A MAO a zeneszerzőket inspirálva és alkotásaikat rendszeresen műsorra tűzve befogadhatóvá teszi a kortárs muzsikát, előadásával műfajhatárok nélkül törekszik a magas színvonalú hangszeres zene megszerettetésére, a minőségi zenehallgatás széles körű terjesztésére. A Fölszállott a páva – A Tribute to Zoltán Kodály előadásával az egyik legmeghatározóbb magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, Kodály Zoltán életműve és szellemisége előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar. A műsorban megszólaló Kodály-versemegzenésítések és -népdalszvitek mellett a mai zene nyelvén szólalnak meg a MAO komponistái: Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél és Subicz Gábor művei. Az eredeti kórusművek megszólaltatása mellett az újonnan keletkezett darabokban is kiemelt szerepet kap az énekkari hangzás. "Karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész" – vallja Kodály Ki a jó zenész? című írásában.
A Fölszállott a páva – A Tribute to Zoltán Kodály előadásával az egyik legmeghatározóbb magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, Kodály Zoltán életműve és szellemisége előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar. A műsorban megszólaló Kodály-versemegzenésítések és -népdalszvitek mellett a mai zene nyelvén szólalnak meg a MAO komponistái: Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél és Subicz Gábor művei. Az eredeti kórusművek megszólaltatása mellett az újonnan keletkezett darabokban is kiemelt szerepet kap az énekkari hangzás. "Karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész" – vallja Kodály Ki a jó zenész? című írásában.
A Modern Art Orchestra tagjai az ősbemutatóra készített kompozícióikban visszanyúltak a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokhoz, így hajtanak főt zeneszerzői, és népdalkutatói tevékenysége előtt. A premier feledhetetlen élményt ígér. A Nemzeti Énekkar évtizedek óta a legmagasabb szinten műveli és ápolja az énekelt zene hagyományát. A nemzetközi hírű, Artisjus-díjas Modern Art Orchestra innovatív zenei repertoárjával, állandó meglepetéseket tartogató koncertjeivel befogadhatóvá teszi a kortárs muzsikát, és műfajhatárok nélkül törekszik a minőségi hangszeres élő zene megszerettetésére. Az Énekkar 80 fős társulata és a MAO 20 muzsikusa áll egyszerre színpadra, felmutatva a múltat és a jelent, Kodály Zoltán kórusműveit és a kortárs szerzők műveit egymás mellett. A nagyszabású produkció egyetlen egy alkalommal lesz látható a fővárosban, február 3-án, a Pesti Vigadóban.
2022. február 3. Pesti Vigadó 19. 30 A Modern Art Orchestra 2005-ös alapítása óta a műfaji határok átértékelésének szenteli figyelmét, missziójának tekintve a magyar zenei hagyomány értő kifejezését és továbbörökítését. A nagyzenekar 2018-as Bartók: Tizenöt magyar parasztdal című projektje volt az első olyan alkotás, amely a magyar zeneszerző óriások előtt tisztelgő sorozat részeként keletkezett. A hanglemezen is megörökített és azóta töretlen nemzetközi sikernek örvendő zenei anyag bemutatóját Artisjus-díjjal jutalmazták. Fekete-Kovács Kornél, az együttes művészeti vezetőjének elképzelése alapján a sorozat második részeként Kodály Zoltán előtt hajt fejet a MAO és a zenekar mellett működő kreatív zeneszerzői műhely. A kodályi életmű óriási hatással volt a 20. század magyar zenéjére. Ez talán az énekkari mozgalom kiteljesedésében és annak irodalmában figyelhető meg legmarkánsabban. Az elmúlt évek közös sikerei egyértelműen bizonyították, hogy a különleges produkció megvalósításakor a Nemzeti Énekkar lehet a MAO legkiválóbb partnere, hiszen a társulat évtizedek óta a legmagasabb szinten ápolja a kórusmuzsika hagyományát.
másolni a jogtulajdonos engedélye nélkül. A tilalom vonatkozik a zeneiskolai és magáncélú másolásra is. A szerzők vagy örököseik minden hivatalosan eladott kotta árából részesülnek. Az illegális másolás megfosztja őket a szellemi tulajdonukért járó jogos juttatástól. (A fénymásológépek és egyéb reprográfiai eszközök árába korábban beépített "jogdíj" a kották vonatkozásában 2004-ben megszűnt. ) Kottabolt vevőszolgálat Szövegíró: Ady Endre Hangszer/letét: Kórus - Vegyeskar a cappella Hangszerelés: SATB Műfaj: Kórusmű Nyelv: magyar Nehézségi fok: 3 Időtartam: 3 min. Terjedelem: 8 oldal Formátum: octavo (19 x27 cm) Első megjelenés: 1960. február Kiadó: Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Katalógusszám: 3435 ISMN: 9790080034354 2018-ban új, bővített kiadásban jelent meg Kodály összes vegyeskari műve (Z. 6725 és Z. 6725A). Az 51 kompozíciót tartalmazó kötetet a kiváló karnagy, Kodály énekkari műveinek egyik leghivatottabb tolmácsolója, Erdei Péter gondozta. Az új közreadás figyelembe veszi a műveknek a Kodály Archívumban őrzött kéziratos forrásait is.
Szüntelenül figyeled önmagad, próbálsz fejlődni, és van bátorságod beismerni, ha tévedtél. Szeretem az egyszerű, sallangoktól mentes természetedet - azt hiszem, ez varázsolt el már az első pillanatban. A tökéletlenséged tesz valódivá, a félelmeid, a gyengeségeid emlékeztetnek arra, hogy emberből vagy. Nehéz szavakba önteni, milyen hálás vagyok ezért a szerelemért. Köszönöm, hogy megtanítottál a feltétel nélküli elfogadásra. Köszönöm, hogy minden nap emlékeztetsz rá, hogyan tud együtt létezni a párkapcsolat és a szabadság. Veled akarom élvezni a nagybetűs Valóságot - senki mással. Forrás: Mudra László Kibeszélő! Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk! Nyitókép: Shutterstock Azt szeretem banned hogy 2016 Egyszerű palacsinta Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni, magányodat szeretem és lelked kételyeit. (Szabó Lőrinc) Ezek ellenére szerintem ez egy nagyon kellemes hónap, nemsokára itt a mikulás... Birta Angéla Múzsavers Azt szeretem benned, Aki vagy, és mégsem tűnsz önmagadnak valójában, soha-sohasem.
Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni, magányodat szeretem és lelked kételyeit. - Szabó Lőrinc Valami lassú, árnyhűs rejtelem, valami, ami újúl szüntelen, valami gyors, lőtt seb a szívemen. [Részletek] - Szabó Lőrinc Semmi sem vész el ezen a világon, egy a lélek és ezer a ruhája s a valóság csak ez a könnyü pára. [Részletek] - Szabó Lőrinc A tűnődés, mely fájt, vagy jólesett, s mert segítette az emlékezet, kezdte szavakká alakítani a világomat. [Részletek] - Szabó Lőrinc Igazad van... Nem vonzó rettegésben és ideglázban nagy a szerelem, hanem mikor oly ősi nyugalommal ölelkezünk, hogy még észre se vesszük s máris egymásban alszunk -: igen, így... [Részletek] - Szabó Lőrinc Barátaim, hogy tudjak hinni másban, mint az anyagban? Egyetlen valóság az anyag s nincs több oly igazi jóság, mint az övé, ki minden pillanatban milliószor megalázza magát hűtlen... [Részletek] - Szabó Lőrinc Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy.
A szerelem, az megváltoztat mindent, A megvakult semmiségeinket, És ragyognak a fák, a fák, s az Andrássy út. A szerelem az harapás és szájzár, Az leteper és te elakadsz egy szónál, És olyan néma vagy, csak vársz a kegyelemre. A szerelem megváltoztat mindent benned, A szerelem csak önmagára emlékeztet, Már senki sem tud a szerelemről többet énnálam, A szerelemről. Csak azt ne hidd, ha szerelembe estél, A többiek nem néznek majd betegnek, és ha köztük jársz, vigyázz, mert kinevetnek. Csak azt ne hidd, nem éri meg az érzés, a szerelem, az nagyon jó kísértés, mert ragyognak a fák, a fák s az Andrássy út. A szerelem csak önmagára emlékeztet. Szeretem, ha féltékeny vagy s fáj neked, Szeretem, ha az összevissza képzeleted hazudik és énmiattam téved el, csalok is, mert félek, nehogy vége legyen. Keresem, hogy hol van ebben értelem, s szeretem, hogy nem találom, azt szeretem. Szeretem, de nem mondom el senkinek, fecsegek és kihirdetem, hogy szeretem. Egy délután, hogyha éppen nincs ott, Ő jó, ha van, de ha nincs ott, néha még jobb.
Mert a mosolyaid a szavaid a szemed színe belém égett. Kíváncsi leszek egyszer eljön e az a perc mikor vissza gondolva rád azt gondolom majd; igen, ismertem vicces történet de fülig belé voltam esve. És ennyi. Mert most nem ezt érzem. Rettegek tőle, hogy nem foglak látni, hogy nem hallom a hangod. Attól hogy reggelente nem vársz meg a zebránál. Attól, hogy nem tartod nekem a liftet. Hogy nem kérsz a kajámból és, hogy egyszer majd lesz valakid akit annyira fogsz szeretni, mint én téged. Van egy olyan érzésem, hogy már nem lesz közöm hozzád. Remélem találsz majd valakit aki nem szexinek lát hanem gyönyörűnek. Aki meglatja hogy az érdektelenséged álca és alatta igen is figyelmes, odaadó, gondoskodó és törődékeny vagy. Bárcsak elmondhatnám neked naponta, mennyire értekesnek talállak. Annyira szeretlek, hogy ez már megijeszt. – a hiányodnál nem jobban – de remélem te azért nem félsz tőlem. Én csak szeretnélek szeretni. Vnz Az utolsó iskolás napomról tartok hazafele. Nem éreztem eddig azt az érzést miszerint vége.
Az út, amin jársz, az ízek, amiket érzel, a színek, amiket látsz, a szavak, amik visszaütnek, a szavak, amik a magasba repítenek, mind téged tükröznek. Hogy letakarnád azt a tükröt? Olykor elrévedve figyellek. Az élet nyomait az arcodon, a barázdákat a homlokodon, a finom mélyedéseket a szemed sarkában. Nekem Te a legszebb férfi vagy. Hogy a hibáid rabja vagy? Tudom, milyen az. Félve kinyitni az ajtót, mert egyszerűbb lenne bezárva hagyni. Egyszerűbb lenne nem kockáztatni. Egyszerűbb esténként egyedül megbirkózni a napok perceivel, a gondolatok sokaságával. Az "újabb este egyedül" érzésével. Nekem ez azt jelenti, elgyengülhetsz. Azt jelenti, férfiként is a karjaimba zuhanhatsz. Ölelhetsz és szerethetsz. Megérinthetsz. A nyakamba mélyeket lélegezhetsz. Ember lehetsz. Mesélhetsz. Álmodhatsz. Erőt gyűjthetsz. A legnehezebb pillanatokban is menedékbe vonulhatsz. Nézlek téged. És nekem ez azt jelenti, élek. Azt jelenti, látlak téged. Azt jelenti, sosem bújnék el előled. Azt jelenti, láss annak, ami vagyok.
De vajon merre jársz? Csak vársz a kegyelemre. Csak nézd meg jól, mikor szerelmes vagy, Milyen az út, ami úgy egyébként untat, S hogy ragyognak a fák, a fák, s az Andrássy út. A szerelem megváltoztat mindent benned. csalok is, mert félek nehogy vége legyen. Keresem hogy hol van ebben értelem, fecsegek s kihirdetem, hogy szeretem!
Több fogásos menü, terülj asztalkám, s mire mindennel végeztem és eljött 26-a délutánja, egy erejét vesztett, csalódott feleség, anya nézte üveges szemmel, kiégett aggyal a karácsonyfát... ugye ennyi ételt nem lehet megenni, mert ugye ennyi étel elkészítéséhez elképesztő mennyiségű alapanyag, annak feldolgozása, edény és annak elmosogatása szükségeltetik. Edény hegyek tornyosultak előttem és én nem láttam tőle az ünnepet:-) Arról nem is beszélve, hogy ránk száradt a sok sütemény, a rántott husi, stb. Nem kívántuk a többi ételféleséget sem. Végül minden az állatok előtt landolt és én félig belebetegedtem, hogy míg mások éheznek, mi "újrahasznosítjuk" az ételeket. Jogos lehet a kérdés - miért nem hívtuk asztalunkhoz azokat, akiknek nem jutott? Kis közösségben élünk, mindenkit nem lehetett volna, ha "válogatást" tartok, sértődöttséggel találom szembe magam. Idén reformintézkedéseket vezettem be az ajándékozás területén is! Abszolút takarékos karácsonyunk lesz. Fentebb írtam: bizton állíthatom, a hangulata is más lesz, mint a korábbi éveké.