A numenek emberfeletti hatalmak, akikre lehet hatni ajándékokkal, áldozatokkal és mágikus formulákkal. A rómaiak és a görögök egy törzsből származtak. Természetes tehát, hogy a vallásos fogalmaik között is sok a közös elem de ugyanakkor sok az eltérés is. Isteneiket ember alakban képzeltek el. A római istenek inkább elvont erők és eszmék megszemélyesítői, kik hatalmukat állandóan kiterjesztik az emberekre. Ebből következtethetünk arra, hogy nem is ábrázolták isteneiket, nem voltak színes mítoszaik, nincs történetük, nincsenek egymással rokonságba. Vallásukat egy földműves nép vallásának tekinthetjük. Gondolkodásmódjukat a földműves élet, a ház, az udvar, a szántóföld határozta meg. A rómaiak vallása nem egy homogén vallás, hanem több vallási elem összetételéből tevődik össze. Római építészet jellemzői ppt. Jellemzője a polidémonizmus, hitük szerint jó és rossz szellemek veszik körül az embert élete minden szakaszában és minden munkájában, ezeket meg kell nyerni, ki kell engesztelni az ember iránt. Ezért fontosabb a kultusz a rómaiak vallásában, mint a görögökében.
Az emeletes folyosó, nem szélesebb, mint a középhajó harmada az alsó oszlopok magassága megfelel a folyosó szélességének. A felső oszlopsor alacsonyabb, a mellfal köztük pedig olyan magas, hogy az emeleten járók alulról nem láthtók. A valóságban azonban nem mindig követték ezt az elrendezést, mert voltak egy hajós (Aquino, Praeneste) s öt hajóst basilicák is (basilica Julia, basilica Ulpia). A Forum Romanumon az elsőt Cato építette Kr. 184-ben a Comitiumtól nyugatra (b. Porcia), Kr. 179-ben épült a forum északi oldalán a b. Fulvia ( itt később b. Aemilia), Kr. 170-ben a forum déli oldalán a b. Sempronia Kr. 46-ban kezdi meg Caesar ugyanott részben az előbbinek helyén a basilica Julia építését. Római Birodalom - A római vallásosság sajátos jellemzői. Ezek közül csak a basilica Juliát és a Basilica Novát láthatjuk még romjaiban. Basilica Julia: Öt hajója volt, azaz a középhajót dupla folyosó vette körül, míg az oldalfalak másutt zártak, itt arkádok törik meg a tribunal nem az egyik végén állt, hanem a centumviralis törvénykezés számára a közepe volt korlátokkal körülkerítve paloták (curiák) levéltárak (tabuláriumok) díszkutak hidak, utak, csatornák vásárcsarnokok bérházak (insulák) villák vízvezetékek (aquaeductusok) diadaloszlopok, ívek (emlékművek) Városépítészet A tervszerűség és a gyakorlatiasság volt a fő szempont a városépítésnél.
Mintegy 250 plakáton, bútoron, öltözéken, iparművészeti alkotáson és más műtárgyon keresztül idézi meg az 1920-as, 1930-as évek Budapestjének vizuális kultúráját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Art Deco Budapest - Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) címmel keddtől látható kiállítása. Az MNG legfrissebb tárlata nem egy művészi életművet vagy egy alkotói iskolát állít középpontba, hanem egy életstílust, egy ízlésvilágot: a húszas-harmincas évek Budapestjére oly jellemző art decót - mondta el a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján Vígh Annamária, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese. Mint hozzátette, a bemutatott anyag alapját az MNG gazdag gyűjteménye adta. Az intézmény grafikai gyűjteményének art deco plakátkollekciójából magában is izgalmas kiállítást lehetett volna rendezni, de számos különleges műtárgy érkezett az Országos Széchényi Könyvtárból (OSZK) és az Iparművészeti Múzeumból is - hangsúlyozta Vígh Annamária. Katona Anikó kurátor elmondása szerint a tárlat megrendezését hétéves kutatómunka előzte meg, melynek során számos, eddig még soha be nem mutatott kincsre találtak rá.
Régen adott otthont az MNG hasonló kiállításnak, ahol ennyiféle tárgy kap helyet a gyíkbőr táskától a kerámia teáskészletig, a fametszetes könyvtől a ruhákig - emelte ki, hozzátéve: a kiállítás hangsúlya ennek ellenére a plakátművészeten maradt. Az art deco kifejezést valójában csak a hatvanas években alkották meg, azzal a céllal, hogy leírják ezt a sajátos stílust, amely felhasználta az avantgárd és a Bauhaus eredményeit, de lényegi eleme maradt a dekorativitás, a könnyedség és az elegancia. Ez a sok forrásból táplálkozó ízlésvilág elsősorban a nagyvárosi középosztály révén terjedt el, de - például a moziplakátok révén - minden társadalmi rétegre hatott - fejtette ki a kurátor. A húszas évek elejére radikálisan átalakult a női divat. Eltűntek a fűzők, rövidebbek lettek a ruhák, így minden addiginál fontosabbá vált a sport, a diéta, a szépségápolás, de sminket sem csak a "félvilági" nők használtak már; mindez pedig jól nyomon követhető a korszak plakátjain is. Az art deco betört a polgári otthonokba is, a Bauhausnál lágyabb vonalú bútoraival vagy olyan emblematikus tárgyakkal, mint a kiállításon látható Orion rádió.
Itt már elvész az art deco mondén, könnyed és erotikus, léha jellege, megmerevedik, monumentálissá válik. Az art deco a polgári jólét kifejeződése, melyben megjelenik a világra való nyitottság, a műveltség, a szofisztikáltság, a modernség iránti igény, az utazás szeretete, a külföld és a külföldi impulzusok felé fordulás. A "modernséget" azonban leszűri, érthetővé, befogadhatóvá teszi a tömegek számára, így közvetítője nem annyira a képzőművészet autonóm ágai, hanem elsősorban a dizájn és a tervezőgrafika lett. Linkek:
Régen adott otthont az MNG hasonló kiállításnak, ahol ennyiféle tárgy kap helyet a gyíkbőr táskától a kerámia teáskészletig, a fametszetes könyvtől a ruhákig – emelte ki, hozzátéve: a kiállítás hangsúlya ennek ellenére a plakátművészeten maradt. Az art deco kifejezést valójában csak a hatvanas években alkották meg, azzal a céllal, hogy leírják ezt a sajátos stílust, amely felhasználta az avantgárd és a Bauhaus eredményeit, de lényegi eleme maradt a dekorativitás, a könnyedség és az elegancia. Ez a sok forrásból táplálkozó ízlésvilág elsősorban a nagyvárosi középosztály révén terjedt el, de – például a moziplakátok révén – minden társadalmi rétegre hatott. A húszas évek elejére radikálisan átalakult a női divat. Eltűntek a fűzők, rövidebbek lettek a ruhák, így minden addiginál fontosabbá vált a sport, a diéta, a szépségápolás, de sminket sem csak a félvilági nők használtak már; mindez pedig jól nyomon követhető a korszak plakátjain is. Az art deco betört a polgári otthonokba is, a Bauhausnál lágyabb vonalú bútoraival vagy olyan emblematikus tárgyakkal, mint a kiállításon látható Orion rádió.
Az Orion kiváló példája a korszak gondolkodásának, hiszen az Egyesült Izzó a márka elindításakor nemcsak egy logót terveztetett - a jellegzetes, három arcú fejjel -, hanem már egy egész arculatot - idézte fel Katona Anikó. A nagyvárosi élet szimbolikus helyszínei mégis a nagyáruházak voltak, amelyek szintén nagy gondot fordítottak plakátjaik, csomagolóanyagaik, papírzacskóik tervezésére is. Ekkoriban élte aranykorát Hollywood, minden társadalmi réteg számára elérhető szórakozást nyújtva. A húszas évekre már kialakultak a filmművészet zsánerei és megvoltak ezek sztárjai - például a romantikus hős Rudolp Valentino vagy a naiva Bánky Vilma -, érdekesség azonban, hogy minden külföldi film is helyi tervezésű plakátot kapott Magyarországon. A moziplakátok egyik kiemelkedő darabja Bottlik József Fritz Lang Metropolis című filmjéhez tervezett remeke. Ezt az alkotást ma is gyakran reprodukálják a nemzetközi művészettörténetben, de eredetiben csupán egy példány maradt a plakátból: az OSZK által őrzött nyomattal a látogatók is találkozhatnak.