Ha almás sütikről van szó, akkor nálunk mindegyik tuti befutó. A hagyományos almás pitén túl gyakori kedvenc a sziciliai almatorta, vagy a reszelt almás süti, a tarte tatinról már nem is beszélve, ezek mind nagy családi kedvencek. Persze akár ti is elkészíthetitek, mert megtaláljátok a recepteket itt a blogon. A mai gyors házias piteféleség is a listára került. Lépésről lépésre: az elronthatatlan almás pite titka. Úgy jött az ötlet, hogy mostanában olvastam a francia galetteről (szintén pite féle), a guiche-hez hasonlóan ez is lehet sós és édes is. Még az is lehet, hogy ez minden palacsinta-, lepényféle őse, hiszen a régészeti leletek szerint már a neolitikumból vannak nyomok, valami hasonló, lisztből készített lepényekről, melyet vékonyra nyújtottak, és akár egy tűz által felforrósított kövön sütöttek meg. Később persze már tölteléket is tettek bele (ez lehetett hús, vagy zöldség is), majd a széleit felhajtották és így hihetetlenül ropogósra sült a tésztája. Később a parasztság körében terjedt el, hiszen a meglehetősen száraz pitefélét könnyen magukkal vihették, hogy munka közben a nap során megegyék.
A Galette des Rois sütemény feltételezhetően már a XII. században ismert volt, és elég hamar elterjedt az is, hogy a tészta töltelékébe egy ezüstöt rejtettek el. Aki ezt meglelte, az lett a nap királya vagy királynője. A tortát manapság papírkoronával díszítve árulják, hogy a családi vacsora után a szerencsés, aki rálel a süteménybe rejtett kincsre – ma már leggyakrabban valamilyen műanyag vagy porcelán csecsebecsére - felvehesse méltó fejdíszét. Francia almás pite | Anna konyhája. Galette-variációk A francia galettek között felbukkan a mi palacsintánkra emlékeztető, főleg hajdinaliszttel készülő tészta is. Ilyen tésztába tekerik a méltán népszerű Galette Saucisse-t is, amely nem más, mint egy vastagabb palacsintatésztába csomagolt forró kolbász. Ebbe a típusú tésztába gyakorta töltenek különféle krémeket, sokszor kerül bele felvágott. Ami eltérést jelent még az omlós tésztás galette-tel szemben, az az, hogy itt a kisült tésztát töltik, míg az omlós tésztás galette-nél a töltelék együtt sül a tésztával. A variánsoktól függetlenül galette alatt leggyakrabban mégis a felül nyitott, omlós pitéket értjük.
A tetejére kerülő almákat szárazra törlöm, és hámozás nélkül, nagyon vékony karikákra felszeletelem. Citromlével meglocsolom, hogy közben ne barnuljon be. Francia almás pite recept. Az almakarikákat tetőcserépszerűen kirakosgatom az almapép tetején. A nádcukorral vékonyan beszórom a tetejét, és 200 °C-on 15 percig, majd 175 °C-on, 15-20 percig sütöm. A kajszibarack lekvárt 1 ek vízzel kikeverem, felforrósítom, és vékonyan lekenem a kisült pitét. A formában hagyom kihűlni, majd átemelem egy süteményes tálra.
Ezután a vízzel tésztává gyúrom, és alufóliába csomagolva fél órára a hűtőbe teszem. A cseresznyét alaposan megmosom, kimagozom. A mandulakrémhez a mandulát ledarálom. A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojást, végezetül a lisztet és a darált mandulát. A tésztát 5 részre osztom, és vékonyan lisztezett felületen korongokká nyújtom. A korongok közepére kenem a krémet, majd erre ültetem rá cseresznyéket. Végezetül a szabadon maradt széleket ráhajtom a töltelékre. Egy elhabart tojással lekenem a tésztákat, kis cukorral megszórom, majd 180 fokon addig sütöm, amíg szépen meg nem színesedik. Más pitékről is írtunk >>> Quiche, egy másik francia pite >>> Lepényvariációk francia módra >>> Mindenféle pite receptek >>> Mindenféle lepény receptek >>>
Egy igazi történelmi tájról van szó, ami a világszerte híres Tokaji aszúnknak is otthont ad. De nem csak ez teszi különlegessé Tokajt: a szőlészek és borászok máshol nem tapasztalható, mély kapcsolatot ápolnak a szőlővel és semmi máshoz nem fogható gondossággal dolgoznak a boraikon. Mindez olyan atmoszférát kölcsönöz a tájnak, amit egyszerűen muszáj megtapasztalnunk. Bortúrára fel! Három magyar borvidék, amelyeknek méltán jár csodájára a világ. Biztosak vagyunk benne, hogy a fenti információkkal nemhogy megkönnyítettük, hanem még nehezebbé is tettük a választást azok számára, akik épp arra készülnek, hogy meghódítsák Magyarország valamelyik borvidékét. De mi lenne, ha nem kellene választanunk? Hiszen hazánk itt áll, és ezek a csodás helyszínek mind csak arra várnak, hogy felfedezzük őket! Azaz: ha nem tudunk dönteni, csak haladjunk szépen borvidékről borvidékre, amíg meg nem találjuk a kedvencünket!
A híres Gere, Takler, Vylyan, Günzer és a Bock borok is e régió terményei közé tartoznak. Tipp: Villányi Portugieser, Villányi Cabernet Franc Az elmúlt évtizedekben Sopron külön borrégióvá vált – eredetileg az Észak - Dunántúli régióhoz tartozott, de idő közben kiderült, hogy jóval több közös jellemzője van az osztrák Burgenland borrégióval, így önállósodhatott. Elsődlegesen termelt bora a Kékfrankos, ami rendszerint elég enyhe és friss nedű, közepes alkoholtartalommal és relatíve alacsony savtartalommal. A legismertebb borászatok közé tartozik a Fényes, a Jandl, a Luka, a Pfneiszl, a Ráspi, a Taschner, a Töltl és végül, de nem utolsó sorban, a Weninger. DUOL - Hazánk legnépszerűbb borvidékei: hová miért érdemes ellátogatni?. Tipp: Kékfrankos Az Aszú és a szomorodni borok, amelyeket a legjobb Furmintokból, Hárslevelűekből és Sárga Muskotályosokból készítenek, leírhatatlanul különlegesek – egész Európa ódákat zeng róluk. Előbbiek babérjaira ugyan még nem, de egyre növekvő ismertségre tesznek szert a száraz Tokaj-Hegyaljai borok is. A Tokaj - Hegyalja régió története több mint ezer évre nyúlik vissza, habár az édes borok termelése (amelyek a maiak előfutárainak tekinthetők) csupán a 16.
A hektáronkénti 7, 5 tonnás termésátlag a 2007. évinél 6 százalékkal magasabb, 570 ezer tonnás össztermést eredményezett. Ennek megfelelően a bortermelés is emelkedett, a jó szőlőtermés 3, 8 millió hektoliter bor előállítását tette lehetővé. [15] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Borkalauz 2009, ISSN 12197041 ↑ 2004. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról (A jogszabály 2012. 12. 16-án hatályos állapota) (magyar nyelven). Complex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. ) ↑ a b 127/2009. Borrégiók | https://bor.hu. ) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. ) ↑ 62/2006. 7. ) FVM rendelet a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról (A jogszabály 2012. [2015. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ a b c d e f g h i j k l Balaton borrégió (magyar nyelven). Magyar Borok Háza.
A régió maga leginkább a fehérborairól – Szürkebarát, Olaszrizling – ismert, de ezek mellett említésre méltó még a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Muscat Ottonel, a Rajnai Rizling, a Zöld Veltelini és a Tramini is. Eredendően az eltérő földrajzi adottságai miatt, a tó déli partja kevésbé kedvelt a bortermelés számára. A híresebb borászatok elsősorban Balatonbogláron és Balatonfüreden lelhetőek fel, de a környező falvak kisebb szőlészeteinek termékei is megérnek egy kóstolást. Tipp: Badacsonyi Kéknyelű, Csopaki Olaszrizling Fotó: Elitbor Az Egri Bikavér már-már igazi védjeggyé avanzsálódott, tovább éltetve ezzel is az Egri Borvidéket. Ugyanakkor kár lenne megfeledkeznünk a többi hagyományos helyi fajtáról, mint amilyen az Egri Leányka, az Egerszóláti Olaszrizling, vagy a Debrői Hárslevelű. Az elmúlt években feltörekvő Chardonnay és Pinot noir ugyancsak növeli népszerűségét a környéken. Többen azt állítják egyébként, hogy a helyi borok bírják a Burgundiak néhány jellegzetességét. A Cabernet sauvignon, a Kékfrankos, a Merlot és a Shiraz szintúgy évről évre nagyobb hírnévre tesz szert – ezek leginkább vörösborok.
Borrégió és borvidék – mi a különbség? Magyarország borkultúráját sokszínűség, eredetiség és egyediség jellemzi. Az ország területén található 6 borrégióban 22 különböző éghajlati, domborzati, talajtani és történelmi sajátosságú borvidék fedezhető fel. A borok esetében általában a borvidékeket szokás feltüntetni a palackon, mely a fogyasztók számára tökéletesen behatárolja bor készítésének helyét. A Tokaji borvidék történelmi hagyományaiból és különleges természeti adottságaiból adódóan önálló borrégió. A legnagyobb területű borrégió a Duna és a Tisza folyó között elterülő Duna borrégió. A "magyar tenger" körül található borvidékeket a Balaton borrégió foglalja magába. Az Északi-középhegységben fekvő borvidékek a Felső-Magyarország borrégiót alkotják. Soprontól Budapest felé utazva a Felső-Pannon borrégiót érintjük, a Dunántúl legdélebbi borvidékeit pedig a Pannon borrégió fogja össze.
– 17. században kezdődött el. A terület borászatban elfoglalt szerepét mi sem mutatja jobban, mint a Világörökségi cím. Tipp: Tokaji Aszú, Tokaji Szamorodni