– Haragos Gábor, D&B Tea Nagykereskedés ügyvezetőjének előadása Helyszín: Csontváry-pihenő 20. 15 Kis párizsi szalontörténet – Krasznai Réka, az újrarendezett 19. századi gyűjtemény kurátorának előadása Helyszín: I. emelet, 19. századi gyűjtemény 19. 00 MŰVÉSZCSALÁD Kemény István, Szirmay Ágnes és Kemény Zsófi Moderátor: Tallér Edina 18. 00 ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ BESZÉLGETÉS A kiállítások stílus- és divattörténete A 19. Magyar nemzet salon du mariage. században az úgynevezett Szalon-kiállításokon annyi képet akasztottak fel a falakra, amennyi csak sűrűn egymás mellett a padlótól a plafonig rájuk fért. A 20. század első felében a kiállítási termeket bútor-enteriőrökkel, függönyökkel, pálmákkal zsúfolták tele. A háború után minden múzeum "white cube", fehér falú, üres, steril tér lett, hogy a művek befogadását semmi ne zavarja. Mikor milyen volt az éppen divatos kiállítás, és milyen ma egy korszerű? – ezen az estén erről kérdezzük vendégeinket. A beszélgetés résztvevői: Basics Beatrix művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Róka Enikő művészettörténész, a Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum igazgatója és Mélyi József művészettörténész, kurátor, a Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének oktatója.
5 cikk 1/1 oldal Tárgyak a jelenidejűségről 2018. április 21. szombat 11:26 Furcsa, hogy leginkább az időről való gondolkodásra késztet az idei Nemzeti Szalon tárlata, amely Kéz / Mű / Remek címmel ma 11 órakor nyílik a Műcsarnokban. Hogy rácsodálkozzunk a tárgyainkra 2017. május 8. Magyar nemzet salon beige. hétfő 06:50 A 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére és támogatásával indított kiállítássorozat évről évre más területre fókuszál. 1/1 oldal
2014. június 7., szombat, 16:00-17:30 Az organikus építészet jövője. Elméleti alapok és a szabad továbbfejlődés. Moderátor: Turi Attila építész; Előadók: Kuli László, Marosi Miklós, Nagy Ervin építészek; Sulyok Miklós művészettörténész
A korosztály nem volt meghatározó a fogyasztási szokások változásában, egyedül a cseheknél volt némi eltérés, ahol úgy tűnik az idősebb generáció áll stabilabb lábakon, míg a szlovákoknál ez a fiatalabb közönségre igaz. Kedvencek az online kereskedelemben: kutyakaja és kávé Az állateledelt vásárlóknál megfigyelhető trend, hogy költéseiket az online térbe terelték, kezdve a csehekkel, akik 35%-a, míg a lengyelek 32%-a, a magyarok és a szlovákok 25%-a számolt be erről. Ugyanez figyelhető meg a kávé vásárlásoknál is: kisebb, 12-16 százalékos arányban és itt a lengyelek vezetik a sort. Magyar nemzet szalon szeged. Az online kávévásárlás a környező országokba már kezd begyűrűzni, a magyar piacon ez a trend még nem igazán jellemző, de a terjedés egyértelműen érezhető. Ezekhez ragaszkodunk a legjobban: gyógyszerek, vitaminok és kávé Bizonyos termékkategóriákról a magas infláció ellenére sem mondunk le - ezek a gyógyszerek, a vitaminok, a megtakarítások, a higiéniai termékek, a kávé, az állateledel, az alapélelmiszerek és a benzin.
Határozott idejű munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése - Adózóna.hu. Összegezve elmondhatjuk, hogy van lehetőség a ghostingoló munkavállalóval szemben fellépnie a munkáltatónak, még ha nem is épp a szellemirtók bevetésével. Óvatosan kell azonban eljárni az eltűnés jellegének és körülményeinek megállapításakor, hiszen lehetséges, hogy a munkavállaló elfogadható indokkal maradt távol munkahelyétől, akár huzamosabb időre is – zárták szavaikat az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársai, dr. Solt István.
Határozott idejű munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Összegezve elmondhatjuk, hogy van lehetősége a munkáltatónak a ghostingoló munkavállalóval szemben fellépnie, még ha nem is épp a "szellemirtók bevetésével". Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen? - Adó Online. Óvatosan kell azonban eljárni az eltűnés jellegének és körülményeinek megállapításakor, hiszen lehetséges, hogy a munkavállaló elfogadható indokkal maradt távol munkahelyétől, akár huzamosabb időre is. Szerzők: dr. Solt István, act Bán & Karika Ügyvédi Társulás A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük. Fotó: Envato
Jelen cikkünkben az utóbbi esetet vesszük górcső alá. A munka törvénykönyve meghatározza a munkavállaló alapvető kötelezettségeit, amelyek közé tartozik a munkahelyen munkavégzési céllal való megjelenés kötelezettsége is. A munkavállaló ezen kötelezettségéből ered az eltűnés jogellenes mivolta is, ugyanis a törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni. A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nem csak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen? - CFAA. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget – ismertették az act Bán & Karika szakértői, dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István. Súlyos következményekkel járó mulasztás Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is.
A munkavállaló ezen kötelezettségéből ered az eltűnés jogellenes mivolta is, ugyanis a törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni. A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nem csak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget – ismertették az act Bán & Karika szakértői, dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is. A munkahelyen is kell maradni Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából.
A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A próbaidő célja, hogy ezen időszak alatt a munkavállaló és munkáltató jobban megismerjék egymást. Ezen időszak szolgál arra, hogy a munkavállaló meggyőződhessen arról, hogy valóban képes arra, hogy a kitűzött feladatokat teljesítse továbbá, hogy valóban olyanok-e a munkakörülmények és a tőle elvárt feladatok, amiben megállapodtak, a munkáltató pedig igazából kockázat vállalás nélkül tapasztalhatja meg, hogy választottja valóban alkalmas a rábízott munkára. XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer Próbaidő, ha korábbi munkavállalónk ugyanarra a posztra tér vissza Egy korábbi munkavállalónk ugyanazon posztra történő újbóli felvétele esetén azonban a próbaidő kikötése okafogyottá válik, hiszen a két fél korábban már dolgozott együtt, mindkét fél tisztában van azzal, hogy mire számíthat. A munkavállaló ismeri a feladatokat, a légkört, a munkáltató pedig tisztában kell, hogy legyen a munkavállaló alkalmasságával és képességeivel.
A munkavállaló ezen kötelezettségéből ered az eltűnés jogellenes mivolta is, ugyanis a törvény szerint a munkavállaló köteles a munkakezdési időpontra a munkahelyén vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen megjelenni. "A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nem csak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget" – ismertették az act Bán & Karika szakértői, Szauter Dóra Amina és Solt István. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is. Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából.
Tehát ghosting esetén a munkavállaló alapvetően ennek a két fontos kötelezettségének nem tesz eleget, és mint általában a jog világában minden, az ilyen mulasztás is súlyos következményekkel járhat. A ghostingot kétféleképp értelmezhetjük a munkáltató szemszögéből. Az egyik értelmezési lehetősége a munkavállaló eltűnésének, ha a ghostingot a munkaviszony jogellenes megszüntetéseként értelmezzük, ugyanis bizonyos idő elteltével a munkáltató joggal következtethet arra, hogy a munkavállaló már nem fog visszatérni a munkahelyére. Mielőtt azonban a munkáltató ezt a következtetést levonná, részletes vizsgálatot köteles lefolytatni az addig igazolatlan távollét egyedi körülményeinek feltérképezése érdekében. Ezen vizsgálat keretében a munkáltató köteles felkeresni a munkavállalót az ismert címén, és széleskörű együttműködés várt el a munkáltatótól annak érdekében, hogy a munkavállaló a távollétét igazolni tudja – tette hozzá a két szakértő. Ezen munkáltatói kötelezettség alól próbált meg kibújni egy munkáltató az általa csellengő procedúra fantázianévre keresztelt eljárás munkaszerződésbe foglalt bevezetésével, melynek értelmében a munkavállaló ráutaló magatartással történő munkaviszony megszüntetéseként értelmezte azt, ha a munkavállaló a távollétének kezdő napját követő 15 napon belül nem küldte meg a munkáltató részére a távollétének jogszerűségét igazoló iratokat.