Mégis a szabadságharc bukása indíthatta arra, hogy megírja Az ember tragédiáját. No és persze a magánélete. A világosi fegyverletétel után Kossuth titkárát bújtatta Csesztvén, ezért börtönbüntetést kapott. A fogságból egy év múlva szabadult. Felesége megcsalta, amiért Madách elvált tőle, és ettől kezdve az anyjával és a gyermekeivel élt. A történelem sorskérdései mellett a férfi és a nő viszonyát is újragondolta. Fő művét, Az ember tragédiáját 1859-ben kezdte írni, és egy év múlva fejezte be. Madách célja: bemutatni az emberiség történelmét a kezdetektől a végig. A romantika kedvelt műfaját, a drámai költeményt választotta. Az emberiségkölteménynek is nevezett műfajban Ádám egy személyben, de különböző alakokban képviseli az emberiséget. A drámát, vagyis a párbeszédekből kibontakozó cselekményt a szerző alárendelte a gondolati lírának. Madách imre az ember tragédiája kidolgozott érettségi tétel. A kéziratot Arany Jánosnak küldte el bírálatra. Arany beleolvasott, majd rosszkedvűen letette. Gyönge Faust-utánzatnak tartotta. Később végigolvasta, és lelkes hangon méltatta a művet.
Szólt az édesapa legelső fiához, Amint ez paripát nyergel és kantároz: "Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat, Ne űlj rá; ne hagyd itt szegény vén apádat! " De felelt a fiú: "apám, el kell mennem, Háború zajában hírt-nevet szereznem! " S fölugrott a lóra, kengyelben két lába, Sebes vágtatva ment háború zajába. Hazajött a ló, de bezzeg üres nyerge, Ott áll a kapunál kapálva, nyerítve. Hova lett gazdája? ellenség leszúrta, Fejét lenyiszálta és karóra húzta. - Szólt az édesapa középső fiához, Ne űlj rá: ne hagyd itt szegény vén apádat! " Minden úton-módon kincseket szereznem! Petőfi rádió ez szólt. " Sebes vágtatva ment erdők vadonába. Hova lett gazdája? rabla, fosztogata, A nemes vármegye végre megsokalta. Egyszer borozgatott fényes jókedvébe', Elfogták, s bevitték tömlöc-sötétségbe. Nedves tömlöc-falról sok víz csorga rája, Kivitték száradni az akasztófára. - Szólt az édesapa legkisebb fiához: "Eredj fiam, te is, nyergelj és kantározz; Szerezz hírt és kincset, kövesd két bátyádat, Menj te is, menj, hagyd el szegény vén apádat! "
Utolsó fennmaradt, Szörnyű idő… kezdetű költeménye, amelyet 1849 júliusában több napon át írt, a végső pusztulás megrendítő látomását jeleníti meg. Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, a formai tökélynél fontosabbnak tartotta mondandójának, gondolatainak hiteles megfogalmazását. Műveiből számtalan feldolgozás készült, élete filmek, regények, színművek ihletőjévé vált.
0 Ismertetők A Google nem hitelesíti a véleményeket, de nem valós információk észlelése esetén ellenőrzi és eltávolítja őket Ismertető írása