A csoki bonbonok is első osztályúak! Kossuth19 Nagyon szép sütemény-választék, szépen kihelyezve, a megkóstolt sütik rendkívül finomak voltak, csakúgy, mint a kávé és a fagyi, a kiszolgálás is kedves. Ez a cukrászda nem csak a patinás múltjából él. s_ndorp302 Barátainknak mutattuk meg a cukrászdát ill. kínálatukat ami szerintünk elnyerte tetszésüket! A környezet gyönyörű! Péter Z Nagyon kultúrált, szép hely! A kiszolgálás tökéletes, kedves és udvarias. Az édességek sajnos kicsit geilek, tömények... Amúgy kifogástalan. Gergelyekek Fantasztikusan finomak a sütik. A pisztáciás ország tortáját és a krémesüket kóstoltuk, eddig talán a legjobb cukrászdás élményünk. 100 Éves Cukrászda - Cukrászda - Gyula ▷ Erkel Ferenc Tér 1, Gyula, Békés, 5700 - céginformáció | Firmania. Mindemellett nagyon hangulatos kint és bent egyaránt. Orszagprobalo Nagyon szép eredeti épület. Régi a berendezése, ami miatt a hangulata nagyszerű a helynek. A süteményektől nem voltunk elájulva. Szekics Nagyon finom és sokféle süteményeket lehet kapni. Nagyon finomak a fagyik is. Ha valaki el megy Gyulára az ne hagyja ki a 100 éves cukrázdát.
Az ő korából való a sarokterem pohárszéksora, pultja, a a falba süllyesztett vitrin és egy biedermeyer asztal, valamint a cukorkás üvegek, az edényzet és a cukrászműhely felszerelésének jelentős része. Salis 1841-ben feleségül vette Reinhardt jános német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette az üzletet. Az ő idejéből való a hónapos falióra, a thonet berendezés, és a sarokterem mai díszítőfestése. Továbbfejlesztette az edényzetet és a műhelyt, neve öregbítette a cukrászda hírnevét. 100 éves cukrászda gyula. Halála után 1900-ig az özvegy vezette a cukrászdát. 1900-tól 1907-ig a korábbi segédé, Balaskó Béláé volt a cukrászda, akinek volt segédje, Lázár János 1907-től 1924-ig vezette az üzletet, majd halála után özvegy Lázár Jánosné 1924-től 1949-ig volt cukrász. Jánosi Imre 1929-től 1949-ig segédként dolgozott, 1949-től 1984-ig volt a cukrászda és a berendezés tulajdonosa. 1984-1986 között a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ segítségével helyreállították és kibővítették a cukrászdát. A helyreállítást, valamint a fagylaltozó és a tálaló berendezéseit Bugár-Mészáros Károly gyűjtötte.
Az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászda Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Csodás, empír stílusú épületében a díszesen festett falak között, eredeti biedermeier bútorzat, s hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálat repíti vissza a látogatót az egykori nyüzsgő kávéházi világba. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. Cukrász termékeink - Kézműves cukrászda. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek. Nyitvatartásért kattintson ide.
Az akkoriban itt található cukrászműhely helyén ma egy cukrászmúzeum található, melynek korhű eszközei egyedi látványosságnak számít az egész országban. 2004. óta Balogh László üzemelteti a város egyik leggyakrabban látogatott cukrászdáját, aki nagy becsben tartja a múlt történetét. Ezen idő alatt a cukrászda épülete több felújításon is keresztül ment, hogy továbbra is a legszebb kincse legyen a Dél-Alföldnek. Kínálat A Százéves Cukrászda kínálatában megmutatkoznak a Kézműves Cukrászok által készített hagyományos és régimódi sütemények. Ilyen például a Rigó Jancsi, krémesek, valamint a gyümölcsös desszertek. 100 éves cukrászda gyulán. Nevéhez hívően, száz éves tortájuk is nagy kedvence a vendégeknek. Ez egy Sacher felvert, amit mandulával dúsítanak, tölteléke pedig barackpálinkával kevert marcipánkrém, és mindezt tejcsokoládéval vonják be. A Százéves Cukrászda remek hely, hogy ilyen és ehhez hasonló finomságokat kóstoljanak meg egy finom, ízletes kávé, forró csoki vagy kávé társaságában. Megközelítés Magyarország egyik legrégebbi cukrászdája Gyula belvárosában kapott helyet az Erkel Ferenc tér szomszédságában.
– Szent Benedek mennyezetfreskón (fotó: Vimola Ágnes) (részlet) Benedek Nursia tartományából származott, Rómába került, hogy a szabad tudományokat tanulja, de még gyermekkorában abbahagyta a tanulást, és föltette magában, hogy a pusztába vonul vissza. Dajkája, aki igen gyöngéden szerette, egészen addig a helyig elkísérte, amelynek neve Effide. Történt, hogy a dajka búzatisztításra kölcsönkért egy rostát. Gondatlanul helyezte az asztalra, leesett és kettétört. Mikor Benedek látta, hogy mennyire sír, fogta a rosta darabjait, s mire fölkelt imádságából, teljesen összeforrva találta. Ezután titokban elhagyta dajkáját, elment egy helyre, ahol három éven át az emberek elől elrejtőzve élt. Csak egy Romanus nevű szerzetes tudott róla, aki gondosan ellátta a szükséges dolgokkal. Mivel Romanus monostorától nem vezetett út a barlanghoz, a kenyeret egy hosszú-hosszú kötélre kötötte, és úgy szokta leengedni. A kötélre egy csengőt is erősített, hogy hangjára Isten embere megtudja, mikor küldi neki a kenyeret.
Söveges Dávid, Regula lelkisége c. fejezetford. Páhi Gábor; bőv. kiad. ; Bencés, Pannonhalma, 2002 Szent Benedek regulája; Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, Szent Benedek Iskolák, 2004 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Diós István: A szentek élete, Szent István társulat, ISBN 963-360-734-5 (elektronikus elérhetősége: első kötet; második kötet) Dr. Johannes Gottfried Bernhard Uehleke-Pater Kilian Saum: Kolostori gyógyászat. Magyar Könyvklub, Bp. 2004, ISBN 963-549-066-6 További információk [ szerkesztés] Szent Benedek Regulája a magyar bencések honlapján Szent Benedek élete és szelleme, Pannonhalma, 1937 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Keresztény szerzetesség Középkori latin irodalom Bencések Ciszterciek Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 100179656 LCCN: n79034826 ISNI: 0000 0004 4516 1860 GND: 118508911 LIBRIS: 176384 SUDOC: 027281264 NKCS: jn19990000660 BNF: cb118911827 ICCU: CFIV024830 BNE: XX1719912 KKT: 00620349 BIBSYS: 90358236
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el. Ezt az imát még nem imádkoztad el! Szent Benedek Regulája 35. fejezet: A konyhán szolgáló hetesek Napi Ima 1 imádkozás 1 A testvérek szolgáljanak egymásnak úgy, hogy senkit se mentsenek föl a konyhai szolgálat alól, hacsak betegsége miatt nem, vagy ha valami nagyon hasznos dologgal van elfoglalva. 2 Ezzel a szolgálattal az érdem is, a szeretet is gyarapodik. 3 De a gyöngék mellé gondoskodjanak segítőkről, hogy ne szomorkodva végezzék ezt a szolgálatot. 4 Általában a közösség nagyságához és a helyi viszonyokhoz képest mindenütt legyenek segítők. 5 Ha nagyobb a közösség, a házgondnokot mentsék föl a konyhától, és azokat is, mint mondottuk, akik hasznosabb dolgokkal vannak elfoglalva. 6 A többiek egymásnak szeretettel szolgáljanak. 7 Aki végzett a hetességgel, szombaton tisztogasson: 8 a ruhákat, melyekkel a testvérek kezüket és lábukat törlik meg, mossák ki. 9 Aki kezdi a hetességet és aki bevégzi, együtt mossák meg mindenkinek a lábát. 10 A szolgálatukhoz tartozó felszerelést tisztán és épségben, jegyzék szerint adják vissza a házgondnoknak.
9 A lehető legnagyobb gondja legyen a betegekre, gyermekekre, vendégekre és szegényekre, abban a biztos meggyőződésben, hogy mindezekről az ítélet napján számot ad majd. 10 A monostor minden fölszerelését és minden vagyonát úgy tekintse, mint az oltár szent edényét. 11 Semmit se tartson elhanyagolható csekélységnek. 12 Ne legyen se fösvény, se pazarló, se a monostor vagyonának tékozlója, hanem mindent mértékkel tegyen, és az apát rendelkezése szerint. Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el. Ezt az imát még nem imádkoztad el! Szent Benedek Regulája 28. fejezet: Azokról, akik többszörös megbüntetés ellenére sem akarnak megjavulni Napi Ima 1 imádkozás 1 Ha valamelyik testvért bármi vétség miatt már gyakran megbüntették, sőt ki is közösítették, s mégsem javul meg, szigorúbb büntetés érje, azaz a megvesszőzés fenyítékét mérjék rá. 2 Ha még így sem javul meg, vagy talán - amitől Isten mentsen - felfuvalkodott kevélységgel cselekedetét még védeni is akarná, akkor az apát tegyen úgy, mint bölcs orvos: 3 ha az enyhítő szereket, ha az intések kenőcsét és a Szentírás orvosságát már használta, ha végül a kiközösítés és vesszőzés tüzes vasát is, 4 és most mégis azt látja, hogy igyekezete nem használ, akkor nyúljon ahhoz, ami ezeknél nagyobb: imádkozzék érte maga is, imádkozzanak a testvérek is, 5 hogy az Úr, aki mindent megtehet, adja vissza a beteg testvérek egészségét.
Nursiai Szent Benedek apát - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István) Miután Aszkrik apátot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített, ahol mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a regula rendjében, s mivel, bővelkedik a fenntartásához kellő mulandó javakban, nincs másra szüksége, csak arra, hogy az övéi és mások lábát az evangélium szerint megmosogassa. Országszerte ismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget. Ezt a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában.
Ha az újonc kiállta a próbát, ünnepélyes fogadalmat tesz, ezzel teljes jogú szerzetessé válik és felöltheti a bencések egyszerű ruháját. A fogadalomban meg kell ígérnie, hogy a kolostort élete végéig nem hagyja el, hogy vállalkozik önmaga szüntelen tökéletesítésére és hogy vonakodás nélkül teljesíti a Regula előírásait. A kolostori élet természetszerűleg együtt járt a nőtlenséggel is, amelyről a Regula nem beszél kifejezetten, mert azt magától értetődőnek tartja. [6] A Regula megköveteli a tulajdonról való teljes lemondást, ugyanakkor felszólítja az apátot, hogy adjon meg szerzeteseinek minden szükségeset. Előírja, hogy a testvérek az éghajlatnak megfelelően öltözködjenek, közös hálóteremben, de külön ágyakban aludjanak, böjti időn kívül naponta kétszer, böjtben naponta egyszer étkezzenek, húst ne fogyasszanak, minden nap kapjanak egy hemina (kb. 3 dl) bort is, étkezés alatt ne beszéljenek, hanem a felolvasott jámbor szöveget hallgassák. A Regula előírta napirendet az "imádkozzál és dolgozzál" elv fogja keretbe.
A kisebb hibák büntetése az asztalközösségből való kirekesztés volt, azaz a kiközösített szerzetesnek egyedül kellett étkeznie. A súlyosabban vétőket a Regula nemcsak az asztalközösségből, hanem az imateremből, a közös zsolozsmázásból is kizárja. Az ilyen szerzetessel senki sem érintkezhet, ezért egyedül kell dolgoznia is. Ha ez a büntetés sem használna, akkor a testi fenyítés, a megvesszőzés következik, illetőleg - végső esetben - a szerzetesközösségből való végleges kizárás. Ha gyermekek vagy serdülők vétkeznének, szigorú böjttel és kemény veréssel kell megbüntetni őket, mert ők még nem tudják megérteni, hogy milyen büntetést jelent a kiközösítés. [6] Regulája nem követel a szerzetesektől hősies áldozatokat, túlfeszített aszketikus gyakorlatokat vagy különlegesen szigorú böjtöket. Egyszerűen csak keresztény életprogramot ad, Krisztus követésére szólítja fel a szerzetest. [6] Hivatkozások [ szerkesztés] ↑ Wright, James (1693). Monasticon Anglicanum, or, The history of the ancient abbies, and other monasteries, hospitals, cathedral and collegiate churches in England and Wales.