Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt. " a) Határozd meg a következő néhány sor képletét! Figyelj, más verslábakkal is találkozhatsz! b) Mivel szimultán verselésű a szöveg, írd fel az ütemhangsúlyos versképletét is! 3/14 4. feladat Tiszta rím! Tisztában vagy vele? Ilyen esetben a rímelő szavak magánhangzói vagy teljesen azonosak vagy csak kicsit térnek el. A mássalhangzók pedig hasonló hangzásúak: "Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. " (Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal) Most te keress ilyet a Tartózkodó kérelemből! MEK, Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem 5. feladat Csokonai Lillához írott leveléből (csak részlet) kihagytunk néhány részt. Egészítsd ki kedved szerint úgy, hogy a szöveg összefüggő és értelmes legyen! Ezt követően megmutatjuk neked az eredeti levélrészletet is! 4/14 Lilim, Én tégedet ______________________________________________, még is Lilim! ah szeretett Lilim! ez a levelem ___________________________________.
Tartózkodó kérelem – Csokonai Vitéz Mihály A hatalmas szerelemnek Megemésztõ tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörû kis tulipánt! Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tûz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elûz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretõd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért.
A Lilla-kötetet, mely Csokonai halála után jelent meg 1805-ben, a költő "poétai románnak" nevezte (verses történet, költői regény), s úgy rendezte el a verseket – téma, hangulat alapján csoportosítva őket –, hogy egy szerelem történetévé álljanak össze. Ez azonban nem jelenti, hogy a Lilla egy valós életrajzi eseményt örökítene meg: a 60 versből álló ciklus darabjai közül ugyanis alig egy tucatnyi íródott valóban Vajda Juliannához. A Lilla-kötet tehát nem egy adott személyhez szól, hanem a szerelemről szól általánosságban. A Tartózkodó kérelem nek több változata is volt, mert Csokonai újra és újra átdolgozta: az egyik – talán korai – változat Egy tulipánthoz címmel is megjelent 1793-ban. Most olvassuk végig a verset! Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért.
Most zárom be ____________________________________, melyet ________________________________, s azt ______________________________________, melyért irigyeim lehettek az angyalok. […] Én benned soha egyebet nem néztem, ___________________________ ____________________________________________________________________________. […] Egy érdemes hivatású s elegendő fizetésű ifjú ember mindég biztatja magát gazdag menyasszonnyal: de az én lelkem _____________________________________ ___________________________. Én téged csupán _________________________________ ___________________. […] Én holnap délután _____________________________________, elhagyom __________________________________________________________, amelytől __________________________________________; és mi, Kedvesem, __________________ __________________. Még holnap reggel elbúcsúzom ____________________________ _______________________________, akiket szívességekért mindenkor tiszteltem, akiket óh, mely forrón szerettem azért is, hogy ________________________________ _______________________________________________________________________________.
A lírai én bókokkal halmozza el szépséges kedvesét. Játékosság és erotika is megszólal a sorokban. A mű képi világa pedig hat az érzékszerveinkre. A rokokó jegyek mellett a szerkezet kidolgozottsága klasszicista műgondról vall. Szókincsében a népiességet érhetjük tetten: "tulipánt", "szeretőd". Csokonai 1798-ban érezte meg igazán a társadalmi számkivetettséget: Lillát egy gazdag férfihoz adták. Eddigi boldogságfilozófiája összeomlott, és megszületett szerelmének verskoporsója A Reményhez címmel. Ebben a költeményben a megszemélyesített Reményt szólítja meg, de párbeszéd nem jön létre köztük, a vers címzettje szóra sem méltatja. A költemény klasszicista felépítmény, keretes szerkezetű: a megszólítás az első és az utolsó versszakban is elhangzik. A zárlatban a búcsú szavait olvashatjuk: "Bájoló, lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Búcsú ez mindentől, ami az emberi életnek értelmet és örömöt adhat. Ezt követően írta meg 1798-ban Kisasszondon A Magánossághoz című elégiko-ódáját.
Az ütem első szótagján van a hangsúly. Ha időmértékesen olvassuk a költeményt, akkor uralkodó verslába az ionicus a minore (U U — —), amely két rövid és két hosszú szótagból áll. A tankönyvekben azt olvashatjátok, hogy ezt a verslábat Csokonai honosította meg a magyar költészetben, de érdemes inkább úgy fogalmazni: jelentős költőink közül nála találkozunk ezzel a verslábbal először. (Az irodalomtörténészek szerint ugyanis nem Csokonai volt az első a magyar irodalomban, akinél megjelent az ionicus a minore, hanem barátja és mestere, Földi János, aki Enyim Juliska című versében már korábban is alkalmazta. ) I tt most érdemes megállnunk egy pillanatra, mert egy másik fontos probléma is felmerül. A középiskolai tankönyvek e verset a szimultán verselés mintapéldájaként említik, holott vannak olyan irodalmárok, akik azt állítják: a vers nem szimultán verselésű, hanem pusztán időmértékes. Hargittay Emil szerint a vers szimultaneitása egy tankönyvről tankönyvre vándorló félreértés, aminek az lehet az oka, hogy az első versszak még elfogadható szimultánnak, mivel a 4 soros strófában az ütemezés csak egyetlen sorban, a harmadikban deviáns (4/4 helyett 5/3-as ütemezésű), s ez még a megengedhető határon (kb.
kis ", " gyönyörű ", " hajnali ", " angyali "). Jelzők szerepe: láttatnak, gyönyörködtetnek, fokoznak. Kiemelendő továbbá a hangszimbolika eszköze, melynek fontos szerepe van a rokokó játékosság megteremtésében. A hangok akusztikai sajátosságai érzelmeket, hangulatokat fejeznek ki, ezt használja ki a költő a jelentés árnyalására. Az 1. versszakban a magas magánhangzók (e, ü, i) vannak túlsúlyban, a 2. versszakban a mély magánhangzók (a, á, o) jelenléte erőteljesebb. A 3. versszakban visszatér a magasabb, világosabb hangfekvés (e, é). A magas és a mély magánhangzók váltakoztatása gyakran egy soron belül is megfigyelhető, pl. " h a t a lm a s sz e r e l e m ", " sz e m ei d sz é p r a gy o g á s a "). Sőt, a rímalkotásban is érvényesül. A vers alapmetaforája a tűzzel azonosított szerelem. Fő motívumai: tulipán, amely a múlékony, de szenvedélyes szerelem, az érzéki örömök szimbóluma, emellett a nőiség jelképe is (a virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, így az anyaméhre is utalhat).
Ezt átlagolva kaptuk meg az itt látható pontszámokat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól kivehető trendek látszanak a középszintű matek érettségi feladatoknál. Az egyik ilyen trend, hogy minden évben stabilan tartja magát három témakör. A számtani és mértani sorozatok, a valószínűségszámítás feladatok és az egyszerű behelyettesítéses térgeometria feladatok, ahol általában valamilyen mértékegység átváltásra is szükség van. Ezek már önmagukban 30 pontot érnek, ami egy erős kettes. Egy másik fontos trend, hogy egyre gyakoribbak a függvényes feladatok, szinte mindig van lineáris függvény, és általában valamilyen másfajta függvény is. Matematika érettségi témakörök - sefmatek.lapunk.hu. Ezzel egyidőben jóformán teljesen eltűntek a trigonometrikus és logaritmikus egyenletek, amelyeknek hadat üzent a közoktatás és ki is kerülnek a középszintű tananyagból. Nem tűnnek el viszont a trigonometria segítségével megoldható geometriai feladatok. A szinusz és koszinusz benne marad az új matematika tantervekben és az érettségin is sokat ér, átlagosan 8, 9 pontot.
2. 8. EGYENLETEK, EGYENLETRENDSZEREK, EGYENLŐTLENSÉGEK. 2. Alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egyenletmegoldási módszerek: mérlegelv, grafikus módszer, új ismeretlen bevezetése stb. Kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási módszerei. A másodfokú egyenlet általános alakja, diszkrimináns fogalma, megoldóképlet, gyöktényezős alak. Négyzetgyökös egyenletek. 2. Abszolútértékes egyenletek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek. 2. Középértékek. 2. Két pozitív szám számtani és mértani közepe, kapcsolatuk. 3. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 3. FÜGGVÉNYEK 3. A függvény fogalma. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, szigorúan monoton növekedés, csökkenés fogalma. 3. Elsőfokú, másodfokú, abszolútérték-, négyzetgyökfüggvény, lineáris törtfüggvény, trigonometrikus, exponenciális és logaritmikus függvények ábrázolása és jellemzése. 3. Függvények ábrázolása függvénytranszformációkkal. 3. Studium generale matek érettségi témakörök szerint. SOROZATOK 3. Számsorozat fogalma. 3. Számtani és mértani sorozat fogalma. 4. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA 4.
Ez az a 100 témakör, melyek a leggyakrabban jönnek elő a középszintű matematika érettségin. Nagyon fontos, hogy mindegyik témával tisztában legyünk egy elfogadható szinten.
4. FELSZÍN, TÉRFOGAT 4. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. 4. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 5. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA 5. STATISZTIKA Kördiagram, oszlopdiagram készítése, értelmezése. Átlag, medián, módusz fogalma. 5. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Klasszikus valószínűség. Visszatevéses mintavétel
Letöltés: Matematika érettségi témakörök (word) 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1. 1. HALMAZOK 1. Halmazok megadásának módjai 1. 2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges, végtelen halmazok, komplementer halmaz. 1. 3. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. 1. 4. Ponthalmazok ábrázolása koordináta-rendszerben. 1. 5. Véges halmazok elemeinek száma. 1. MATEMATIKAI LOGIKA 1. A kijelentés fogalma. 1. Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. 1. "Minden", "van olyan" kvantorok. Matek érettségi témakörönként. 1. "Szükséges", "elégséges", és "szükséges és elégséges" feltételek. 1. KOMBINTORIKA 1. Permutáció, variáció, kombináció (ismétlés nélküli, ill. ismétléses) 1. GRÁFOK 1. Egyszerűbb szituációk megoldása gráfok segítségével. 2. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA 2. ALAPMŰVELETEK (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) műveleti azonosságai, számolás fejben, írásban és zsebszámológéppel. 2. OSZTHATÓSÁG 2. Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.
"Koncentrálj arra, mire vagy képes, és ne attól félj, amire nem. "
GEOMETRIAI FOGALMAK 4. Szög fogalma, szögfajták, nevezetes szögpárok. Térelemek távolsága, szöge. 4. Kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma. 4. GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. 4. Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, pont körüli forgatás fogalma, tulajdonságai. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Alakzatok tengelyes, középpontos szimmetriája és forgásszimmetriája. 4. Hasonlósági transzformációk 4. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. 4. Matek érettségi témakörök szerint. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. 4. ALAKZATOK 4. Síkbeli alakzatok 4. Háromszögek. 4. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. 4. Háromszög-egyenlőtlenség, belső, külső szögek összege, összefüggés a szögek és oldalak között. 4. Speciális háromszögek (egyenlő szárú, szabályos) fogalma és tulajdonságai. 4. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek fogalma, rájuk vonatkozó tételek (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, beírt kör).