Móricz Zsigmond 1879. június 29-én született Tiszacsécsén, Szatmár megyében. Édesapja Móricz Bálint volt, édesanyja Pallagi Erzsébet. Az 1938-ban folytatásokban megjelent Életem regénye című életrajzi regényében nyíltan mesélt gyerekkoráról, Tiszacsécséről, melyet csak gyerekkora "tündérszigeteként" emlegetett, ugyanakkor a szenvedések földjét képező Prügyről, ahova édesapja vállalkozásának bukása miatt kellett költözniük. Prügyről, miután a családnak a mindennapi élelmet is nehéz volt előteremteni, a hat éves Móriczot Istvándiba küldték, ahol egyik nagybátyja vette magához. Itt rendkívül idegennek, magányosnak, esetlennek érezte magát. Csak 8 évesen, 1887-ben költözött vissza a családhoz, amikor már Móricz Bálint anyagi problémái megoldódni látszódtak. Az Életem regénye – mondják – igazi kulcs a móriczi életmű megismeréséhez, hiszen Móricz Zsigmondot az érti igazán, aki ismeri élete első 10 évét. Erről a jellemformáló időszakról Móricz így vallott: "Tízéves koromig több történt velem, mint azóta életem végéig. "
Bár pályaválasztása kapcsán felmerült az irodalom kérdése is, a nagy elődre tekintettel más területet választott: gépészmérnök lett, doktorátust is szerzett. Hosszú időn át dolgozott a szakmájában, az 1970-es években még Nyugat-Németországban is kapott megbízásokat. Származásának kérdésével évtizedeken át tudatosan nem akart foglalkozni. Móricz és Littkey hivatalos apa-nevelt lánya kapcsolatának revíziójára csak a 2000-es évek elején került sor. Ekkoriban kerültek elő Kálmán Kata (1909–1978) fényképész titkos naplójegyzetei, egyéb levelek, és visszaemlékezések (ld. fentebb), amelyek arra utalnak, hogy az írónak a nála közel 40 évvel fiatalabb Littkeyvel való kapcsolata jóval több mindent jelentett a nevelőszülőségnél. 2007-ben Hamar Péter irodalomtörténész könyve (Móricz Zsigmond utolsó szerelme) dolgozta fel az újabb kutatásokat. [4] A 2010-es években már maga Móricz Imre is adott interjúkat, 2013-ban pedig Kirekesztetten címmel könyvben is feldolgozta emlékeit. 2010-ben Móricz Zsigmond kultuszának ápolásáért Móricz Zsigmond-emlékérmet kapott.
Első igazi írói sikerét 1908-ban a Hét krajcár című novella hozta meg a számára, s ennek hatására kerültek közeli barátságba Ady Endrével. Felhőtlen barátságuk alapját a magyar nemzet szeretete és az értéktelített jövő akarása képezte. 1918 végére bontakozott ki a polgári forradalom, s később a Tanácsköztársaság kihirdette a földreformot. Móricz Zsigmond ekkor kezdett – bár nem vált soha szocialistává – lelkesen írni a parasztok és munkások megváltozott életéről. Ebben az időszakban több különféle tisztségekkel bízták meg, emiatt azonban az ellenforradalom győzelmét követően letartóztatták, napokig fogva tartották. Írásait ugyancsak ezért, sokáig figyelmen kívül hagyták. Meghurcolták, megalázták, műveit nem publikálták, s kiábrándultságában megírta Légy jó mindhalálig című regényét, mely a legszemélyesebb, leglíraibb móriczi mű. A forradalom bukása után ő is belátta, hogy járhatatlan útra tévedt, s 1922-1923-ban megírta Erdély című trilógiáját. Elkezdte kutatni a színfalak mögött zajló úri életet, az eltagadott "mocsár-világot".
[5] 2021 elején hunyt el 85 éves korában. Művei [ szerkesztés] Littkei-Móricz Imre: Kirekesztetten (2013) [6] Díjai [ szerkesztés] Móricz Zsigmond-emlékérem (2010) [5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A te apád Móricz Zsigmond. További információk [ szerkesztés] Cséve Anna: Modell és társ. Móricz Zsigmond szerelmei, Holnap Kiadó, Budapest, 2005 Hamar Péter: Móricz Zsigmond utolsó szerelme; Kairosz, Bp., 2007 Kálmán Kata: A Csibe-ügy. Egy fotográfus naplója Móricz Zsigmond utolsó éveiről; sajtó alá rend., bev., jegyz. Varga Katalin; Palatinus, Bp., 2012 Apám, Móricz – A nagy író egyetlen élő gyermekével Békásmegyeren, az idősek otthonában beszélgetett Hardi Péter Fotográfusnapló Móricz utolsó éveiről Móricz és Csibe Nyáry Krisztián: Egy fiú halálára
Napjainkig ő az egyik legolvasottabb magyar író, művei új és új kiadásban jelennek meg, a fontosabbakat számos nyelvre lefordították.
A nagy szegénység ellenére a szülők a fiatal Móriczot Debrecenbe, ezt követően pedig Sárospatakra és Kisújszállásra küldték középiskolába. A sikeres érettségi letétele után több kísérletet is tett: kipróbálta magát teológusként, majd jogon tanult tovább, végül pedig bölcsészettant hallgatott, azonban egyik sem tűnt számára megfelelőnek. Már ekkor az irodalom vonzotta leginkább. Debrecenben hírlapíró lett, később pedig Mikszáth Kálmán "csábításának" engedve Pesten az Újság című lap gyermekrovatát szerkesztette. 1903 és 1905 között a Kisfaludy Társaság részére Szatmár megyében, szülőföldjén népdalokat gyűjtött. rói munkásságát tekintve nagyon fontos volt számára ez az időszak, hiszen a parasztvilág rengeteg élményt tartogatott, s művei nagy részének témáját, mondanivalóját ebből az időszakból merítette. 1905-ben megházasodott, felesége Holics Eugénia lett. Házassága elején a pénztelenséggel és két fia halálával kellett szembesülnie, ugyanakkor a várva várt siker még mindig elmaradt. Ezeknek a szenvedéseknek köszönhetően találta végre meg egyéni hangját.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. M Mikszáth Kálmán-regények (7 L) A(z) "Mikszáth Kálmán művei" kategóriába tartozó lapok A következő 6 lap található a kategóriában, összesen 6 lapból. A A bágyi csoda B Bede Anna tartozása J A jó palócok Tót atyafiak Sz Szegény Gélyi János lovai T Tavaszi rügyek A lap eredeti címe: " ria:Mikszáth_Kálmán_művei&oldid=22865831 " Kategória: Mikszáth Kálmán Irodalmi művek szerző szerint Személyekről elnevezett kategóriák
(szépirodalmi könyv) 5 000 Ft 6 290 - 2022-07-13 04:30:23 Jókai Mór - Akik kétszer halnak meg 1-2. - Jókai Mór válogatott művei 43-44. 1 500 Ft 2 495 - 2022-07-18 16:05:23 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (*23) 600 Ft 1 800 - 2022-07-19 11:39:03 Móricz, Zsigmond - Forr a bor/Rokonok - Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései 5. 690 Ft 1 489 - 2022-07-21 03:55:14 Mikszáth Kálmán: Az én jeles mondatom (*19) 800 Ft 2 000 - 2022-07-21 11:03:15 Illyés Gyula: Illyés Gyula művei I-III 800 Ft 1 800 - 2022-07-16 17:41:49
- Szász Károly Művei - Centenáriumi kiadás 5 000 Ft 6 290 - 2022-07-13 04:27:13 Karinthy Ferenc - Hosszú weekend (kisregények) - Karinthy Ferenc Művei 1 200 Ft 2 490 - 2022-07-13 07:02:08 Mikszáth Kálmán: Gavallérok + Tót atyafiak (*03) 500 Ft 1 700 - 2022-07-14 00:02:34 Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember / Jókai Mór válogatott művei 32. (*01) 1 000 Ft 2 200 - 2022-07-14 00:13:24 Krúdy Gyula - Palotai álmok - Krúdy Gyula Művei (szépirodalmi könyv) 1 500 Ft 2 790 - 2022-07-13 04:28:28 Jókai Mór - Jókai Mór Összes Művei - Szomorú napok (1848-56) 1 200 Ft 2 490 - 2022-07-13 04:29:06 Dumas (Alexander) - Dumas Válogatott Művei II. - A varázsló - Balsamó József, Gróf Cagliostró 3 500 Ft 4 790 - 2022-07-13 01:29:41 Alexandre Dumas - Dumas Válogatott Művei XV. - Salvator - Páris Mohikánjai III.
Mikszáth Kálmán Emlékház – Szklabonya Vissza Mikszáth Kálmán (1847–1910) minden idők egyik legolvasottabb magyar írója a szlovák–magyar nyelvhatáron, egy Szklabonya nevű kisfaluban született. Gyermekkora, ifjúsága itt eltöltött évei meghatározó élményt jelentettek számára, s nem véletlen, hogy minduntalan visszaköszönnek műveiből. Mikszáth korának leghívebb krónikásaként ábrázolta a világot, amelyben élt, ahonnan merített, ahová tartozott. Szklabonya, Nógrád vármegye tájai, falvai, egykori lakói elevenednek meg írásaiban, melyeket humorral vegyes kritikával, de mindig nagy szeretettel ábrázol. Saját életének emlékei, benyomásai hívták életre A tót atyafiakat (1880) csak úgy, mint A jó palócok at (1882), s az általa oly jól ismert karakterek elevenednek meg a további Mikszáth-művek lapjain is. Regényeinek nagy része ugyancsak ezen a vidéken játszódik, mert az író – noha a valóságban távol került tőlük – élete végéig hű maradt a tájhoz, a néphez, palóc gyökereihez. Sipos Szlivia Mikszáth Kálmán főbb művei: A tót atyafiak, 1880 A jó Palócok, 1881 A beszélő köntös, 1889 Beszterce ostroma, 1894 Szent Péter esernyője, 1895 Prakovszky, a süket kovács, 1896 Gavallérok, 1897 Különös házasság, 1900 Sipsirica, 1906Jókai Mór élete és kora, 1907 A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1908 Fekete város, 1911