Kezdőlap » Színház A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA 2022. január 23. vasárnap 17:00 Gerlóczy Márton: "A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. " – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul… Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével. Egy részben 1 óra 30 perc Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk. SZEREPLŐK: · Színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó · Színpadra alkalmazta: Göttinger Pál · Dramaturg: Lőkös Ildikó · Díszlet: Szalai József · Rendező munkatársa, látvány és bábtervező: Schneider Jankó · Plakát: Csáfordi László · Producer: Orlai Tibor · Rendező: Göttinger Pál Kedves Vendégeink, felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az előadásra a későn érkezőket nem tudjuk beengedni.
Synopsis Gerlóczy Márton 1981 augusztusában született Budapesten. 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelent meg első könyve, azIgazolt hiányzá azóta megjelent második könyveVáróterem, majdA csemegepultos naplója és A Szabadok Testvérisége nem csak közismert és elismert szerzővé, hanem – a még mindig fiatalembert – érett íróvá avatták. Gerlóczy eddig megjelent könyvei arról is tanúskodnak, hogy folyamatosan megújulni, nyelvet és stílust magabiztosan váltani képes író, aki nem csak kizárólag saját (civil) világából tud meríteni.
Gerlóczy, mellesleg, Áprily Lajos költő dédunokája, ami azonban regénye (s így a belőle készült darab) szempontjából fontos, hogy állítólag A csemegepultos naplója megírása előtt jó fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerősének csemegepultjában, szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne. Kiment tehát az életbe megtapasztalni, amit aztán megírt. Az élmények minden kétséget kizáróan besűrűsödtek, s ha az általam nem ismert regény is olyan ütős, mint a darab, ami belőle készült, bő év tapasztalatszerzés sem lett volna elpazarolt idő. "A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete. " – hallhatjuk a darab elején az írót játszó színésztől. Az "egyedülálló", gondolom, arra vonatkozhat, hogy a pultosnak se kutyája, se macskája, csak alkalmi és rövid nőkapcsolatai vannak, barátnak sincs nyoma a darabban, amelyet Lőkös Ildikó alkalmazott színpadra, Göttinger Pál rendezett, s Orlai produkcióban készült.
Január 29-én este 7 órától január 30-án este 23 óráig az Orlai Produkciós Iroda A csemegepultos naplója című előadásával és egy páratlan podcast beszélgetéssel vár a SzínházTV. Mi történik, ha egy fiatal pesti író úgy határoz, hogy csemegepultosként belecsap a főváros nyüzsgő hétköznapjaiba? Gerlóczy Márton regényéből készült előadás megadja a választ! A májasok és lókolbászok világából nézve talán még pontosabban láthatóvá válik a társadalom keresztmetszete, az olykor kedves, olykor megbotránkoztató hétköznapi történetek. Ötvös András kiváló alakítása kelti életre a piac dolgozóit, a vásárlókat és a belvárosi bérház lakóit is. "Ötvös pedig rendületlenül dialogizál, pontosan megrajzolt karaktereket állítva elénk. Maga a bódé leengedhető, asztalként használható pultjaival, a hátsó lengőajtó kerek hajóablakaival pedig megannyi külső helyszínül szolgál. A rendező és Lőkös Ildikó dramaturg által megvágott, színpadra alkalmazott szöveg profi szabatossággal, a filmes dramaturgiát követő tömör, snittszerű jelenetezéssel vezet végig a csemegepultosnak állt író kalandjain, finoman szőve egybe a városi, vásárcsarnokbeli és bérházi életet.
2600 Vác Dr. Csányi László körút 58. | Jegyinformáció és foglalás: +36-30/975-5448 Jegyvásárlás online: személyesen a színházban (H-CS: 9:00 – 15:00, P: 9:00-13:00) és előadások előtt egy órával és kezelési költség megfizetésével a Váci Tourinform Irodában (Vác, Március 15. tér 17., nyitva H-P: 9:00-17:00)
Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Persze ez az igazságszolgáltatás inkább mesei, jelképes, a népköltészetből eredő motívum. Nem reális. A zárlatban ez a furcsa, meghökkentő nyugalmat árasztó kép akár fenyegetőnek is értelmezhető, de önsajnálatnak is fel lehet fogni. A lírai én épp azért veszi semmibe a társadalom törvényeit, mert tudatában van annak, hogy ő tiszta. Innen a cím is: Tiszta szívvel. Ez egy erkölcsi vágyat jelez: azt, hogy igénye van a szépre és a jóra. El is érzékenyül az utolsó versszakban. Pont a tisztaság a hangsúlyos motívum: ő nem azt tartja értéknek, amit a kor társadalma (konvenciókat), hanem az általános emberi értékeket választja. Amit Horger Antalék tartottak értéknek, azt ő valóban elutasította. A vers egyszerre értelmezhető panaszként és vádként is. Felmerülhetnek az olvasóban azok a kérdések, hogy: Ki vagy mi az oka a beszélő nincstelenségének? Kinek panaszkodik a lírai én? Ez a vers nemcsak József Attila életérzését fejezi ki, hanem az egész háború utáni nemzedékét.
Jöjjön József Attila: Tiszta szívvel című vers Latinovits Zoltán előadásában. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Olvasd el a teljes verset ITT! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Munkatevékenysége rapszodikus, gyakran hangulatfüggő volt, mivel munkája erősen hagyatkozott érzelmi állapotára, alkotásai is érzelmekből álltak: kiírta magából a benne viaskodó és szorongó lelkét, illetve megkönnyítő és feloldozó gondolatait. Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. (1925. március) 1922 és 1925 között írta műveinek felét, verseit közölte a Nyugat is, az irodalomszerető és -értő közönség felfigyelt rá. Az igazságot akarta, harcolt az igazságért, de önmagával kapcsolatban, saját érzelmi életét illetően nem fogadta el. Nem tudott belenyugodni a dolgokba. Problémáit azonban nem tudta kezelni; feldolgozása egyáltalán nem valósult meg, ezáltal a költőben csak gyűlt a belső teher.
József Attilát világszerte a legjelesebb költők között tartják számon, életútja mozgalmas és rapszodikus: hirtelen fordulatok, kitárulkozások és bezárulások sorozata, melyet a szeretetigény és a kényszeres bizonyítási vágy hajtott. Elkötelezett művész volt, de műveinek kivételes minősége, személyes és általános emberi hitele tette halhatatlanná. Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső iskolájában nevelkedve, azután a Kassák-iskola hatásait is magához hasonlítva, korán megtalálta egyéni hangját. Az osztályharcról és a szerelemről, a boldogságról és a lélekszédítő fájdalom örvényeiről, a faluról és a nagyvárosról, a nagyvilágról és a hazáról egyformán erős személyi hitellel és kivételes művészi erővel szólt. József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja 75 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án halt meg. Budapesten, a Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Apja 1908-ban elhagyta a családot, édesanyja mosásból tartotta el a három gyermeket.
Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i