
Ezenkívül januárban 10 százalékos fizetésemeléssel számolhatnak, amelynek egy része fix, egy része pedig teljesítményfüggő lesz. Az intézkedésre – amely mintegy 15 ezer dolgozót érint – 7-10 milliárd forint jut. Az átfogó bérfejlesztési programból a bölcsődei alkalmazottak is részesülnek. A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők amellett, hogy a szociális ellátórendszerhez tartoznak, és a jövőben is jogosultak a 2014-ben bevezetett bérpótlékra, valamint a 2015-től adott bérkiegészítésre, januárjától további, két számjegyű béremelésre számíthatnak. A bölcsődei felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket idén január elsejétől "beemelték a pedagógus-életpályába". Ez csaknem 900 dolgozót érintett, akiknek a fizetése 30-40 százalékkal, azaz 40-60 ezer forinttal emelkedett. Egyre népszerűbbek az egyetemek Tavalyhoz képest az idén valamelyest előrelépés történt az egyetemi alapkutatás finanszírozását illetően, hiszen 10 helyett 12 milliárdra nőtt az erre szánt forrás. Ugyanakkor még messze nem értük el a kitűzött célt, vagyis hogy az állam költségvetési támogatásnak 10 százaléka legyen az alapkutatások támogatása – mondta Palkovics László a természettudományos oktatásról a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ülésen tegnap.
Sőt olyan megtakarításra lehetett szert tenni az egyetemeken, főiskolákon, ami a jelentős béremelést lehetővé teszi – mutatott rá Balog Zoltán. Szólt még a duális képzés bevezetéséről is, és megállapította: a felsőoktatási intézmények meghallották, hogy a gazdasággal való együttműködés a siker titka. Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a bértábla rendezésének költsége három évre 15, 2 milliárd forint, ezt teljes egészében költségvetés állja. 2015 októberi adatok szerint közel 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Ismertetése szerint az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ami jövő januárban 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér, 251 ezerre, majd 257 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre majd 221 ezer forintra emelkedik. Hozzátette: a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki.
E napokon - tehát csak egyszer szabad jóllakni és a hústól is tartózkodni kell. A Nagyböjt többi hétköznapjain enyhített böjt van, ami azt jelenti, hogy a főétkezésnél szabad jóllakni, de azután csak este meg reggel szabad egykevés ételt magunkhoz venni. Húsfélét a főétkezésen kívül legújabban este is szabad egy keveset enni. Az egyházi előírás csak akkor szokott valamit körülírni, mikor a hívek buzgóságának lanyhultával erre már szükség mutatkozik, így volt ez a böjtöt illetőleg is. Az előbb leírt szabályok tehát csak a kevésbé buzgó hívekre szólnak és azt a minimumot adják, melyet meg nem tartva már a bűn veszélyébe jut az ember. A buzgóbb hívek mindig szent öntudattal teljesítették és teljesítik ma is ezt a kiválóan katholikus kötelességet, mellyel megmutatjuk, hogy mi vagyunk az Üdvözítő igaz követői, akik az ő példáját és tanítását nemcsak szóval, de tettben is megtartjuk. Nagyböjt kezdete. "Ha keresztény akarsz lenni — írja sz. Ambrus — azt kell cselekedned, amit Krisztus cselekedett. Ő, kinek bűne nem volt, böjtölt s te, ki vetkezel, a negyvennapi böjtben nem akarsz böjtölni? "
Tehát mindenki életkorának, testi adottságainak, egészségügyi állapotának, munkájának, idegrendszerének megfelelő böjtöt, önmegtagadást vállaljon. Azonban az Egyház mindig hármas egységben gondolkodott: böjt/lemondás, több imádság, alamizsna/jótékonykodás. A cikk itt folytatódik.
Több ószövetségi előkép után különösen az Úr példája bírhatta rá a híveket, hogy a Húsvét előtti böjtöt ők is 40 napra bővítsék ki. A IV. század folyamán lett ez a szokás általánossá, amint sz. Athanáz alexandriai püspök ünnepi körleveleiből kitűnik, hogyan tartja megerősítettnek a Hippolytusféle 22. kánon hitelességét! Ugyanekkor azonban helyenként más és más felfogás érvényesült a böjt kezdetét illetőleg. Nyugaton általában csak a vasárnapokat számították le, mint amikor nem böjtöltek, míg a keletiek szombat és vasárnap nem böjtölvén előbb kezdették meg a böjtölést. Különbséget okozott az is, hogy itt néhol a Nagyhetet sem számították a Quadragesimához, ami ismét a böjt kezdetének kitolódását eredményezte. Nagyböjt kezdete 2018 free. Így lett nyugaton hat, keleten pedig hét, sőt néhol nyolc hetes a Nagyböjt. A keletiek közül a legtöbben Hatvanadvasárnapján, azaz náluk: Húshagyó vasárnapon kezdik meg a Quadragesimát. A RÉGIEK BÖJTÖLÉSI MÓDJA ÉS A MAI BÖJTI FEGYELEM A II. században már nagyon szigorú böjttel találkozunk.