– Éreztük, hogy nyerésre állunk, az utca hangulata azt sugallta, hogy az emberek változást akarnak, de hogy ilyen fölényes győzelmet fogunk aratni, azt még én sem hittem volna. A tizenkét egyéni választókerületből tízet megnyertünk; ez azt jelzi felénk, hogy az emberek nagy elvárásokkal vannak irántunk – nyilatkozta Csőzik László az Érd TV-nek adott interjújában. T. Mészáros András tudósítónknak elmondta: a választási eredmény nagy csalódást hozott számára. – Gratulálok a győzteseknek. Remélem, be fogják tartani az ígéreteiket. Végig kell gondolni, mit rontottunk el, hogy Érd lakosai többségében nem bíztak bennünk, és azt is, vajon ez a választás igazságos volt-e. Az eredményét, illetve a mai napon történteket meg kell vizsgálni – tette hozzá.
A törölt női kézilabda-bajnokság hatodik helyén álló Érd már bejelentette, legjobbjait elengedi, minden felnőtt játékosával szerződést bontott, és jövőre egy megfiatalított csapattal vágnak neki a következő szezonnak. Az októberben polgármesternek választott Csőzik László Facebook-posztjában leírta, hogyan működött a város előző, fideszes vezetése alatt a klub. Herdálás, dézsmálás, szivattyú, ezekkel a megállapításokkal kezdte. Csőzik László Fotó: Barbara Gabriella / Csőzik László / Facebook 2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft. -nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő. Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt.
dr. Csőzik László Polgármester Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kedves Érdiek! Bár látszólag nem a klímahelyzet megoldása a legfontosabb a városomban, mert amíg napi szintű kellemetlenséget okoznak a városi infrastruktúra több évtizedes elmaradásai, addig az itt lakók inkább ezekre a mindennapi dolgokra – teszem hozzá, joggal – szeretnének megoldást. Viszont a jelen soha nem tud és soha nem is tudott a jövő nélkül működni. A jövőnk pedig ma íródik. Az, hogy ma hogyan gondolkodunk a környezetünkről, mekkora hangsúlyt fektetünk a megóvására, milyen újításokat hozunk vagy éppen nem engedünk megvalósítani a városunkban, ezeknek mind hatásai lesznek pár év, pár évtized múlva. A jövőt soha nem magunknak, hanem mindig az utánunk következőknek álmodjuk meg. Jelenleg vészjóslók ezek az álmok. Nagyon sok tanulmány eléggé negatív képet fest a jövőre nézve. Én, töretlen optimistaként hiszem azt, hogy van értelme cselekednünk még most, és bármi, amit a klímavészhelyzet tompítása érdekében teszünk, csak a javunkra válik.
( A legfrissebb hírek itt) Egy megyei jogú város esetében aprópénznek tűnik évi néhány millió forint plusz kiadás. Nem így van? — Ez összességében egy járdázás ára lenne. Az utóbbi egy-két évben 300-400 millió forintot tudtunk fejlesztésre költeni. Ha az egyik oldalon nézem, épphogy beleférne, a másik oldalról viszont nem lenne jó üzenet a választópolgárok felé. Technikailag hogy tudja nem megemelni a fizetését, ha erre törvény kötelezi? — Nekem elő kellene terjeszteni a közgyűlés elé, hogy rendezzük az illetményemet, amit nem teszek meg. Elképzelhető, hogy a kormányhivatal ezt nem hagyja szó nélkül, és azt mondja, mulasztásos törvénysértést követtünk el. Ebben az esetben két lehetőségem van: vagy beleállok egy jogvitába és elmegyek a falig, vagy megszavazzuk az emelést, és a növekményt jótékonysági célra felajánlom. Utóbbi azért nem jó módszer, mert az adókat és járulékokat így is nekünk kellene állnunk. Csőzik lászló Érd polgármester Fizetésemelés
(II. 27. ) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Szűcs Gábor alpolgármester Javaslat az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII. 2. ) önkormányzati rendelet módosítására Javaslat az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III. 31. )
Két koordinátáival adott vektor, a (a1, a2) és b (b1, b2) skaláris szorzata: a*b =a1*b1 +a2*b2. Bizonyítás: a =a1*i +a2*j, b =b1*i +b2*j, a*b =(a1*i +a2*i)*(b1*i +b2*i). A disztributív tulajdonság alapján a szorzás tagonként végezhető: a*b =a1*b1*i^2 +a1*b2*i*j +a2*b1*j*i +a2*b2*j^2, i*j =j*i =0, mivel i és j merőlegesek egymásra. i^2 =|i|*|i|*cos(0) =1. Hasonlóan (j^2) is 1-gyel egyenlő. Így a*b =a1*b1*1 +a2*b2*1, amigől a*b =a1*b1 +a2*b2, ezt akartuk bizonyítani. Tehát két vektor skaláris szorzata megfelelő koordinátái szorzatának összege.
Ez a háromtényezős szorzat adja meg az F erő munkáját. Mekkora a 10 N (ejtsd: tíz nyúton) nagyságú erő munkája, ha az elmozdulás hossza 0, 2 m (ejtsd: nulla egész két tized méter), és az erővektor az elmozdulásvektorral ${40^ \circ}$-os (ejtsd: negyven fokos) szöget zár be? Az eredmény 1, 53 J (ejtsd: egy egész ötvenhárom század zsúl). Mekkora a 10 N (ejtsd: tíz nyúton) nagyságú erő munkája, mialatt a test elmozdulása 0, 2 m (ejtsd: nulla egész két tized méter), és a két vektor szöge ${110^ \circ}$ (ejtsd: száztíz fokos)? Az erő munkája ebben az esetben negatív, –0, 68 J. (ejtsd: mínusz nulla egész hatvannyolc század zsúl) Az erő munkája tehát pozitív és negatív is lehet. Lehet-e a 10 N (ejtsd: tíz nyúton) nagyságú erő munkája nulla, ha az elmozdulás 0, 2 m? (ejtsd: nulla egész két tized méter) Helyettesítsük be a képletbe a megadott értékeket! Láthatod, hogy ez az egyenlőség csak akkor teljesül, ha $\cos \alpha = 0$. (ejtsd: koszinusz alfa nullával egyenlő). Tehát $\alpha = {90^ \circ}$ (ejtsd: az alfa pontosan kilecven fokos), vagyis az erővektor merőleges az elmozdulásvektorra.
Derékszögű koordináta-rendszerben a c eredményvektor koordinátáit a következőképp kapjuk a és b koordinátáiból: Vagy rövidebben:, ahol a Levi-Civita-szimbólumot jelenti. Ha elképzelünk egy paralelogrammát, aminek szomszédos oldalait az a és b vektorok alkotják, akkor a × b nagysága (tehát az eredményvektor hossza) éppen megegyezik a két vektor által kifeszített paralelogramma területével. Két vektor vektoriális szorzata akkor és csak akkor nullvektor, ha párhuzamos állásúak, hiszen ekkor a bezárt 0° vagy 180°, amiknek szinusza 0. Akkor lesz leghosszabb az eredményvektor, ha derékszögben állnak egymáshoz képest az összeszorzandó vektorok (mert 90° szinusza 1). Tulajdonságok [ szerkesztés], tehát antikommutatív, tehát az összeadásra disztributív, tehát a hármas vektorszorzat nem asszociatív. De teljesíti a Jacobi-azonosságot:. Ez, az előbbi két tulajdonsággal együtt (linearitás és disztributivitás) azt eredményezi, hogy R 3 a vektorok közti összeadással és vektoriális szorzással Lie-algebrát képez.