Deim Pál az életmű mögött Deim Réka, a festő unokája tart vetítéssel egybekötött előadást Deim Pál festőművészről A szentendrei Új Művésztelep kiállításhoz kapcsolódóan. A szentendrei Új Művésztelep Ferenczy Múzeum, Szentendre 2019. 11. 15. – 2020. 02. 02. Kurátor: Rappai Zsuzsa 2019-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Szentendre művészeti életének fontos helyszíne, a Kálvária úti Új Művésztelep. Az 1969 őszén átadott művésztelepen fiatal festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – kaptak pályázati úton műtermes lakást. A "festészet városa" hírnevet megalapozó Régi Művésztelep alkotóinak művészi felfogásától eltérő, új törekvéseket képviselő képző- és iparművészek nagyban színesítették a szentendrei művészeti palettát. A jelentős évforduló adja e jubileumi tárlat aktualitását. A kiállítás az elmúlt öt évtized alkotásai tükrében mutatja be az Új Művésztelep eddigi összes tagját, a tizenkét műterem egykori és mai bérlőit: Deim Pált, Gy.
A képzőművész, Szentendre város díszpolgára 2016. május 9-én, hétfőn hunyt el súlyos betegség után. Deim Pál a Képzőművészeti Főiskolán sokszorosító grafikát tanult Papp Gyula és Ék Sándor tanítványaként, 1990-től a Főiskola címzetes egyetemi tanára, a Szentendrei Artéria Alkotóközösség tagja, az 1992-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesület alapító tagja volt, 2011-től a köztestület rendes tagja. Művészete elismeréseként 1974-ben az országos kisplasztikai biennále első díját, 1978-ban a nemzetközi kisplasztikai kiállítás díját, 1985-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1987-ben Pro urbe Szentendre díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott. Az alkotó 1993-ban vehette át a Kossuth-díjat, 2001-ben Kölcsey Ferenc Millenniumi díjat, 2002-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíját, 2003-ban Prima-díjat, 2007-ben a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját, 2014-ben pedig az MMA kezdeményezésére létrejött Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. Az új művésznemzedékek, a tehetséges fiatal alkotók pártfogójaként lépett fel: a szentendrei Vajda Lajos Stúdió művészei mindenkor számíthattak támogatására az 1989 előtti, a hatalommal vívott harcokban.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Nagyházi Galéria és Aukciósház aukció dátuma 2015. 05. 28. 17:00 aukció címe 207. aukció | 19. és 20. századi festmények, keleti tárgyak és jótékonysági árverés fiatal zenei tehetségek támogatására aukció kiállítás ideje május 15-től 23–ig hétköznap 10 – 18 óráig, 16-án, szombaton 10 – 22 óráig, 23-án, szombaton 10 – 18 óráig. aukció elérhetőségek +36-1-475-6000, +36-1-475-2090 | | aukció linkje 571. tétel Deim Pál (1932-): "Ívek alatt" akrill, vászon, 40*30 cm, j. b. l. : Deim Pál, ho. : a művész eredetiség igazolásával, kartonra ragasztva
(† 1990) 1918 – Győző László magyar színész († 1973) 1924 – Bulat Salvovics Okudzsava szovjet-orosz író, költő, dalénekes († 1997) 1926 – Hidasi József ornitológus professzor († 2021) 1932 – Geraldine McEwan (er.
Magyarország 3178 településéből 346 város, vagyis Budapest és a 23 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Hogy ez sok, vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy 1950-ben 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor mindenképpen sok. Index - Belföld - Nyolc év után ismét új városokat avatnak. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy minden kilencedik magyar település város, és minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, illetve a 346 városból csak 145-ben élnek tízezernél többen, pláne túlzottnak tűnik ez a szám. Az Orbán-kormány lehúzta a rolót A szakemberek már a kilencvenes évek végétől a városi cím devalválódásáról beszéltek. Ám a politikusokat cseppet sem zavarták a megjegyzések, egy-egy választási ciklusban akár két tucat nagyközségnek is kiosztottak városi sarzsit. Ezért aztán semmi meglepő nincs abban, hogy hét városunknak még kétezer állandó lakosa sincs: a Borsod megyei Gönc (1991), a Pest megyei Visegrád (1793), a Tolna megyei Gyönk (1721), a Zala megyei Pacsa (1622), a Somogy megyei Igal (1552), a Vas megyei Őriszentpéter (1168), valamint az ország legkisebb és legészakibb városa, Pálháza (1096).
Hozzátette: "Az országos szolgáltatási lefedettséggel rendelkező Volánbusz folyamatosan fejleszti járműparkját és a vasúttal összehangolt menetrendi kínálatát. A most bemutatott, közel 307, 5 millió forint összértékű környezetkímélő, kényelmes és korszerű járművek az elővárosi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelésével Vas megye közel 254 ezer fős lakosságát segítik a városok elérésében. Vas megyében 77, országosan több mint háromezer új fertőzött. Az új Credobus-oknak köszönhetően a helyközi, szóló buszállomány 12 százaléka megújult. " A társaság folyamatosan fejleszti a megye helyközi közlekedését, aminek köszönhetően 2018 óta a most érkező járművekkel együtt összesen már 35 darab új helyközi autóbusz kezdte meg szolgálatát a térségben. Az idei jelentős fejlesztés eredményeképp - összesen 21 autóbusz - a Vas megyei teljes járműállomány átlagéletkora 13-ról 10 évre csökken. Az idén lezárt beszerzések keretében csaknem 1700 jármű érkezik a társasághoz, jövőre pedig még gyorsabb fokozatra kapcsol a jármű-modernizáció: a tervek szerint egyetlen év alatt további 1000 új jármű fiatalíthatja majd a flottát.
A hatóság is előírja, hogy mennyit kell kötelezően kilőnie. Sajnos a jelenlegi vadászati törvény adta lehetőségek mellett szinte lehetetlen megállítani a vaddisznó növekedési dinamikáját. Más európai országokban sem sikerült. Több vadászatra lenne szükség, de ennek vannak korlátai – állítja Kenesei István. Országosan egyértelműen a nyugat-dunántúli részen Somogyban, Zalában és Vas megyében a legrosszabb a helyzet a vad kártétele szempontjából. Egyértelmű, hogy ezt a vadlétszámot nem lehet fenntartani.
Az Orbán-kormány 2010 után megelégelte a törpevárosok szaporodását, és lehúzta a rolót. Két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet. A módosítás révén mérhető demográfiai, intézményi és infrastrukturális paraméterekhez kötötték a városi rang megszerzését. 2015-ben feltételül szabták azt is, hogy a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak el kell érnie a tízezer főt, mégpedig úgy, hogy a megelőző öt évben a népesség folyamatosan nőtt. A csatornázottsági arányt legalább 60 százalékban, míg a belterületi szilárdburkolatú utak hányadát 90 százalékban szabták meg. Az új mérce szerint az átlagos városi fejlettségi szintet az a nagyközség éri el, amelynek többek között alapfokú és középfokú oktatási intézménye, rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos vagy önkormányzati tűzoltósága, egészségügyi alapellátása, tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka van. A szigorítás következtében a 2015-ben pályázó 23 község és nagyközség közül egyetlen egy sem ment át a rostán.