Bolyongok a város peremén, Ahol veled, egykor jártam én. És oly szomorúan kérdem, Mért szeretlek, mért kereslek hiába én? Minden arcról mosolyogsz felém, Minden sarkon csak te jössz elém. Mégis bánatosan kérdem, hogy Látlak-e még, várlak -e még egyszer én? Hiába vágyom felejteni még, Visszatér újra a régi szép emlék. Szívem még mindig téged hív, csak téged vár. Álmomban újra visszatér a régi nyár, A régi nyár, a régi nyár. Csendes, régi utcán várlak én, És már hiába is kérdem, hogy Látlak-e még, várlak-e még egyszer én. A régi nyár, a régi vap-pap-pa-rappa... Hogy látlak-e még, várlak-e még egyszer én. Hogy látlak-e még, várlak-e még egyszer én.
Az 1. és a 2. szakasz szorosan összetartozik, hasonlataik egyetlen nagy hasonlat részei: a város peremén, alkonyatkor úgy rakódik le a korom, ahogy lelkünkre ül, szívünkre kövesedik a kor. A költő az 1. szakasz konkrét, tárgyias világához hasonlítja a 2. szakasz felvillantott társadalomképét, tehát az elvontat ("Lelkünkre így ül ez a kor"). A város pereme a költő életének tipikus színtere, egyúttal a munkásosztály is itt él és dolgozik. Az osztály ittléte törvényszerű, a költőé viszont a sorsközösség vállalásának jelképes kifejezője. A verskezdő helymegjelölés egyúttal a vers címe is. A címben lévő kép természetesen csak a vers ismeretében és a költői életmű egészének összefüggéseiben nyeri el teljes értelmű jelképiségét. Tárgyi elemeiben teljesen konkrét a város peremének képe, de nem egy bizonyos tájat rajzol, hanem általánosít, a külvárosi tájak jellegzetességeit keresi. Az általánosítást segíti elő az ismétlődést hangsúlyozó időszemlélet is: "ahol élek"; "alkonyokon". A 2. szakasz társadalomképébe (elvontságába) viszont újra beépül a konkrét külvárosi táj képe, amely az előzmények után már eleve jelképesebb értelmű, s a mondat második fele teljessé teszi a konkrét és az elvont jelentéssíkok egybefonódását.
Mit keres itt ez a fény a sötétben Rágom a párnám új huzatát Mert szép szemed az ami felver az éjjel Hajnali széllel itt futok én A város peremén Hajnali szélben várunk Te meg én Lüktet az égnek a kékje a napnak a fénye ha rásüt az arcomon ég Mert nem futamít meg többször elmegyek érted Utánam a vízözön itt jön Erdő közepén Bárhova nézek látom a TV-t Hallom a hangod bús moraját Kis pirulákban érzem az ízét Oldja a mérge a szád mosolyát Haj!
A sok képből végül egy kép lesz. A költő József Attila képe. Attila, az ötödik elemi elvégzése után, a család pályaválasztási tűnődései közben váratlanul kijelenti, hogy költő akar lenni. Nem szakma az, fiam – mondja józanul és bánatosan a Mama. De a kisfiú lelkesedését nem lehet megingatni. Ebben minden szakma benne van. Igazán… – válaszolja. Ezzel a lelkesedéssel és szívóssággal küzdi végig életét: középiskolás korában hamarabb levizsgázik, mint osztálytársai; Szegeden napokat nem eszik, mégis 42 órából kollokvál az egyetemen; Párizsban nekifog megtanulni a francia-magyar zsebszótárt; lelkes tudományszomjjal fogadja a marxizmust – közben középiskolás korától fogva egyre írja verseit, tisztulnak sorai, míg végül megleli saját költői hangját és mestere lesz a költészetnek, amelyben minden szakma benne van. József Jolán regényében nem csalódik az olvasó. nemcsak a testvér emlékeit, hanem egy tehetséges írónő regényét olvassa. A város peremén-t éppen ez teszi kiváló ifjúsági regénnyé, hogy nemcsak életrajznak, hanem regénynek is igen érdekes.
Az emberi személyiség a tudatos és a tudattalan (ösztönös) rétegek megkülönböztetett egysége. A személyiség rétegeinek, valamint a személyiségnek és a világnak a dialektikus kapcsolatára egyaránt utal a "véges végtelen" fogalma. A záró szakasz megváltoztatott módon ismétli meg a versindítást. Itt jelenik meg újból elkülönített személyiségként a költő. Eddig a mi történelmünket, mindannyiunk történelmét fejtette ki, szinte karnyújtásnyi közelségűnek láttatta a forradalmat. A verszárás visszaránt a sivár valóságba, a város peremén egyelőre csak "sivít e dal", s a korom rakódik le továbbra is. Ezért "csörömpöl a szó" a költő ajkán, de neki megvan az a képessége is, hogy a tudatos jövőbe lásson, hogy megőrizze a versben kibontott látomást. A tudatosság a jövőt minősíti, de ugyanúgy vonatkozik a költőre is, "az adott világ varázsainak mérnöké" -re. Bókay Antal: A város peremén - A "történelmi materialista óda" (Műelemzések kiskönyvtára)
József Attila életét csak szépen és hitelesen szabad megírni, hiszen a mai ötvenéves nemzedék elmondhatja: a költő itt élt köztünk, pontosan ismerjük a kort, a helyszínt, a szereplőket. József Jolán, a költő testvére minden életrajzi mozzanatot közvetlen közelről ismer és mikor József Attila életét írja, jórészt saját magáét is írja, különösen a gyerekkorról szóló részeknél, Ezt érzi is az olvasó: friss, közvetlen élmény árad ebből a nagyszerűen sikerült életrajzi regényből. Mintha a család fényképalbumát forgatná előttünk József Jolán, megelevenedik Attila: a kisfiú, az öcsödi lelencesgyerek, a makói diák, a szegedi, bécsi és párizsi egyetemi hallgató, a forradalmár, a munkásmozgalom ifjú harcosa. S ott van az albumban a család, meg a sok ismerős: a Papa, szocialista munkásbarátaival, a Mama, úgy ahogy a költő verseiből is az olvasó előtt áll, a nővérek, Jocó és Etus, a szomszédasszonyok, a srácok, a makói tanárok és diákok, a szegedi, bécsi és párizsi kollégák, a szeptember 1-i budapesti tüntetésen felvonuló munkások.
Akárcsak a rend, a törvény is kulcsfogalom József Attila költészetében. A törvény nem valamiféle jogi fogalom, sokkal tágabb annál: a természeti és a társadalmi lét legáltalánosabb, objektív szabályait, igazságait jelöli. Ezeket legmagasabb szinten e költemény felfogása szerint a dialektikus és történelmi materializmus fogalmazza meg. A szabályszerűségek érvényesülését sok minden hátráltatja, de véglegesen meg nem akadályozhatja. (Bármi történik is, a munkásság egyszer győzni fog. ) A rend kétarcú fogalom. Egyrészt "gyönyörű képességünk", a tudatos jövő harmonikus világa, másrészt a kapitalizmus kietlen világa, ahol "a vas világ a rend" (Eszmélet). A kinti világ könyörtelen ridegségével áll szemben a benti világ, a tudat szabad birodalma, amely "megszerkeszti" az adott valóság tagadásaként a "gyönyörű" rendet. József Attila egyértelműen hangsúlyozza azonban azt is, hogy a forradalom nemcsak a termelési erők, nemcsak a társadalom forradalma, hanem a személyiségé is. A személyiség állapota ugyanis nem csak az odakint világának függvénye, az idebent világának önmozgása is van.
Cikkszám: 177281 A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű Nomádkirály fantasy-sorozata megújulva, átdolgozott kiadásban kerül az olvasók elé. Nomádia vadonjaiban mindenre elszánt csapat tör előre titkos célja felé. Fehértemplom romjai között azonban rajtuk ütnek Gadur pokolbéli szolgái, hogy megszerezzék a rég halott uralkodó ereklyéit. Az összecsapás túlélőire újabb megpróbáltatások várnak: egymástól elszakítva, ellenséges vidéken kell keresztültörniük a nomád törzsszövetség területére. Útjukon nemcsak a Hor-papok üldöző harcosaival kell megküzdeniük, de a Holdtenger partján leselkedő, rég kihaltnak hitt teremtményekkel is. Küldetésük sikerén pedig nem kevesebb múlik, mint Kárpáthia népeinek jövője, a vérszláv hordák ellen vívott háború kimenetele. A Nomádkirály-ciklus a múlt és a jövő emlékeit elegyítve beszéli el a Kárpát-medence népeinek a Hor-papok uralma ellen vívott háborújának történetét. Nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót a szerző, olyan világba, ahol minden helyszín ismer Kiadó: GOLD BOOK KIADÓ.
Ez az aránytalanság egyre csak növekszik a kamatautomatizmus miatt. Kiadó: GOLD BOOK KIADÓ. Tankönyv kódja: 9789634266204 Cikkszám: 9789634266204 Mindazok számára, akik nem egy történelmi korszak elmélyült kutatói, az adott időszak kiemelkedő alakjai gyakran csak a tankönyvekből, tetteik jelentőségén keresztül megismert, nem teljesen emberi léptékű személyiségek. 3. 499 Ft 3. 149 Ft
Napóleon Bonaparte immár Franciaország császára, ám legfőbb vágya, hogy egész Európát uralhassa. Nem sokkal a trafalgari... 35 pont A torinói lepel valódi Antiquarium Hungaricum Kft. Tudományos objektivitással megírt könyv egy olyan szerző tollából, aki több mint húsz évet töltött a lepel körüli tények felkutatásával.... A múlt híres halottai - Őseink titkainak feltárása 1991. szeptember 19-én egy hegymászó pár egy férfi jégből kiálló fejét és meztelen vállát pillantotta meg az osztrák Alpokban található S... 6 - 8 munkanap