Az angolul... Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány lettek "Az Év Digitális Faluja"-díj nyertesei "Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány lettek "Az Év Digitális Faluja"-díj nyertesei Alsómocsolád, Nagypáli, Füzérradvány és Rábapordány nyerték "Az Év Digitális Faluja"-díjat a Digitális Jólét Program (DJP) által idén először meghirdetett pályázatán. Turisztikai szolgáltatásokat támogató planetárium, Boeing szimulátor és QR kódos sétaútvonal; energiapark, amely nemcsak a település energia ellátásában vesz részt, hanem zöld turisztikai attrakcióként is üzemel; napenergiából nyert villanyárammal fűthető templom; Magyarországon egyedülálló, és Európában is ritkaságnak számító sertéstelep, ahol minden, az állatokra veszélyes külső tényezőt kizártak – néhány fejlesztés, a nyertes... Részletek
_______________ Adat és Mesterséges Intelligencia A GINOP-3. 2. 8-20-2020-00001 azonosító számú, az "MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére" elnevezésű európai uniós projekt 2021. január 1-jén indult. A projekt a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. konzorciumában, az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, költségvetése 1 milliárd forint. A kiemelt projekt elsődleges célja a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) hatékonyságának és jövedelemtermelő képességének mesterséges intelligencia alapú üzleti információs és kommunikációs eszközök bevonásával történő javítása, és az adatgazdaságban történő részvételük erősítése. A projekt üzletfejlesztési és technológiai tanácsadást, képzéseket, (ön)értékelési eszközöket és fejlesztési kapacitást biztosít digitálisan felkészült, a mesterséges intelligencia és az adatgazdaság iránt érdeklődő KKV-knak.
A Digitális Jólét Hitelprogram keretében akár több száz hazai vállalkozás digitális termék- és szolgáltatás-fejlesztési projektje juthat visszatérítendő pénzügyi támogatáshoz, segítve az érintett vállalkozások eredményes bekapcsolódását a digitális ökoszisztémába. A hitelprogramról bővebb információ a, illetve az oldalon érhető el. További kérdéseire választ kaphat, ha átnézi a Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteményét. A fejlesztés a Modern Vállalkozások Programja (GINOP-3. 2. 1-15-00001) keretében valósul meg.
Az új trendek és a jövő technológiának használatára való felkészítés lehetővé teszi, hogy a hazai vállalkozások a globális kihívásoknak is megfeleljenek. Dr. Parragh László álláspontja szerint a mai digitális világban intenzív befektetésre van szükség a humán tőkébe, ami a jövőben is biztos alapját képezheti a kreatív ötletek megvalósításának. A digitalizáció kulcsfontosságú szerepet képvisel a hazai vállalkozások dinamikus fejlődésében. Ezen célt hivatott támogatni a Modern Vállalkozások Programja, mely szolgáltatásaival a kkv-kat kívánja ösztönözni a digitális fejlesztés irányába. Az ehhez szükséges források tekintetében pedig szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások a lehető leghatékonyabban profitálhassanak a 2021-ben megnyíló pályázati forrásokból" -tette hozzá Dr. Parragh László. Az együttműködés programjai között szerepel többek között az adatgazdaság beindítása, a vállalati adattárca kialakítása, a kis- és középvállalkozások adatelemző és digitális innovációs képességének növelése, a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználása, a digitális fogyasztóvédelem, az INPUT Program terjesztése, valamint a digitális készségek és lehetőségek általános fejlesztése.
Borókai szerint kormányoldalról nagyon nehéz médiát csinálni, hiszen az újság alapvetően ellenzéki műfaj, és alapvetően kritikus médiumra lehet olvasót és vevőt találni. Borókai elmondta, a Heti Válasz példányszáma a híres 2015 februári G-nap óta húsz százalékkal esett, azonban a hirdetési bevételeik nyolcvankét százalékkal csökkentek. A főszerkesztő azt is elsimerte, hogy van igazság abban, hogy kedvezményezett helyzetben levő újság voltak a G-nap előtt, de annyira azért nem, ami ekkora esést indokolt volna. Köztudott, hogy a politikának erős eszköztára van befolyásolni az üzleti teret, azon belül is a médiát, mondta. Borókai Gábor | hvg.hu. Borókai azt is elmondta: épp egy hónapja beszélt arról Balog Zoltán, hogy jó lenne egy olyan sajtó, amelyben se nem gyűlölik, se nem imádják a kormányt, mire ő azt gondolta, hogy a Heti Válasz lehetne ez a médium. Borókai azt is megerősítette, hogy a választások másnapján felhatalmazást kapott a tulajdonostól, hogy vevőt keressen a lapnak. Akkor az újságot 490 millió forintért hirdették, amely ár ma már elmondása szerint aligha érvényes.
Délután derült ki ugyanis, hogy Door Tamás eddigi értékesítési és marketing igazgatónak a megbízott vezérigazgatói pozícióval bővült a feladatköre: ő váltja Katona Viktort, aki egészségügyi okokra hivatkozva alig három nappal a kinevezése után lemondott. A beszélgetés az Independent Media Education Center (IMEC) PR-kommunikációs képzésének keretében hangzott el, melynek eredeti témája a printlapok piaca volt, de a szervezők úgy érezték, nem lehet szó nélkül hagyni a Népszabadsággal történteket. Ezért ez eredetileg is meghívott vendégek előadások helyett egy kerekasztal-beszélgetésben vettek részt. Borókai Gábor | imec. A résztvevők: Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője Lambert Gábor, a Figyelő főszerkesztője Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője Balról jobbra: Borókai Gábor, Murányi András és Lambert Gábor (Fotó: IMEC) Lesz még valaha Népszabadság? Murányi András elmondta, bár szombat óta úgy érzi magát, mint akin átment egy hatalmas úthenger, igyekszik higgadt maradni, és eredményesen folytatni a Népszabadság jövőjével kapcsolatos tárgyalásokat a Mediaworks vezetésével.
Ahogy Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője fogalmazott: irracionális egy lapot nem üzemeltetni, ráadásul a bezárás ennek a módjának egyetlen olyan eleme sincs, ami üzletileg alátámasztható. Üzletileg nem alátámasztható ez a történet Ezen a ponton adta magát a kérdés, ami a legtöbbeket foglalkoztat most Magyarországon: valójában politikai vagy gazdasági okból függesztették fel a lapot? A felfüggesztés módjának etikai oldalát már sokan kritizálták, és valóban vitathatatlan, hogy ennél embertelenebb módon nem igazán lehetett beszüntetni egy lap működését. Ezt a kerekasztal minden tagja így gondolja, de felmerül a kérdés, hogy ha ez üzleti döntés volt, akkor miért úgy intézték, hogy a lépés rövid távon megsokszorozza a kiadó veszteségét. Lambert Gábor hívta fel a figyelmet arra, hogy innentől még egy ideig biztosítani kell az újságírók fizetését, kárpótolni kell az előfizetőket, nem beszélve a hirdetőkről, akikkel le voltak szerződve. Az ő számításai szerint ezzel a megoldással 100 milliós veszteséget okozott a kiadó saját magának.
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2013. július 26-án Beliczay László / MTI Borókai Gábor rögtön a 2018-as választások utáni vezércikkében jelezte, hogy baj van. Miután a Magyar Nemzet vezetése bejelentette, hogy a tulajdonos nem finanszírozza tovább a médiumokat, a Hír TV-nél pedig leépítéseket foganatosítottak, a hetilap főszerkesztője vezércikkben keresett "társat" (befektetőt) a laphoz. Úgy tudjuk, hogy az egyébként aktív fideszes kapcsolatokkal rendelkező korábbi tulajdonos, Lantos Csaba mellett a jó republikánus és fideszes összekötésekkel bíró milliárdos amerikai-magyar bróker, Thomas Peterffy is érdeklődött a lap iránt, ám végül nem született egyezség. Utóbbira utalhatott Borókai búcsúcikkében, amikor azt írta: "a régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg". "Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk" - írta ugyanitt Borókai, némileg ellentmondva az április eleji felhívásnak.
Hogy a választási győzelmet aratott Fidesz visszatér a normalitáshoz, és a kormány minden szereplője józan belátása és az információ tartalma szerint dönthet majd arról, hogy mely sajtótermékek közönségéhez érdeke szólni, és melyekhez nem. Borókai szerint ez nagy lépés lenne előre. Mi a jövőben is együttműködésre törekszünk a közélet minden tényezőjével. Nyitott, érdeklődő és az aktualitásokra összpontosító médium kívánunk lenni. Olyan, amely fémjelzi a polgári Magyarországot. Borókai ezután azt kéri, minél többen váljanak előfizetőjévé a lapnak. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.