Új költészeti díjat alapított a tavaly elhunyt költő, Bertók László emlékére fia, és a Jelenkor Alapítvány. Az első Bertók László díjat Parti Nagy Lajos vette át a pécsi Kodály Központban, december 6. -án, Bertók László születésnapján. A díj alapítói fenn kívánják tartani a díj névadójának emlékezetét, másrészt elő kívánják segíteni a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak elismertségét. A díj szakmai hátteret az egyik legjelentősebb magyar irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor kiadója, a Jelenkor Alapítvány adja, az anyagi támogatást Bertók Attila, a költő fia biztosítja. Az alapítók elhatározták, hogy 2021-től kezdődően minden év december 6-án, Bertók László születésnapján díjaznak egy, a bertóki életműhöz méltó költői teljesítményt. Az alapítók a díjjal a korlátozásoktól és ideológiáktól mentes szabad művészetet szeretnék támogatni. A díj összege egymillió forint. A díjátadón több, Bertók László ihlette zenei ősbemutató is felcsendült, köztük Balogh Máté kantátája, a Hangyák indulója.
A Kossuth-díjas költő, író nem ért egyet a "szócsövesített" közmédiával, ezért nem engedélyezi, hogy műveit leadják a Magyar Rádióban. Parti Nagy telefonon megerősítette a hírt az Indexnek, elmondta, számára "evidens volt, hogy ebben, a hatalom által einstandolt, szócsövesített közmédiában nem hajlandó szerepelni". Amikor őt, illetve az őt képviselő Kék Művészügynökséget a héten megkereste a Magyar Rádió, hogy megállapodjanak Gézcsók című hangjátékának ismétléséről, a felkérést visszautasította, egyben, felhasználva az alkalmat, közölte, korábban felvett munkáinak, hangjátékainak, felolvasásainak ismétlését sem engedélyezi. A Kossuth-díjas költő, író, fordító számtalan hangjátékot készített korábban a Magyar Rádió számára, így többek közt ő alkalmazta rádióra a Svejket is, aminek ismétlése jövő héten került volna adásba. Parti Nagy utolsó rádiós munkája az Azúr-expressz volt, amelyben tíz részen keresztül beszélgetett Tolnai Ottó vajdasági íróval. Pécsi Júlia, a Kék Művészügynökség munkatársa az Indexnek elmondta, a szerzői jogi törvény értelmében főszabályként mondható ki, hogy az írónak a szellemi termékéhez fűzódő szerzői joga elidegeníthetetlen, minden egyes felhasználáshoz a szerző külön engedélye szükséges.
Ha "félténypróza", ahogy az író nevezi, akkor valahol félúton találkozik tárgyával. Ehhez a munkához is mozgósítani kell írói valőrjeit, de e mozgósítás gyakran visszafogást, tartózkodást, bujkáló felbukkanást jelent. Ezért azt mondom, hogy az ilyesfajta alkalmi munkának a legfőbb írói feltétele az ízlés. Az pedig erős őrszelleme Parti Nagynak. Megbeszélhető, hogy melyek költészetének, szépprózájának, publicisztikájának csúcspontjai, s hol volt lejtmenetben, de aki nem tudja, tapasztalja, hogy silányat, hitványat soha nem adottki a kezéből, az nem olvasó. Még csak az sem biztos, hogy egy irodalomtörténeti végelszámolásban ez a tény melyik oldalra kerül. Elvégre vannak óriások – a mi irodalomtörténetünkben Petőfi és Ady –, akikre nem jellemző a biztos, tévedhetetlen ízlés. Ízlés, hogy nem mozgósítja túl a fantáziáját. Nem dolgozza ki Piroska erotikus arcélét, csak jelzi, hogy nem volt hideg, hogy "a nagy sikoly" nem volt teljesen ismeretlen előtte. Erdős Renée, aki – mint mindent – ezt is pozőr módra fejezte ki, valamiféle elérhetetlen bálvány lehetett Kner Piroska számára, aki felé törekedni, akivel versengeni dehogy is merészelt volna.
Maszlov kollégái közölték, biztosak abban, hogy a fizikus ártatlan. "Az állam rákényszerít minket arra, hogy együttműködjük a külföldi kollégákkal. Most pedig hazaárulással vádolnak bennünket. Mindet elkövetünk, hogy bebizonyítsuk Maszlov ártatlanságát" – idézte a tudósokat a DW német hírügynökség. Kolker után egy másik orosz tudóst, Anatolij Maszlovot is őrizetbe vettek a hatóságok. Mindet elkövetünk, hogy bebizonyítsuk Maszlov ártatlanságát" – idézte a tudósokat a DW német hírügynökség.
Groteszk a látásmód, a szerkezet parabolikus. Már írtak Kafka átváltozásához hasonló műveket. Ovidius ókori író írt egy Metamorphoses (Átalakulás) című elbeszélést. A népköltészetben is kedvelt téma volt az átváltozás. Franz kafka az átváltozás teljes film Az teljes film magyarul Fülfájás kezelése meleg sóval Babylove Pelenkakiütés elleni krém ultra sensitive, ligetszépe olajjal és pantenollal, 100 ml | Marichuy a szerelem diadala 2 rész Arra kényszerít, hogy elfogadjuk azt a létállapotot, amitől tulajdonképpen undorodunk, és ebből a belső nézőpontból figyeljük és értelmezzük a történéseket. Samsa köznapi életében posztóval kereskedő utazóügynök, aki már 5 éve szolgál, beteget még soha nem jelentett. Kafka Az Átváltozás Röviden. Családjának anyagi támaszt, biztonságot nyújt. Azonban életét a szürkeség, egyhangúság, a kötelesség- és a felelősségérzet tölti ki. Egy igazi alkalmazkodó művész, alkalmazkodik a munkahelyi elvárásokhoz, pontosan teljesíti a rá bízott feladatokat. Samsa tudata az átváltozás ellenére megőrzi ésszerű működését, ítélőképességét.
Ugyanakkor megszabadul kötöttségeitől, s egyidejűleg jobban megérti családját. Megtapasztalja a fájdalmat, a szenvedést, a magányt, az önfeláldozó szeretetet mások iránt. Az igazlátásnak azonban ára van. A világ börtönszerűségét felváltja a lélek börtönszerűsége: nincs kommunikáció, nincs önkifejezés, nincs személyiség (családja a bogarat nem tartja Samsának). Végül már élet sincs. A parabola több értelmezési lehetőséget is kínál. Az átváltozás értelmezhető lázadásnak (szürke, alávetett élete ellen) és büntetésnek is (amiért emberhez nem méltó életet élt). Így halála lehet büntetés (amit a világ mért rá lázadása miatt) és önfeláldozás is. Szólhat a példázat az ember elidegenedéséről a világtól és önmagáról, szólhat a személyiség elbizonytalanodásáról, önazonossága elvesztéséről, az emberi kapcsolatok, a társadalom kiüresedéséről is. A XX. század folyamán felbomlott az egységes világkép és értékrend, így megnőtt az egyéni értelemképzés szerepe. A narrátor nem értékel, nem kommentál, ezért a jelentés megteremtésében aktív szerep hárul a befogadóra.
A tragédia groteszk színezetben jelenik meg előttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni. A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külső világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezető lépcső teteje, a kiút, a halál. Értelmezési lehetőségek: 1. Ráébredt élete alapvető hazugságára, arra, hogy az emberi létnek csak külső, megtévesztő jegyeit viselte, valójában ember alatti szinten élt, és már állatinak tekinti magát. Ettől a rádöbbenéstől válik igazán emberré, érzései egyre tisztábbá válnak (vágyik a zene szellemi táplálékára). A lelki magatartás ára azonban a szörnyalakká változás. 2. A életre, az üzletre képtelen ember az életképesek, egészségesek szemszögéből nézve szörnyszülött.