Szakmai válság, életközépi vagy egyéb életválság Ilyenek a pályaválasztási vagy -módosítási, szakmai vagy egyéb életválságok, párkapcsolatok lezárása, gyerekek kirepülése, a szexuális késztetés csökkenése, az egészség megromlása stb. Pszichológus - Psziché Műhely - Budapest. Lehangoltság, szorongás Pánikolás, alvási nehézségek, kedvetlenség vagy hasonló problémák esetében fontos megtalálni és megváltoztatni azokat a mechanizmusokat, amelyek ezekhez a tünetekhez vezetnek. A közép távon használható fájdalomcsillapításra nem antidepresszánst, szorongásoldót vagy bármilyen más pszichiátriai gyógyszert, hanem első sorban testmozgást, relaxációt tanácsolok. Pornó Gyakorlatilag nincs olyan férfi, aki ne találkozott volna a pornográfiával, és ne befolyásolta volna negatívan a szexuális életét, mint ahogy sok nőnek is a pornó és az egyre pornográfabbá váló hirdetések és köztér határozza meg testképét és önértékelését. Függőség Alkohol-, drog-, vagy egyéb függőség leküzdésében olyan testet és lelket építő gyakorlatokra van szükség, amelyek kielégítik a függőség mögött álló szükségleteket, de ugyanakkor elkerülik a függőség negatív mellékhatásait, valamint segítenek az elvonási tünetek átvészelésében.
Ezért a megoldásorientált eszközök ellenére az eredmény egyénenként eltérő lehet, valamint nem garantált. Mivel foglalkozhat egy pszichológus Budapesten? A 2019. évi CXI. törvény részét képező, módosított büntetőjogi szabályozás (Btk. 187. § (1) bek. ) éretelmében pszichoterápiával, gyógyítással nem foglalkozunk, hanem tanácsadással.
Gyerekkori bántalmazás, elhanyagolás Ez állhat a társadalom által már elismert bántalmazási formákból (pl. szexuális vagy fizikai erőszak), vagy nehezebben tetten érhető formákból (pl. lelki vagy szóbeli erőszak). Az iskola, mint trauma forrása Az iskola lehetséges károsító, elidegenítő hatásai közé tartozik például az iskolai kiközösítés vagy a tanárok által elkövetett erőszak. Elidegenedett munka, munkahelyi zaklatás Ez a problémakör egyszerre igényel egyéni és kollektív megoldásokat. Párbajok Pszichológiai Központ | Hatékony módszerekkel segítünk, hogy nehézségein továbblendülhessen. Párterápia, Családterápia, Szexuálterápia és Egyéni Tanácsadás keretein belül.. A pszichológiában a 90-es évek felismerése, hogy alacsony intenzitású, hosszan elhúzódó traumatizáló folyamatok is okozhatnak nehezen megfogható vagy a társadalom által el nem ismert sérüléseket. Leszbikus, meleg, biszexuális érdeklődés Tizenkilenc éves koromban kezdtem részt venni az LMBT emberek társadalmi elfogadásán és egyenlőségén dolgozó civil szervezetek munkájában. Pszichológusi végzettségem megszerzése előtt hét évig dolgoztam kifejezetten ezen a területen önkéntes konzultánsként. Továbbra is szívügyem segíteni embereknek elfogadni saját szexuális érdeklődésüket, vagy ismerősük, rokonuk, barátjuk szexualitását.
Jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Klinikai Szakpszichológus Képzésének végzős hallgatója vagyok. 2007 és 2008 során a Vadaskert Kórház szervezésében a gyermekkori szorongás és depresszió kognitív-viselkedésterápiáját valamint a kognitív viselkedésterápiás csoport vezetését oktató képzésen vettem részt. Velez Csaba pszichológus 1016 Budapest, Naphegy tér Székesfehérvár mellett születtem, Ausztriában is jártam középiskolába. Egyetemi tanulmányaimat Kolozsváron kezdtem, pszichológus diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szereztem 2005-ben. Anyanyelvemen túl három idegennyelvet beszélek folyékonyan. Jó pszichológus budapest hotel. A 2006. évben szakmai gyakorlaton voltam Graz-ban az IPVT () viselkedésterápiás rendelőben, majd ugyanettől az évtől kezdve Kolozsváron pszichodráma alapképzésen vettem részt. Tanácsadó szakpszichológus -krízis szakirányon- tanulmányaimat 2011-ben fejeztem be az ELTE képzésén. Szexuálpszichológus képzésemet 2012-ben kezdtem Dr. Szilágyi Vilmosnál. 2012 januárjától a adok órákat.
Kuszing Gábor vagyok, pszichológus, 1973-ban születtem Budapesten. Az alábbi területeken szereztem tapasztalatot pszichológusi képzésem során, a szakirodalomból, személyesen, mások segítésén keresztül, és ezeken kínálok pszichológiai konzultációt Budapesten. Jelentkezhet hozzám akkor is, ha nem találja meg az alábbiakban saját problémáját, de szakmai szempontból meggyőzőnek találja bemutatkozásomat. Párkapcsolati erőszak Évekig dolgoztam több párkapcsolati erőszak áldozataival foglalkozó civil szervezettel, már pszichológusi végzettségem megszerzése előtt. Nyomon követem a témára vonatkozó szakirodalmat. Tagja vagyok a Stop-Férfierőszak Projektnek, amely a nők elleni erőszak ellen társadalmi szinten vagy saját életükben is tenni kívánó férfiakat szólítja meg. Elvégeztem több, a témára vonatkozó képzést. Jó pszichológus budapest university. Magam is tartok képzéseket a párkapcsolati erőszakról, és segítek erőszak áldozatainak kikerülni bántalmazó kapcsolatokból. Szexuális erőszak Számos nő, de nem kevés férfi számára is fontos, hogy elfogadják, a szexuális erőszakért az elkövető a felelős, hogy az elkövetőnek és nem nekik kell szégyellniük magukat, valamint hogy olyan életet tudjanak élni, amelyet nem az elszenvedett trauma határoz meg (ha nem is lehet meg nem történtté tenni az erőszakot).
A jelhasználat összefüggő jelenségegyüttese a szemiózis (jelezés). A szemiotika vagy jelelmélet A szemiózis jelenségeivel, a jelrendszerekkel külön tudományterület foglalkozik, az általános jeltudomány, a szemiotika (szemiológia). Részterületei a szintaktika (a jelrendszerek felépítésével, a jelek szerkezetével és kapcsolódásmódjaival foglalkozó kutatás), a (szemiotikai értelemben vett) szemantika (melynek tárgya a jelek és a jeltárgyak viszonyrendszere; nem azonos a nyelvi jelentéstannal) és a pragmatika (az értelmezésre, az interpretátornak a jelhez való viszonyulására irányuló vizsgálat). Tárgya tekintetében egy-egy sajátos területet képez a bioszemiotika (természetes jelrendszerek), az etnoszemiotika (primitív és fejlett társadalmak jelrendszerei), a nyelvszemiotika (a természetes nyelv mint jelrendszer), az ún. narratív szemiotika (a jog, a vallás, a tudomány és főleg a legkülönbözőbb művészetek területén érvényesülő jelrendszerek) stb. A jelek osztályozása A jeleket több szempontból lehet osztályozni.
A beszéd ennek a nyelvi eszközrendszernek az egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működtetése. Azaz tevékenység. Szia, mi volt ma az iskolában? Szia, semmi különös. Sok unalmas órám volt. Amikor beszélgetsz a szüleiddel, közös nyelvet használtok. A kommunikáció során a nyelvi elemeket és használati szabályaikat alkalmazod. Létrehozol szavakat, mondatokat, szövegeket. Ha sütöttél vagy főztél már, akkor könnyen megértheted ezt a kapcsolódást. Ahhoz, hogy el tudd készíteni az ételt, követned kell a receptet lépésről lépésre, nem cserélheted fel a sorrendet, nem változtathatsz az összetevőkön. Így rendeződnek a nyelvi rendszer elemei is szintekbe. Tehát a nyelvi szinteket sem keverheted össze, mivel minden szint csak az alatta lévő szint elemeiből építkezhet. Olyan építődarabokból áll, mint a hangok, a szóelemek, a szavak, a szószerkezetek és legvégül a mondatok szintje. A nyelv legkisebb elemei a fonémák. Nem rendelkeznek önálló jelentéssel, csak jelentés-megkülönböztető szereppel. Kapcsolódási szabályszerűségeiket foglalják össze a magánhangzó- és mássalhangzótörvények.
A NYELV FOGALMA A nyelv a legegyetemesebb, leggyakrabban használt jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. Rendszer jellege a változtatható jelek, és a viszonylag állandó szabályrendszer összekapcsolásából adódik. A nyelv alkalmazása, azaz a beszéd és az írás tulajdonképpen a megfelelő nyelvi jelek kiválasztását és a megfelelő szabályok segítségével való összekapcsolását jelenti. A NYELV RENDSZER JELLEGE A nyelv legkisebb elemei a fonémák (a beszédben hang, az írásban betű alakjában találkozhatunk velük). Egyes nyelvészek szerint a fonéma nem önálló nyelvi jel, csak jelelem, mivel nincs önálló jelentése. A legkisebb, önálló jelentéssel is rendelkező nyelvi jelek a morfémák, amelyeknek összekapcsolásával értelmes szavakat, szószerkezeteket, tagmondatokat, mondatokat, bekezdéseket és szöveget hozhatunk létre, ezek már általunk szerkesztett nyelvi jelek. A jelekkel foglalkozó tudományág a szemiotika.
Amikor beszélsz, akkor ezek beszédben megvalósuló formái a hangok, írásbeli képük a betűk. A fonémák, mint egy lánc összekapcsolódva szóelemeket, más néven morfémákat alkotnak. Ennek két típusa a tövek és a toldalékok. Csupán arról kell döntened, hogy a tövekhez milyen képzőket, jeleket vagy ragokat kapcsolsz. Figyelj a párbeszédben a megy ige alakjaira! Mikor mész moziba? Holnap menj, mert jó filmet játszanak! De mehetsz holnapután is, és akkor mehetünk együtt! Elmennék veled, de nincs időm! A példában az ige különböző toldalékos alakjait hallhattad. Ezután létrejönnek a szavak, vagyis a lexémák. Holnap menj, mert jó filmet játszanak! A szavakat csoportosíthatod aszerint, hogy mit jelentenek, hogyan toldalékolhatod őket, és milyen szerepük van egy mondatban. Az így kapott csoportok a szófajok. A szavak szószerkezeteket, azaz szintagmákat hoznak létre. Végül elérkezünk az utolsó nyelvi szinthez, a mondatokhoz. Szeretnék elmenni moziba, de edzésre kell mennem. Azután még házit kell írnom, és tanulnom is kell.
Amit felidéz, az a jel tárgya vagy jelölete (denotátuma, ha konkrét, egyedi jelenségről van szó, deszignátuma, ha a szóban forgó jelenségek egész osztályáról). A jelforrás (az a tágabb értelemben vett közeg, ahonnan a jel származik) lehet az élettelen és élő természet valamint a társadalom bármely megnyilvánulása; ha a jelként értelmezett jelenség kibocsátása már eleve ezt a célt szolgálja, jeladóról vagy (a postai küldemény analógiájára) feladóról is szokás beszélni. Aki/ami a jelet ilyenként felfogja: a jel értelmezője (interpretátora, szándékos és irányított jelkibocsátás esetén címzettje), válaszreakciója az értelmezés (interpretáció). A jel mindig valamilyen közegben terjed, amelyet szokás csatornának nevezni, a jel azonosítását e csatornában esetlegesen zavaró körülmény a zaj. Ha a jel értelmezése nem automatikus fiziológiai–pszichikai folyamat, hanem egy tanult rendszer segítségével történik, ez utóbbit kódnak nevezik. Az egyes jelek az esetek többségében hasonló jelekkel együtt léteznek, azokkal együtt jelrendszert alkotnak: a jelhasználó számára az értelmezéskor (a jeltárgyon túl) az egyes jelnek a rendszer többi elemétől való eltérése, az azokhoz mért sajátossága (értéke) is irányadó.