Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1976, Március 15. tér, a Belvárosi plébániatemplom, vagy más néven a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia. Március 15 enter shikari. A Mai (2014. 03. 31. ) Duna korzón még két sávban autók korzóztak. A csibilámpák helyett már műanyag dobozkák mutatják a helyes utat. A Mátyás pince házának tetején egy Polski 125p reklámra bukkanhatunk. Balra a a Piarista rendház, napjainkban a Piarista Gimnázium épülete.
Elmondtam, hogy évekkel ezelőtt kicsíráztattam annak a nagy vasfának a magjait, és hogy él a kertemben három kis vasfa. Szeretném megajándékozni a Fővárost az egyik facsemetémmel, s így pótolni lehetne a Belvárosi Templom előtt elpusztult vasfát. Radnóczy úr azt kérdezte; hány évesek az én vasfáim. Mire én elmondtam, hogy naplót ugyan nem vezettem, de a következőre emlékszem: Szobrász lévén, 1984-ben, azzal a megtisztelő feladattal bíztak meg, hogy Magyar Gyulának, a nagy magyar növénynemesítőnek a portréját készítsem el. Március 15 enter contests. Ő a Kertészeti Főiskola egykori tanára volt, 1884-ben született, és a százéves évfordulóra kívántak a portréval megemlékezni. Amikor a szobor még agyagban volt a műtermemben, meglátogatott az egyetem akkori rektora, Somos András, és az idősebb professzorok, Probocskai Endre és Kozma Pál, akik még ismerték Magyar Gyulát, aki 1945-ben halt meg. A műhelyem nagyablakának párkányán ott sorakoztak tejfölös poharakban a kis vasfák. Probocskai kézbe vett egy kis poharat, fölemelte, magosba az ablak felé fordította, és azt mondta, hogy – vasfa.
"Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél emberemlékezet óta állott egy hatalmas, csodálatos fa. Rendkívül ritka, úgynevezett vasfa (Gymnocladus). Minden bizonnyal a híd felépítését követő tereprendezéskor ültették, mert a múlt század 50-es és 60-as éveiben már óriási, öreg fa volt. Én Paál István, nem tudva azt, hogy az a fa ki fog pusztulni, odajártam magot gyűjteni. Ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy a szép fényes magvakat kicsíráztassam, és hatalmas fákat neveljek belőlük. Végül tizennégy évi kísérletezés után, 1984-ben sikerült kicsíráztatnom három magot. Március 15 e tér pro. A kilencvenes években történt, hogy a nagy fa, az Erzsébet híd följárója mellett – kipusztult. Egy napon hajnalban, eszembe jutott, hogy az én vasfáim egyikével pótolni lehetne az elpusztult fát. Így a fa élete oly módon folytatódna, hogy a saját magjából nevelt utóda élne tovább ugyanott, ugyanazon a helyen. Ezt a gondolatot olyan szépnek találtam, hogy még aznap beállítottam a Fővárosi Önkormányzat Zöldfelület-Gazdálkodási Alosztályára, ahol Radnóczy Péter fogadott.
Művei [ szerkesztés] Boncz Géza–Kelemen István–Molnár Gyulaː Kiviszem a lovam. Szegedi rock úttörői; Algyői Takarékszövetkezet, Szeged-Algyő, 1995 Az őrület határa; W. Stoker–Lícium-art, Gyöngyös–Debrecen, 1999 Nádas György–Boncz Gézaː Fogjuk a hasunkat. Jókedvű szakácskönyv; W. Stoker–Lícium-art, Gyöngyös–Debrecen, 2000 Kitüntetései [ szerkesztés] Karinthy-gyűrű (1994) Bon-bon díj (1998, 1999, 2000) Emlékezete [ szerkesztés] Boncz Dániel: Ilyen a Boncz! Történetek Boncz Gézáról [3] (Dotkom Média Bt., Budapest, 2007) ISBN 9638743417 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Életrajza a Színészkönyvtárban További információk [ szerkesztés] Kabaré - Boncz Géza: Olimpia előtt, Orosz mese (Bomon honlapja) Humorlexikon. Szerk. Budai Polgár - Emlékek a Boncz-asztalról. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István.
Boncz Dániel ILYEN A BONCZ Milyen a Boncz? Vajon mit válaszolna erre Boncz Géza, aki lassan 7 éve a felhők felett szórakoztatja az ottani nagyérdeműt? Kedves, vidám és szomorú történeteket olvashatunk róla - pont olyanokat, amilyen Ő volt - 197 oldalon, fotókkal illusztrálva. Elolvashatjuk írásait, dalszövegeit, álhíreit és talán választ is kapunk a kérdésre. Azt mondják róla a barátai ebben a könyvben, hogy csak úgy szórta a poénjait, s adta mindenkinek, így aztán azok közkinccsé lettek, csak ő nem gazdagodott meg belőlük soha. Azon gondolkodom, hogyan is lehetett volna másképp. Olyan nincs, hogy az ember ül társaságban, szituáció kellős közepében, és ugye mindig szituáció van, eszébe jut valami, egy jó mondat, egy gesztus, és akkor azt nem mondja ki, nem mutatja, mondván, most nincs helyzet. Megyesi Gusztáv Az ő poénjain mindig gondolkodni kellett, szóval mindig volt még valami mögötte. Boncz Dániel: Ilyen a Boncz! (Történetek Boncz Gézáról) | könyv | bookline. Olyan volt a humorban, mint Máté Péter a zenében. Mindkettőjüknek voltak rejtett értékeik. Benkóczi Zoltán - Nádas Gyurival léptem fel kétszer a József Attila Színházban, és ott beakadt az agyunk, ilyen is van.
Boncz Dániel: Ilyen a Boncz! (Dotkom Média Bt., 2007) - Történetek Boncz Gézáról Róla szól Kiadó: Dotkom Média Bt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 197 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-874-341-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Azt mondják róla a barátai ebben a könyvben, hogy csak úgy szórta a poénjait, s adta mindenkinek, így aztán azok közkinccsé lettek, csak ő nem gazdagodott meg belőlük soha. Boncz Dániel: Ilyen a Boncz! (Dotkom Média Bt., 2007) - antikvarium.hu. Azon gondolkodom,... Tovább Azon gondolkodom, hogyan is lehetett volna másképp. Olyan nincs, hogy az ember ül társaságban, szituáció kellős közepében, és ugye mindig szituáció van, eszébe jut valami, egy jó mondat, egy gesztus, és akkor azt nem mondja ki, nem mutatja, mondván, most nincs helyzet. Majd legközelebb mondom, amikor fellépés van, majd később írom le, amikor lapzárta van, Az már ugyebár csinálmány; poénjaival ne gazdálkodjék az ember.
Milyen a Boncz? Vajon mit válaszolna erre Boncz Géza, aki lassan 7 éve a felhők felett szórakoztatja az ottani nagyérdeműt? Kedves, vidám és szomorú történeteket olvashatunk róla – pont olyanokat, amilyen Ő volt – 197 oldalon, fotókkal illusztrálva. Elolvashatjuk írásait, dalszövegeit, álhíreit és talán választ is kapunk a kérdésre. "Azt mondják róla a barátai ebben a könyvben, hogy csak úgy szórta a poénjait, s adta mindenkinek, így aztán azok közkinccsé lettek, csak ő nem gazdagodott meg belőlük soha. Azon gondolkodom, hogyan is lehetett volna másképp. Olyan nincs, hogy az ember ül társaságban, szituáció kellős közepében, és ugye mindig szituáció van, eszébe jut valami, egy jó mondat, egy gesztus, és akkor azt nem mondja ki, nem mutatja, mondván, most nincs helyzet. " Megyesi Gusztáv "Az ő poénjain mindig gondolkodni kellett, szóval mindig volt még valami mögö volt a humorban, mint Máté Péter a zenében. Mindkettőjüknek voltak rejtett értékeik. " ( tovább)
Emlékszik még arra a kígyózós mozdulatra, amiből aztán konkrétan szállóige lett? Azt csak a nagy Valakik tudják megcsinálni. A Senkik soha. És Géza igazi Valaki volt. " "Olyan volt, mint egy bivaly. A bivalyok iszonyatosan erősek, nagyon tudnak húzni, de ha meglátnak egy pocsolyát, akkor beleülnek – mondja Sinkó. – Géza is ilyen bivaly volt, imádta a kabarét, a csapatot, de ha eszébe jutott egy poén, azt a legnagyobb gondolkodós csendbe is képes volt belemondani. Nem érdekelte, hogy ki él meg utána belőle. " Nagyon sokan éltek belőle. Az első kabaréfellépése után mindenki vele akart dolgozni. Hallatlanul nyugodt és nagylelkű ember volt, a legnagyobb "primadonnák" is szívesen fogadták a poénjait. Évekig dolgozott például Hofi Géza gegcsapatában is. Boncz nemcsak a humorban volt jószívű, ő annak született. "Jellemző volt ránk akkoriban, hogy egy vasunk sincs, de közben úgy éltünk, mint a dzsentrik – emlékszik vissza Nádas. – Számomra teljesen evidens volt, hogy ha nekem volt egy fellépésem, csak úgy vállaltam, hogy Géza is jön.