Ez nem volt összhangban az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárával, és sok gyakorlati nehézséget okozott. A 8 millió forint felett belépő áfa ugyanis jelentős többletadminisztrációt, valamint az árképzés nehézségeit vonta maga után. Az általános forgalmi adó azonban az európai uniós jogharmonizáció része, így bizonyos döntéseket és jogszabály módosításokat csak az unió engedélyével lehet bevezetni. Ilyen a kisadózók alanyi adómentességének értékhatára is, amelyet a közös piaci torzító hatások miatt csak az Európai Unió Bizottságának jóváhagyásával lehet változtatni. A közel egy évig tartó engedélyezési procedúra eredményeként 2018. október 2-án az EU felhatalmazta Magyarországot, hogy a kisvállalkozások adómentességének (=alanyi adómentesség) értékhatárát évi 35. 000 EUR-ról 48. 000 EUR-ra emelje fel. Ez a jelenlegi EUR (325 HUF/EUR) árfolyam mellett 15. 600. 000 Ft-ot jelent. Azaz megnyílt a lehetőség arra, hogy az alanyi adómentesség értékhatárát a tervezett 12. 000. 000 Ft-ra felemeljék.
A kata és az áfa közötti "kapcsolat" hiánya abból is megállapítható, hogy a Kata törvény az általános forgalmi adóval kapcsolatban semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. A Kata törvényv. hatálya alá történő bejelentkezés miatt nem kell általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot tenni. Ennek megfelelően, ha a katára már működő vállalkozás tér át, akkor emiatt áfa-beli státusa nem módosulhat, azaz, ha alanyi adómentes státusban van, akkor a Kata tv. hatálya alá történő bejelentkezés miatt e státusát nem veszti el; ha áfa körbe tartozik, akkor ez a státusa továbbra is fennmarad, mivel az Áfa tv. már működő adózó esetében nem teszi lehetővé az alanyi adómentesség évközi választását. Amennyiben új vállalkozás az adóalanykénti bejelentkezésével (pl. egyéni vállalkozás indításakor) egyidejűleg választotta a katát, akkor köteles áfa-nyilatkozatot tenni, de ezt nem a kata választása miatt köteles megtenni, hanem amiatt, mert erre mint új adóalany kötelezett. A katás vállalkozás nagyon gyakran követik el az a hibát, hogy a 40%-os adót nem viselő értékhatárt és az alanyi adómentesség felső értékhatárát azonos fogalomként kezelik.
2017. november elején lehetett először arról hallani, hogy tervbe vették az alanyi adómentesség határának megemelését a jelenlegi 8 millióról 12 millió forintra. Akkor megírtuk, hogy tévesen az terjedt el, hogy ezt már 2018-ban bevezetik, ami ugye nem történt meg. Viszont szerdán, Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozta, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei döntöttek arról, hogy támogatják az alanyi adómentesség határának megemelését Magyarországon. Mivel az alanyi adómentesség nem csak katásokra vonatkozik, a miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra emelkedik. A nyilatkozat alapján úgy tűnik, hogy elhárult minden akadály az új szabályozás bevezetése elől, így akár 2019-ben már életbe is léphet az új törvény. Mi a probléma a jelenlegi 8 milliós határral? A 8 milliós határ elérésénél a vállalkozónak be kell jelentkeznie áfakör alá, ami jelentős extra adminisztráción túl azt is jelenti, hogy onnantól csak áfásan számlázhat.
Hiszen gondoljunk bele, ha az eladó Áfa körös, neki hiába mondjuk, hogy mi alanyi mentességet élvezünk. Neki kötelessége az Áfát felszámítani. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az alanyi adómentesség belföldi ügyletekre vonatkozik, külföldi beszerzéseknél nem élhetünk vele. Milyen előnyei vannak az alanyi adómentességnek? Olcsóbban tud a vállalkozó értékesíteni, ez versenyelőnyt jelenthet a nagyobb cégekkel szemben Könnyű a könyvelés Áfát nem kell fizetni Nem kell elkészíteni az Áfa bevallást sem Mely vállalkozóknak éri meg az alanyi adómentesség választása? Ha elsősorban magánszemélyeknek értékesít ez egy jó lehetőség, hiszen így a termékeket alacsonyabb áron tudja értékesíteni, mint a versenytársak, ez igen erős versenyelőny lehet. Azok a vállalkozók is jól járnak az alanyi mentességgel, akiknek a költségei alacsonyak. Hiszen a költségek utáni Áfát ebben az esetben nem lehet visszaigényelni. Megsúgom, ezek a vállalkozók leginkább a szolgáltatást nyújtó vállalkozók. Azoknak a vállalkozóknak is megéri az alanyi adómentesség, akik elég magas árréssel működnek.
A lehetséges alternatívákkal, továbbá az áttérés technikai szabályaival, további bejegyzéseimben fogok foglalkozni részletesebben. *Kalkulációk Az alábbi táblázatokban a KATA szeptember 1-től hatályos, valamint szeptember 1 előtti állapotát hasonlítottuk össze a fő-/mellékállású és nyugdíjas egyéni vállalkozó átalányadózásával, TAO és KIVA szerint adózó cégek adóterhelésével, valamint az EKHÓ-val. Valamennyi kalkuláció során 15. 000. 000, - Ft éves bevételből és 1. 000, - Ft éves szintű vélelmezett általános vállalkozási költségből indultunk ki (pl. bérleti, adminisztratív díjak stb. ). A színes sorokban egyrészt a vállalkozó nettó jövedelmét mutattuk be, másrészt azt a végső soron a magánszemélynél maradó összeget, ami a vállalkozói költségek levonása után a magánszemély zsebében marad. Az egyes opciók tehát a színes sorokon hasonlíthatók össze egymással. Nyilvánvalóan az tekinthető a legjobb alternatívának, amelynél a legmagasabb összeg marad az adózónál a végén. KATA 2022. szeptember 1. előtt: Átalányadó: KIVA: TAO: EKHO: Szerző: dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary Mondd el véleményedet a cikkről Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!
Az adatok szerint a szomszédos országból érkezők gyakran anyanyelvi szinten beszélik a magyar nyelvet, többségük valószínűleg a határon túli magyar területekről származik. Összességében a harmadik országból érkezők 7, 7 százaléka tud anyanyelvi szinten magyarul, 15 százalékuk azonban egyáltalán nem beszéli a nyelvet. A kínai és a vietnami csoport tagjaira sokszor csak a kezdő, az oroszokra inkább a magasabb szintű magyarnyelv-tudás a jellemző, ami összefügghet azzal, hogy a felmérés szerint átlagosan az onnan jövők élnek a leghosszabb ideje hazánkban. Két és félszer annyi diplomás A 15–74 éves harmadik országbeliek között a felsőfokú végzettségűek aránya közel két és félszerese (48 százalék) a magyar népességének (20 százalék). Ennek egyik oka, hogy a honos népességben nagyobb arányban élnek idősebbek, akiknek iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a fiatalabbaké. Bevándorlók aránya magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája. A másik ok, hogy a migráció célja sok esetben éppen a felsőfokú végzettség megszerzése, és miután az érintettek hazánkban elvégzik az egyetemet, egy részük úgy dönt, hogy itt letelepszik.
Vissza a kereséshez. Bevándorló az a személy, aki letelepedési vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra. Bevándorló magyar állampolgár az a személy, aki magyar állampolgársággal rendelkezve érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra, függetlenül attól, hogy korábban élt-e itt (tehát visszavándorló) vagy sem. Amennyiben a bevándorló személy nem rendelkezik magyar állampolgársággal, az országba lépve tartózkodási vagy letelepedési engedélyért kell folyamodnia. Kiderült: felgyorsult a kivándorlás Magyarországról. Ha ezt megtette, a statisztikai adatokban bevándorló külföldi állampolgár ként jelenik meg. Az adott évben az országba érkező bevándorlók számának és a népesség évközepi számának ismeretében kiszámítható a nyers bevándorlási arányszám (vagy ráta), amely a bevándorlók arányát adja meg. A nyers bevándorlási rátát általában 1000 lakosra vetítve adják meg. A vizsgálati témától függően számítható az összes bevándorlóra, de számítható külön is, a csak hazai vagy csak külföldi állampolgárok vándorlását figyelembe véve is.
Itt is az EU-n kívüliek húzzák le az arányt: az unión belüli migránsok 75, 4 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkeznek (tekintve hogy a migráció célja sok esetben épp a külföldi munkavállalás), míg a harmadik országból érkezők foglalkoztatási rátája mindössze 63 százalékos. A 20-65 éves lakosság körében mért foglalkoztatottsági ráta az egyes tagállamokban 2017-ben. Bevándorlók Aránya Magyarországon, Bevándorlók Aranya Magyarországon. Magyarország is azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol alacsonyabb az itt született diplomás 30-34 évesek aránya: Románia és Bulgária mellett még Olaszországban és Máltán látni ennyire kevés diplomás embert a helyben született korosztályban. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: Itthon: OECD: A magyarok a bevándorlás nyertesei, mégis vesztesnek érzik magukat | Mooji magyarországon Bevándorlók Magyarországon - Terasz | Femina Arckezelesek - Fürdőhelyek magyarországon Nem érte hátrányos megkülönböztetés Diszkriminálták 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19, 7 8, 4 14, 0 6, 7 80, 3 91, 6 86, 0 93, 3 Muszlim Ázsiai Egyéb HTM 16 Volt-e problémája a munkavállalás során?
Ezzel szemben a kényszerű migráció azt jelenti, hogy az egyén nem szabad akarata, hanem külső körülmények miatt kényszerül rá, hogy elhagyja hazáját. A menedéket keresők üldöztetés, polgárháború, elnyomás és bántalmazás elől menekülnek. Az üldöztetés történhet faji vagy vallási alapon, nemzetiségi hovatartozás vagy más meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, illetve az egyén politikai és világnézete miatt. Leggyakrabban hirtelen kell elhagyniuk hazájukat, nem rendelkeznek információkkal az új országról, nem beszélik a nyelvét. Ott kell hagyniuk munkájukat, egzisztenciájukat, családi és baráti kapcsolataikat. Bevándorlók aránya magyarországon történt légi közlekedési. Jogi státuszuk alapján ide tartoznak a menedéket keresők, a menekültek, a befogadottak, az oltalmazott státuszúak és az ideiglenes védelem alatt állók. 2008-ban összesen 3 118-an kértek menedékjogot hazánkban. Kevesebb, mint felük (43%) érkezett Európán kívüli országokból. Az összes menedékkérőből mindössze 160-an kaptak menekültstátusz 2008 folyamán (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák).
Az első jelentősebb bevándorlási hullám az 1980-as évek végén zajlott, amikor főleg magyar nemzetiségű román állampolgárok kértek menedéket hazánkban. A délszláv háború idején több ezren érkeztek Jugoszlávia területéről. A Magyarországra érkező bevándorlók legnagyobb része a mai napig a szomszédos országokból érkezik, túlnyomó többségük magyar nemzetiségű. Bevándorlók aránya magyarországon is erre az. Európán kívülről legnagyobb számban kínaiak érkeztek a kilencvenes évek elejétől kezdődően. Mára, a tévhitekkel ellentétben összesen kb. 20 ezer kínai él Magyarországon. Kis számban, de több, mint ötven egyéb ázsiai és afrikai országból is érkeznek bevándorlók, legnagyobb számban Afganisztánból, Irakból, Iránból, Grúziából, Örményországból, Törökországból és Nigériából. Motivációk Az Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) meghatározása szerint azt tekinthetjük migránsnak, aki ideiglenesen vagy tartósan nem a születési helye szerinti országban tartózkodik, és ahol jelentős szociális kötelékekkel rendelkezik.
Ezek a legőrültebb melók MTI Jól jönne 1, 5 millió forint? Bevándorlók Aránya Magyarországon. A és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1, 5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.
Hozzájárul az adatokhoz az is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek esetében a migrációs szándék általában erősebb, mivel ők könnyebben kapnak munkát. A harmadik országbeli bevándorlók közül az oroszok körében a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, de a kínai, az ukrán és a vietnami állampolgárok körében is magasabb a diplomások aránya, mint a magyar népességben. A migránsok magasabb iskolai végzettsége az esetek többségében azt is jelenti, hogy közülük többen töltenek be magasabb képzettséget igénylő munkaköröket. A foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok több mint fele végez magasabb képzettséget igénylő munkát, míg a magyar állampolgárságúak alig több mint harmada. A migránsok körében jóval több az önfoglalkoztató, míg az alkalmazottak aránya alacsonyabb. A bevándorlók között ugyanakkor magasabb azoknak a diplomásoknak az aránya is, akik alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkát végeznek, vagyis inkább jellemző rájuk a túlképzettség, mint a magyarokra. A migráns férfiak esetében ráadásul jóval gyakoribb a túlképzettség, mint a nőknél, míg a honos népességnél alig különbözik a férfiak és a nők mutatója.