Az érdeklődők által megtekinthető tárlatok rövid bemutatása: iski Kocsis Tibor: A HOLD Az Ybl Budai Kreatív Ház emeletén kiállított tájképszerű rajzokat az Apollo-program űrhajósai által 1972. áprilisban és decemberben készített eredeti fotók ihlették. Bár a tárlaton bemutatott művek fényképek után készültek, mindegyik önálló, önmagában is teljes értékű, kompozícióra épülő alkotás. A HOLD (tárlatfotó) Forrás: Ybl Budai Kreatív Ház A Hold-sorozat rajz-installációi első pillantásra tájképek hatását keltik, de jobban megnézve a néző rádöbben, hogy igazából rendkívül pontos természetrajzokat csodálhat meg. A legapróbb részletig kidolgozott alkotások nem csupán valósághű replikák, hanem egyfajta meditatív képek, amelyek szabad, relaxációs asszociációra buzdítják a szemlélődőt. A Hold, mint égitest szinte mindenki fantáziáját megmozgatja, mágikus, misztikus hatása az emberiséget egész életében foglalkoztatta. iski Kocsis Tibor a Holdat és a történelmet múzsának hívta, alkotásai múltbeli holdsétára invitálják a látogatókat.
Pixelekből alkotta meg Ybl Miklós portréját a fény és a szellem szobrásza A kortárs képzőművészek, így a szobrászok is gyakran érzik magukat láthatatlannak, a magyar közönség ugyanis döntően festészetközpontú. Ennek ellenére Majoros Áron, egy fiatal tehetség az elmúlt pár évben számos fontos helyen került előtérbe, sőt nemzetközi színtéren is felfigyeltek rá: 2019 őszén a Sotheby's aukciósháznál az előzetesen becsült értékének a duplájáért kelt el egy szobra. Két izgalmas, kortárs tárlattal nyit újra az Ybl Budai Kreatív ház Szombaton újra megnyitja kapuit a művészetkedvelő nagyközönség előtt az Ybl Budai Kreatív Ház. Az eredetileg Ybl Miklós által megálmodott, majd az MNB Alapítványok értékteremtő munkájának köszönhető, komplett felújítás után a kortárs képzőművészetnek otthont adó épület egyből két izgalmas tárlattal várja az érdeklődőket. A Munkácsy-díjas iski Kocsis Tibor ceruzarajzaiból és egyedi installációiból készült "A HOLD", valamint a Random fotóművészeti csoport három tehetséges alkotójának "BELSŐ TÁJAK" című kiállítása egyaránt különleges élményt és kulturális feltöltődést kínál a látogatók számára.
Szombaton újra megnyitja kapuit a művészetkedvelő nagyközönség előtt az Ybl Budai Kreatív Ház. Az eredetileg Ybl Miklós által megálmodott, majd az MNB Alapítványok értékteremtő munkájának köszönhető, komplett felújítás után a kortárs képzőművészetnek otthont adó épület egyből két izgalmas tárlattal várja az érdeklődőket. A Munkácsy-díjas iski Kocsis Tibor ceruzarajzaiból és egyedi installációiból készült "A HOLD", valamint a Random fotóművészeti csoport három tehetséges alkotójának "BELSŐ TÁJAK" című kiállítása egyaránt különleges élményt és kulturális feltöltődést kínál a látogatók számára. Az Ybl Budai Kreatív Ház küldetése, hogy a kortárs magyar és nemzetközi művészet kimagasló képviselőit az érdeklődő nagyközönség számára bemutassa és népszerűsítse. A járványügyi korlátozások feloldása és a közel 100 napos kényszerpihenő után, 2020. június 20-tól végre újra látogathatóak a tárlatok. Bár az Ybl Budai Kreatív Ház a "bezártság" ideje alatt is igyekezett aktív és folyamatos kommunikációval kapcsolatban maradni a művészeteket kedvelő és pártoló közönségével, - ennek jegyében például mindkét most látható kiállítás anyaga elérhetővé vált online módon - az igazi élmény természetesen a személyes találkozás lehetősége.
Ezek is érdekelhetnek Borsonline Azt hitték, mandulagyulladása van: belehalt a téves diagnózisba a 17 éves lány Borsonline Tragikus hirtelenséggel hunyt el a magyar tévés Borsonline Megdöbbentő részletek: Kiderült, kit sodort el a Duna HD 00:32 HAON Csőtörés volt Debrecen belvárosában Feliratkozom a HAON csatornájára Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre 94. 9 MFt TELJES EMELET EGY NAGY LAKÁS KÉT FÜRDŐVEL, KÉT WC-... 53 MFt ZÖLD OTTHON HITEL, CSOK, 5% áfa visszatérítés, vag... További ingatlanok
Nőnapi chippendale Arany klinika szeged
G yerekeket kérdeztünk arról, mit ünneplünk március 8-án és szerintük miről szól a nemzetközi nőnap. Válaszaikban nem csak a saját bizonytalanságuk, hanem az egész társadalmunkat átjáró zavar is visszatükröződik. Magyarországon 70 éve ünnepeljünk a nemzetközi nőnapot, de arról szinte fogalmunk sincs, miért kell ünnepelni a nőket és miről szól a nőnap. Miért köszöntik a fiúk ezen a napon virággal a lányokat? Mit ünneplünk március 8-án? "A nőket, mert gyereket hajlandók szülni, hogy ne haljon ki a bolygó. " (Eszter, 13, 5 éves) "Március 8-án a nőket ünnepeljük. És apukám névnapját, egy nappal előtte pedig az én szülinapomat. Azért ünnepeljük a nőket, mert mindig elmosogatnak, teregetnek, sokat dolgoznak. " (Peti, 10 éves) "A nőnap olyan, mint az anyák napja. Anyák napján azok a nők kapnak virágot, akiknek van gyerekük, a nőnapon meg azok, akiknek nincs. Nőnap azért van, hogy azok a nők is kapjanak virágot, akinek nincs gyerekük. Nőnap eredete - Nőnapra.hu. Azért adunk a nőknek virágot, mert az olyan - mármint a virág -, mint a lányok, különben sem adunk fiúknak virágot. "
A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. Magyarországon 1948-tól - szovjet mintára - március 8-án ünnepelték meg először a nőnapot.
Internacionálén határoztak hivatalossá tételéről. A jeles nap célja akkoriban az volt, hogy felhívja a figyelmet a nők választójogért vívott küzdelemre. Az ünnep konkrét dátumát Oroszországnak köszönhetjük. Az első világháború harmadik évében, 1918. március 8-án az éhínség sújtotta országban nők tüntettek a kenyérért és a békéért. Március 8. - Nemzetközi nőnap, a harcos és bátor nők ünnepe. 4 nappal később II. Miklós orosz cár lemondott, az utána következő kormány pedig szavazati jogot adott a nőknek. A nemzetközi nőnapot innentől kezdve ünnepeljük március 8-án. Ugyan hazánkban már a világháború előtt is létezett nőnap, "kötelező" jelleget csak a Rákosi-korszakban kapott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. Magyarországon 1948. március 8-án ünnepelték meg először a nőnapot.
Később a Rákosi-korszakban a szovjet mintát követve tették kötelezővé az ünnep megtartását. 1948-től egyre látványos külsőségek közepette tartották meg a napot, amelynek szervezése a Magyar Nők Demokratikus Szövetségére hárult. Az ünnepélyeken a nők nemzeteken átívelő barátságát hangsúlyozták, valamint az új, szocialista nő- és családeszményt népszerűsítették. Az új ideál a mezőgazdaságban és az iparban dolgozó nő és a nukleáris család lett, például előszeretettel népszerűsítették a traktorista-lányt, mint a szocialista nőideál egyik zsánerfiguráját. Az ünnep napjainkban A fogyasztói társadalom befolyásának köszönhetően a legelterjedtebb szokás a nap kapcsán a férfiak virágajándékozása női rokonoknak, munkatársnőknek, barátnőknek, de az édességipar is jelentős profitot fölöz le ezen a napon. Ugyanakkor a feminista mozgalom e nap kapcsán is hangsúlyozza, hogy a jogok egyenlősége továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét is, és jócskán van még tennivaló pl. akár csak a bérezés egyenlőségéért való küzdelemben is.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot. Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek fel a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére. Az első nemzeti nőnapot 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg, akkor február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. Az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte tartsanak évente nőnapot. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban.