Így, ha például valaki egy nagyobb értékű lakás tulajdonjogát két kisebb, de eltérő forgalmi értékű lakásra cseréli, akkor csak az egyik, méghozzá a drágább lakás esetében van lehetőség a kedvezményes illetékalap megállapítására, míg az olcsóbb ingatlan esetén az általános szabályok szerint állapítják meg az illetékfizetési kötelezettség. A fentiekre tekintettel csereügylet során is figyelemmel kell lenni mind az ingatlanok számára, mind azok értékére, ennek megfelelően pedig a legkedvezőbb illetékalapot biztosító konstrukciót érdemes választani – tanácsolták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.
Tehát amennyiben a magánszemély a korábbi cserétől számított egy éven belül újabb csere útján lakástulajdont szerez, azt a kedvezőbb illetékalap elérése érdekében figyelembe lehet venni. Meglátása szerint az illetékkedvezménynek nem lehet feltétele, hogy a több cserét egyetlen jogügyletbe foglalják. Az első fokon eljárt bíróság elfogadta a fenti érvelést, azonban a Kúria az adóhatóság felülvizsgálati kérelmére tekintettel az ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Új lakás illetek . Az illetéktörvény lakások cseréjére vonatkozó rendelkezései szerint az illetékalapok összeszámítására nem több cserejogügylet, hanem több lakástulajdon cseréje esetén van lehetőség. Ennek megfelelően a jogszabály nem ad lehetőséget a külön ügyletekben megállapított illetékek egymásba való ismételt beszámítására, így jelen esetben a 3 és fél millió forintos különbségek egymással történő szembeállítására. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A Kúria tehát egyértelműen kimondta, hogy minden egyes lakásszerzéssel szemben mindig csak egy lakás értéke állítható szembe.
Számukra a kivárás a jó stratégia.
Röhrig Géza (fotó: Illyés Tibor) Hogy mit tehetünk azon túl, hogy ennivalót és takarót viszünk nekik? " Erre mindenkinek magának kell ráéreznie. Én kerülöm a frontális beszédhelyzeteket, valahogy feszélyez a köztünk lévő szakadék. A minap láttam, amint a betonra borít egy zsák sörös dobozt egy muki, hogy azokat sorban mind laposra tapossa. Segíthetek? Így fele annyi idő alatt végez majd. Ha nincs jobb dolga, vonta meg a vállát. Egy közös tevékenységnél semmi nem hozza össze jobban az embereket. Bródy János, Erdős Virág, Röhrig Géza és Závada Pál is fellép, hogy segítsen a hajléktalanoknak - Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Ezért, ha tehetem, én nem csak nekik veszik ételt, hanem magamnak is, hogy azt utána együtt együk meg. Ilyenkor nem szövegelek, falatozzunk csak csendesen. Ha ő kezdeményezi a beszélgetést, akkor persze boldogan veszek részt benne " – meséli Röhrig. Mi volt a célod a könyvvel azon túl, hogy pénzt kereshessenek vele a hajléktalan Fedél Nélkül terjesztők? – teszi fel a kérdést a riporter. " Fiala János mesélte egyszer, hogy a barátját a zöldön átsétálva elcsapta mellőle egy autó. Ő odaugrott, és megkérdezte a véresen fekvő cimborát, hogy mit tehetek érted?
Boltokban egyelőre nem kapható, csak a Fedél Nélkül hajléktalan terjesztői árulhatják, minden eladott példány után ezer forint marad náluk. Röhrig a saját bőrén is megtapasztalta a hajléktalanságot Amerikában, később pedig egy hajléktalanszállón dolgozott nyolc évig. Röhrig Géza New Yorkban élte át a hajléktalan létet, még ha az összesen csak egy hétig is tartott. " Húsz dollárral érkeztem Amerikába. Válófélben voltam, és egyáltalán nem láttam ki a fejemből. Azt tudtam, hogy senki nem vár majd tárt karokkal, de az ismeretlenre képtelenség fölkészülni. Próbáltam derűsen fölfogni a dolgot, ám New York, pláne éjszaka, nem túl barátságos hely. Ott cidriztem a decemberi fagyban, és annyi pénzem sem volt, hogy egy internetkávézóból hazaemailezhessek " – meséli az interjúban. Röhrig Géza a hajléktalanok helyett üvölt – Interjú - Színház.hu. Később javult a helyzet, bár nem sokkal: " Aztán megkaptam az első állásomat feketén, és tíz dollárért sikerült egy olyan ágyat bérelnem, amelyben nappal egy grúz taxisofőr aludt. Áthúztam az ágyneműt, ám az ájer így is hagyott maga után némi kívánni valót.
A végén Nádas Péter utószavát olvashatjuk, aki fantasztikusan forgalmazott: "Ez a Géza, ez a Röhrig Géza nevű ember, akiről én itt most beszélek, igen megkapó és nem kevésbé zavarba ejtő versek szerzője, de mégis nagy ívben, úgy kerül ki minden költészeti közhelyet, mintha magát költőit óhajtaná magában elkerülni. Olyan benyomást keltenek a versei, mintha szerzőjük minden verssorával az elbeszélés felé hajlana…. … Ötven versben, ötven alakban furcsa egy történetet mesél el mindannyiunkról. Mások történetével saját hajléktalanságát. Van, akit összevernek, van, akit lehugyoznak, van, akire pitbullt eresztenek | 24.hu. Verses portrékat ír összetéveszthetetlen, csodálatos emberekről. Ilyen műfaj nem létezik. A csillagos égbe veri bele a fejét a gondolkodásával. Belegörbed, belegörbül, hogy jaj, csak ne a saját hajléktalanságát írja, illetve a sajátját a hajléktalanság univerzumában, Azt sem lehet mindig eldönteni, hogy honnan nézi ezt az ötven hajléktalant, ő nézi-e. Hol közelről, szemtanúként nézi, ilyenkor jellemzi, ábrázolja őket, felderíti sorsukat, hol meg legbelülről, lelkük közepéből ad jelentéseket, gondolatfolyamai, belső filmjeik, belső monológjaik, asszociációs rendszerük felől.
Röhrig Gézát az Oscar-díjas Saul fiából ismerte meg az ország néhány éve, akkor még színészként. Ma már hollywoodi sztárokkal játszik együtt (idén talán Magyarországon is láthatjuk a To Dust című új filmet vele), de inkább vallja magát költőnek, mint filmsztárnak. Ősszel jelent meg "angyalvakond" című verseskötete, amiben 50 hajléktalan portréját olvashatjuk versek formájában. Röhrig Géza közelről ismeri a hajléktalanságot, 2000-ben New Yorkban ő maga is utcán élt néhány hétig, de évekig dolgozott szintén az USA-ban hajléktalanszállókon. Nekik, kitaszítottaknak akart segíteni, amikor kitalálta, hogy a Fedél Nélkül segítségével adja ki műveit, hogy a terjesztőknél, azaz a hajléktalanoknál maradjon a bevétel zöme. Én egy fiatal lánynál vásároltam meg az angyalvakondot a Nyugati aluljárójában, és már azt is jó érzés volt tudni, hogy jó helye lesz a pénzemnek. Viszont az, amit Röhrigtől kaptam versek formájában, nem várt érzésekkel ajándékozott meg. Háromórás vonatúton, kizárva minden külvilágról érkező ingert fogtam a kezembe a kötetet.
Anyja, aki maga is árva volt, elhagyta, négyéves koráig az apja nevelte, de egy orvosi műhiba miatt meghalt, és Röhrig állami gondozásba került. Nevelőotthonban élt tizenkét éves koráig, amikor örökbe fogadta egy zsidó család, ahol a holokauszttúlélő – egyébként nem vallásos – nagyapa hatására talált rá a zsidó identitásra és vallásra. Az új kötet címe, Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit, rögtön, egyértelműen orientálja az olvasót: identitáskérdésekről lesz szó. A címnek, amely elsőre kicsit akár szájbarágósnak is tűnhet, gazdag jelentéstartalma van: a gyökértelenség és a világban való idegenség érzése mellett sugallhatja az intimitás, kötődés saját erőből történő felépítését, a külső-belső otthonteremtést, végső soron a körülményektől független önazonosságot. És, ha akarom, játékos is, nekem rajzolt mesefiguraként jelenik meg a szemem előtt a házak fölött átlépő óriásember, nagy cipőjével, Röhrigére épp csak emlékeztető, huncut mosolyával. A négy részre tagolódó kötetnek főképp az első szakasza foglalkozik azokkal a témákkal, amelyeket a cím alapján vártam, és ezek egyértelműen a válogatás legerősebb versei.
És két rövid vers a félszáz műből: juci zoltán ugye? zoltán kaphatok egy percet? barta judit vagyok bocs hogy letegezlek tudom csal a látszat de talán te más vagy hűs tiszta a szemed hadd lépjek le veled légy a párom zoltán nézd azt a seggfejet egyedül itt egy lány éjszaka nem lehet a szemét nézd azt ott ni meg fog erőszakolni az előbb már fogdosott ne hagyd nem hagyhatod jól jársz velem zoltán nem kell lejmolnod rám csak siessünk merthogy csukják már a metrót gazsi 'anyu anyu' 'mi a baj ági' 'a homokozóban alszik egy bácsi' ráncai neccéből villan egy szempár 'hívjatok rendőrt' int nekik gáspár mire fölébred reggeli várja ő lett ági első barátja Kiemelt kép: Neményi Márton