Mindkét költeményt jellemzik az óda általános típusára jellemző formák, többek között az emelkedett hangvétel, a magasztos tárgy és a megszólító stílus, és az érzelmi ellentétek is. A Himnusz Istent szólítja meg segítségért fohászkodva, könyörögve. A mű alapján kijelenthetjük, hogy Kölcsey szerint Isten alakítja a történelmet ezért kell hozzá fohászkodnunk segítségért is. Ez a fajta gondolkodásmód származhat egy XVI. századi verstípus ismeretéből is. A jeremiad a bűn és bűnhődés kapcsolatával, és a sorscsapások isteni büntetésével foglalkozik. A műben rengeteg ambivalens érzelmet, kapcsolatot fedezhetünk föl. Kölcsey leírja a múltbéli erősségeinket, és hogy bűneink miatt büntet minket most Isten. A vers szerint az erő mérvadója a harci győzelmek száma. A Szózat ezzel valamilyen szinten ellentétben nem Istenhez szól és nem is fohászkodó hangvételű. Vörösmarty a magyar népet szólítja fel a megfelelő erkölcsi helytállásra. Ez a költemény is fontosnak tartja a múltat, történelmünket, de kicsit más szempontból közelíti azt meg.
Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű óda. Az óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Az emelkedett hangnem esetünkben is a lassító spondeuszoknak köszönhető, valamint a szóhasználatnak. Nincsenek benne népies, pórias, pongyola kifejezések, amik egy komikus alkotásban jól hatnának. A használt szavak mind igényességet, komolyságot, magasztosságot sugallnak. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre. Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet.
Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt. Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Ez a filozófia életére is jellemző volt, mert nem csak az ország kedvezőtlen helyzetén kesergett, hanem tett is érte, országgyűlési képviselőként próbált hazája hasznára lenni. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult. Írói pályafutásának első szakaszában főleg elbeszélő költeményeket írt, amelyek témája a szerelem és a boldogság keresése volt.
A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően).,, Isten, áldd meg a magyart'',, Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar'' A keret második része a befejezés, amiben kicsit átalakítva ismét szerepel az elsőben megfogalmazott kérés.,, Szánd meg isten a magyart'',, Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar'' A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Ez a parancs örökérvényű. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A következő két versszakban van a felszólítás indoklása, dicső történelmi események említésével, például Árpád honfoglalása és Hunyadi hőstette. A sorok elején anafora van (ez-ez, itt-itt), melynek szerepe a nyomatékosítás, a kiemelés, hogy igen, ez az a föld, ez a hazád. A hatodik versszakban a múlt összefonódik a jelennel. Mutatva, hogy még él a nemzet, az a nemzet, ami azokat a hőstetteket vitte véghez annak idején.,, És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. ''
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Mai svéd gyermekversek Siv Widerberger: Szerelem Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül. Ingrid Sjöstrand: Milyen kár Milyen kár, hogy nincs cipzár a banánon! Ha csak a felét akarom megenni, bezárhatnám a maradékot. Azt hiszem, cipzárat fogok szerelni egy banánra, mondjuk füzetkapoccsal, és enni kezdem a buszon. Lehúzom a zárat, majszolok belőle, és újra behúzom.
Weöres Sándor (1913-1989) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. A 20. századi kortárs magyar irodalom kiemelkedő egyénisége, aki többféle műfajban is kiemelkedőt alkotott. Szépirodalmi művei közül kiemelkednek gyerekversei, melyekre a nyelvi játékosság és lelemény jellemző. Verseire a dallamosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy számos költeményét megzenésítették. Felesége Károlyi Amy költő. Bejegyzés navigáció
A most megjelenő I. kötetben a híres... 2 366 Ft Egybegyűjtött műfordítások IV. Az Egybegyűjtött műfordítások negyedik kötete a déli tájak líráját mutatja be: Itáliától Afrikáig, Görögországtól Dél-Amerikáig. Időben é... Egybegyűjtött műfordítások III. Az Egybegyűjtött műfordítások harmadik kötete a világirodalom rendkívül változatos tájaira kalauzolja el olvasóit: Észak-, Kelet-, Közép-... Egybegyűjtött műfordítások II. Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. Ezeknek csak egy részét közölte... Tarka forgó Weöres Sándor és Károlyi Amy verseit tartalmazó, gyerekeknek szóló verseskönyv. Rapszódia a kivívott szabadságról Ez az összeállítás Weöres Sándor közéleti és közérzeti költeményeit tartalmazza: vallomásait hazájához, anyanyelvéhez, a magyar irodalomh... Varázsének Weöres Sándor népszerű verséhez, amit a gyerekek Csiribiriként énekelnek az óvodában, Igor Lazin rajzolt a kicsik szívéhez szóló rajzokat... 1 785 Ft Eredeti ár: 2 100 Ft Színjátékok antikvár Csak játék?
Népmesék Válogatások a szájhagyomány útján terjedő elbeszélésekből, melyeket olyan ismert gyűjtők állítottak össze, mint Benedek Elek, Illyés Gyula, Arany László vagy a Grimm fivérek. Read More Weöres Sándor: Csiribiri Csiribiri csiribiri Zabszalma - Négy csillag közt Alszom ma. Csiribiri csiribiri Bojtorján - Lélek lép a Lajtorján. Csiribiri csiribiri Szellő-lány - Szikrát lobbant, Lángot hány. Csiribiri csiribiri Fült katlan - Szárnyatlan szállj, Sült kappan! Csiribiri csiribiri Lágy paplan - Ágyad forró, Lázad van. Csiribiri csiribiri Zabszalma - Engem hívj ma Álmodba.
Fiúk, lányok Repülőt gyárt Jani, Feri, Köszörül, kitalál. Kicsi Kati nézegeti, Ide áll, oda áll. Sátrat épít Jani, Feri, Kalapál, kiabál. Kicsi Kati nézegeti, Ide áll, oda áll. Varrogat a Teri, Bözsi, Jár a tű, a fonál. Kicsi Laci nézegeti, Ide áll, oda áll. Főzöget a Teri, Bözsi, Van ebéd, tele tál. Kicsi Laci beleszagol, Ide áll, oda áll. Ha a világ rigó lenne Ha a világ rigó lenne, Kötényemben o fütyülne, Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna. De ha a világ rigó lenne, Kötényembe nem is férne, Kötényem is honnan volna, Ha egész világ rigó volna. Mély erdőn ibolyavirág Mély erdőn Ibolya-virág, Elrejt jól A boróka-ág. Minek is rejt az az ág, Gyere, tágas a világ, Mély erdőn Ibolya-virág. Csipp, csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz: olvad a jégcsap csepereg a víz. ugrás az oldal tetejére